Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (26–27.o.) Szőnyi Szilárd Látni és hinni címmel emlékeztet rá: „Világpolitikai összefüggéseket tárt fel Szűz Mária annak a három pásztorgyereknek, akiknek az Európa lelki központjává váló Fatimában jelent meg 1917-ben. A magyar katolikus püspökök a múlt héten itt ajánlották nemzetünket Isten anyjának pártfogásába.” A cikkíró megállapítja: „A Szűz Mária-jelenéseket az egyház óvatossággal kezeli, és a magánkinyilatkoztatások körébe sorolja, mint olyan jelenséget, amelyet nem minden katolikusnak kell elfogadnia, ám a benne hívőknek segíthet megérteni az evangélium üzenetét. Egy ügy akkor számíthat elismerésre, ha a látnokok által közvetített üzenet nem mond ellene az egyház tanításának; Fatima így a Szentszék leghivatalosabb elismerését élvezi – ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének bírálói a hitgyakorlás itt megnyilvánuló módjának. A kanadai Fatima Center vezetője, Nicholas Gruner például úgy véli: képtelenség, hogy Szűz Mária az abortusz közismert hívével, Mihail Gorbacsovval hajtatta volna végre az isteni tervet, továbbá úgy sejti, II. János Pál nem teljes egészében hozta nyilvánosságra a harmadik üzenetet. Mi több, az egyházi szolgálatból időközben elmozdított katolikus pap szerint a pápa rosszul értelmezte a jelenéseket, amikor az 1981-es merényletet olvasta ki belőlük, hiszen míg a látnokok szavai az egyházfő meggyilkolását vetítették előre, Ali Agca lövése nem volt halálos.” Szőnyi ezzel szemben idézi Joseph Ratzingert, aki a Hittani Kongregáció vezetőjeként 2000-ben leszögezte: „A jövő nem megváltoztathatatlan, és a gyermekek előtt megjelent képek nem egy jövőbeli film előzetesei, amelyet nem áll módunkban befolyásolni.” A cikkíró arra is rámutat, hogy XVI. Benedek élénk figyelemmel kíséri a Fatimában történteket, aminek jeleként a közelmúltban szorosabb, a Szentszék képviselőjét is bevonó egyházi felügyelet alá helyezte a kegyhelyet. „Erre többek közt azért volt szükség, mert Fatima otthont adott olyan eseményeknek – köztük egy hindu szertartásnak –, amelyek Róma szerint ellentétben állnak az egyház tanításával. Emellett a katolikus hit esetenként ’alternatív’ értelmezése is jelen van Fatimában. Ennek képviselői azt vallják: miként a bűn is egy férfi és egy nő – Ádám és Éva – által jelent meg a világban, úgy a megváltást is egy férfinak és egy nőnek, vagyis Jézusnak és Máriának kell végrehajtania. Isten ezzel társmegváltóvá emelte Máriát, ám arra még várnunk kell, hogy ez a tény egyházi elismerést nyerjen. De hát Istenem, a szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetésére is több száz évet kellett várni” – mondta a lapnak „a katolikus egyházban régóta jelen lévő, ám Róma által hivatalos rangra nem emelt irányzat képviselőjeként” Kondor Lajos. A cikk szerzője hozzáteszi: „Az ilyen teológiai megfontolásokkal a hagyományos Mária-tiszteletet a hitbuzgalom megannyi hiteles példájával felmutató milliók nem sokat gondolnak, ám annál kitartóbban járják a magyar keresztutat és töltik meg a fatimai bazilikát és az előtte elterülő teret. Sőt már bővíteni is kell a helyszínt, aminek jegyében a zarándokcélpont évi több tízmillió eurós bevételéből hatalmas, leginkább egy sportarénát idéző templom épül, hogy a hívők minden időben fedett helyszínen imádkozhassanak Istenhez, illetve Szűz Máriához.”

A Magyar Nemzet (5.o.) Lengyel tévéstábot tartóztattak fel címmel számol be arról, hogy tegnap közterület-felügyelők és rendőrök „vegzálták” a lengyel köztelevízió és a Hír TV stábját, megakadályozandó, hogy a Mária utcai templom előtt interjút készítsenek Vértesaljai László jezsuita atyával, akit október 23-án hétfőn két ízben is összevert a rendőrség a fővárosban. László atya a lapnak elmondta: alig kezdődött el a felvétel, két közterület-felügyelő szólította fel a stábokat, igazolják magukat, mutassák a filmforgatási engedélyüket. A stábok hiába hárítottak azzal, hogy a jogszabály szerint közterületen engedély nélkül forgathatnak, a felügyelők gátolták a forgatást, a rendőrséggel fenyegetőztek. Két rendőr szolgálati autóval meg is jelent, és kettőjük közül az, aki egyenruhában volt, a lengyelek kameráját megragadta. A rendőrök is követelték a forgatási engedélyt. Miután a stáboktól elutasító választ kaptak, a lengyelek pedig megjegyezték, hogy Magyarország uniós tagállam, az egyenruhás rendőr kijelentette: „Itt nincs EU!” A heves vitát látva az RTL arra utazó operatőre odament, és sajtóigazolványát átnyújtva kérte a rendőröket, igazolják magukat. Õk ezt megtagadták. A civil ruhás rendőr felhívta felettesét. A közvetlenül mellette álló Vértesaljai László tisztán hallotta a mobiltelefonból hangzó választ: „Hülyék vagytok! Forgathatnak! Húzzatok el gyorsan!” A két rendőr erre „kocsiba vágta magát, és sebesen elhúzott”.

Magyar Kurír