Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava Szép Szó mellékletében (3.o.) Rónay Tamás A vatikáni archívum rejtélyei című írása szerint XVI. Benedek pápa „bizonyos szempontból hű maradt elődje, II. János Pál egyházpolitikájához: ő is fokozatosan nyitja meg a Szentszék archívumát. Így a történelem sok rejtélyéről hullhat le a lepel. A legtöbb kérdés a Vatikán II. világháborús szerepéről vetődik fel: tehetett-e többet a Szentszék? Milyen szerepet töltött be XII. Pius? Ártott vagy használt volna-e azzal, ha erélyesebben lép fel a nácizmussal, illetve a zsidóüldözéssel szemben?” A cikkíró szerint sok kétely továbbra is megmarad ugyan, de valamelyest eloszlathatja a ködöt, hogy néhány hete szabaddá vált a XI. Pius alatt keletkezett vatikáni dokumentumok kutatása. A dokumentumok feldolgozását Hubert Wolf münsteri egyháztörténész irányítja, aki Rónay szerint elsősorban arra keresi a választ, hogy „milyen politikát próbált folytatni a Szentszék a XX. század démonával szemben. Nem pálcát akar törni a Szentszék felett, nem is magatartását igazolni, csupán a tények alapján egyfajta korképet adni.” A cikkíró szerint Wolf és más történészek munkáját nehezítheti, hogy a legfontosabb döntéseket négyszemközt beszélte meg XI. Pius Eugenio Pacelli államtitkárral, későbbi utódjával, s írásbeli feljegyzés nem készült e párbeszédekről. Rónay kiemeli: „A Szentszék eleinte – látszólag legalábbis – nem mérte fel a nácizmus veszélyeit. Sőt Pacelli bíboros 1933-ban olyan államférfinak nevezte Adolf Hitlert, aki szembeszáll a bolsevizmussal. Az államtitkárból azonban alighanem a félelem beszélt. A Szentszék vezetői nem tudták, miként viszonyuljanak a nácizmushoz. Sejtették a veszélyt, de tanácstalanul szemlélték az eseményeket… A mostani kutatásokból mindenesetre egy eddig nem ismert tényre is fény derült. Eszerint XI. Pius egy, az antiszemitizmust elítélő enciklikát kívánt megjelentetni, amelynek kidolgozásával két jezsuita pátert bízott meg. A kutatások szerint azonban a dokumentum előkészületeiről nem szerzett tudomást Eugenio Pacelli államtitkár, amiből akár arra is következtethetünk, hogy a Szentszék németországi stratégiájában nem feltétlenül egyezett XI. Pius és az 1939-es halála után az év márciusában utódává választott XII. Pius véleménye. Ez az enciklika végül sosem látott napvilágot. XII. Pius egyházfővé választását követően minden erejét a világháború megakadályozásának szentelte. Ugyancsak érdekes egy XI. Pius által, már a halálos ágyán készített feljegyzés. Ebben arra kérte a katolikusokat, nyújtsanak menedéket az egyetemekről eltanácsolt zsidó diákoknak. A legújabb kutatásokból kiviláglik: XI. Pius pápasága végén megpróbált szembeszállni a nemzeti szocializmussal. Talán ha ő maradhatott volna az egyházi trónon, eredményesebben léphetett volna fel a gonosz eszméje ellen.”

A Magyar Nemzetben (44.o.) Joó István Nyolc boldogság címmel készített tudósítást arról az általunk már többször közölt hírről, hogy a múlt héten Fatimában, az ezerfős nemzeti zarándoklat élén, Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek megismételte államalapító királyunk, Szent István cselekedetét, és Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat. A cikkíró szerint a fatimai Mária-tisztelet folyamatos alakulásában „alighanem Európa XX. századi szorongása is tükröződik. Világégések, ateista diktatúrák, atomfenyegetés, pápamerénylet…” Joó István külön méltatja a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Kondor Lajos verbita atya életútját, hangsúlyozva, hogy egész életében a magyar emigráció összefogásán is fáradozott.

Hazai hírek

A Népszabadság (4.o.) Egyházak támogatása: matematikai rémálom, a Magyar Nemzet (2.o.) Tetszhalott a hivatalos egyházpolitika címmel számol be arról az általunk már tegnap közölt hírről, hogy a Nézőpont Intézet Új egyházpolitika felé címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett pénteken délelőtt. A polgári napilap idézi Tamás Pált, a kormány által létrehozott a vatikáni–magyar államközi szerződés tapasztalatait vizsgáló bizottság vezetőjét, aki elmondta: a testület az általa kidolgozott dokumentum végleges változatát jövő kedden adja át a Miniszterelnöki Hivatalnak.

A Népszavában (Csapatot építeni… 6.o.) Markó Iván balettművész nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy Az angyalok üzenete című balett bemutatójával ünnepelte tizedik születésnapját az általa vezetett Magyar Fesztivál Balett a Thália Színházban. Ez volt a jövőre 60 éves Markó Iván századik bemutatója. Az új bemutatóról elmondta: „Két részből áll a gálaest. Először a Bach muzsikájára komponált Angyalok üzenete című mű lesz látható, mely a kereszténység misztériumáról szól. Legalábbis arról, ami számomra a kereszténységet jelenti: az életigenlésről, a szeretetről, egymás megérintéséről. Azt hiszem, nagy hiány mutatkozik az efféléből mostanság. A műsor második felében a József és testvérei című balettfilmet lehet majd látni, amely a végén megelevenedik. Azaz a képek helyét a táncosok veszik át. A darab az emberi esendőségnek, a hiúságnak, az irigységnek, a pénz imádatának, s emellett az isteni igazságszolgálatnak a története. Ugyanakkor az Újtestamentum felé mutat, hiszen meggyőződésem szerint József Krisztus előfutára volt. Csak ő esendő ember volt: elkényeztetett, sikeres és hiú. Egyszer mindent elveszített, de tehetsége és szenvedése által megkapta azt a lehetőséget, hogy megbocsásson és segítsen másokon.”

Magyar Kurír