Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (21.o.) Hírek című rovatának egyik beszámolója szerint egyévnyi misejárásra ítéltek egy ifjút Chilében, mert meglopott egy templomot. A 18 éves fiú gázpalackokat próbált zsákmányolni, ám tetten érték. A bíróság ítélete szerint minden misén részt kell vennie a következő 12 hónapban, és emellett be kell segítenie a templom takarításába, meg egyéb egyházi munkákba.

Hazai hírek

„A vasárnap reggeli gondolatok közreadását a jövőben más formában képzelem el, ezért szíves megértését kérve a továbbiakban eltekintek közreműködésétől” – közölte Belénessy Csaba, a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője négy egyházi személlyel, Pajor András és Kerényi Lajos római katolikus pappal, valamint Ittzés János evangélikus és Tőkés László református püspökkel – olvasható a Magyar Nemzetben (Papokat távolítottak el a közrádióból 4.o.). A polgári napilap emlékeztet rá: a papok és lelkészek hat éve hirdették Isten szavát a rádióban. Az evangélium azonban mégsem fog hiányozni a közrádióból, a négy egyházi személy helyett a jövőben a médiából jól ismert Lipp László atya mondja majd el vasárnapi üzeneteit. A Magyar Nemzetnek elmondta: „Kicsinyes féltékenységből távolított el a rádióból a Vasárnapi Újság korábbi felelős szerkesztője, Lakatos Pál. Hegedűs Lóránt református püspök korábban meleg szavakkal dicsérte munkámat, katolikusként nagyobb dicséretet nem is kaphattam volna. Lakatos valószínűleg hiúságból kényszerített távozásra. Nem érzek lelkiismeret-furdalást, amiért paptársaim helyett én hirdetem az igét a rádióban. Visszakaptam, amit én találtam ki. A Vasárnap üzenete című, kétperces igehirdető, evangelizációs rovat tíz éve az én ötletem nyomán született meg. A vasárnap reggelente elmondott beszédeimben az egyetemes keresztény-keresztyén értékek mentén fejtem majd ki gondolataimat.” Such György rádióelnök nem kívánt nyilatkozni a fentiekről.

A Magyar Hírlap (Látványos, misztikus tárlaton… 21.o.) beszámol arról, hogy Győztesek, legyőzöttek, áldozatok címmel világhírre érdemes kamaratárlattal zárja hatrészes, Géniuszok és remekművek kiállítássorozatát a Szépművészeti Múzeum. Tátrai Vilmos művészettörténész, a kiállítás kurátora a központi festményről, a Dávid Góliát fejével című remekműről elmondta: a manierizmus elvont szépségkánonjaival szakító Caravaggio új fejezetet nyitott a festészet történetében drámai erejű naturalizmusával. Góliát levágott fejét ábrázolva az emberölésben és más erőszakos cselekedetekben vétkes festő saját arcképét festi meg, miközben Dávid tekintete nem a diadal érzését, hanem a részvét szomorúságát fejezi ki. Tátrai szerint nem tudni, mi vezette erre a festőt, de tény, haza akart térni Rómába, s így lehet, bűnbocsánatot remélt. A festmény elkészülte után egy évvel hajóra is szállt, a pápai kegyelemben reménykedve visszaindult Rómába, de megbetegedett és magas lázban meghalt. Harminckilenc éves volt mindössze. Bár a tárlat a festészetben megörökített, a Bibliából ismert híres és hírhedt győzteseket, legyőzötteket és áldozatokat mutat be, Tárai Vilmos úgy válogatta egymás mellé a műveket, hogy bizonyossá váljon, a festészetben is minden relatív. „Hiszen Káin hiába győzedelmeskedik Ábel felett, testvérgyilkossága miatt áldozat lesz maga is, ahogyan Júdás is csókja miatt válik egyszerre bűnössé és áldozattá.” A művészettörténész a tárlatra válogatott huszonkét festménnyel azt akarja érzékeltetni, hogyan befolyásolták a 16–17. század esztétikai elvei a félelemkeltő, véres jelenetek bemutatását, s hogyan ítélhető meg művészettörténeti vagy lélektani szempontból a mártírság, a gyilkosság és a kegyetlenkedés megjelenítése.

Magyar Kurír