Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) Ötvenhatos útmutatás a pápától, a Népszava (1.,2.o.) Sodano képviseli a Vatikánt, a Magyar Hírlap (9.o.) A pápa méltatta 56-ot, a Magyar Nemzet (9.o.) A pápa levele Budapestre címmel számol be arról, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot méltatta XVI. Benedek pápa a budapesti ünnepségekre küldött legátusához, Angelo Sodano bíboroshoz, nyugalmazott államtitkárhoz írt levelében.

A Magyar Nemzet (10.o.) Élni és meghalni Olaszországban című beszámolója szerint hetek óta foglalkoztatja az olasz közvéleményt Piergiorgio Welby esete. A volt futballbíró izomelégtelenségben szenved, súlyos beteg, akit hónapok óta mesterségesen tartanak életben a légzését, táplálását és életfunkcióit működtető gépek. A mozgásképtelen férfi levelet írt az olasz köztársasági elnökhöz, amelyben passzív eutanáziáért esdekel. Giorgio Napolitano államfő együtt érző válaszában a parlament kezébe adta a döntést, ahol megkezdődött a passzív és aktív eutanáziáról tartott törvénymódosítási javaslatok csatája. A polgári napilap kiemeli: „A hagyományosan markáns vatikáni befolyás alatt álló Olaszországban azonban vajmi kevés esély mutatkozik egy holland, belga, vagy svájci típusú engedékenységre.” Az orgánum idézi Lozano Barragan vatikáni egészségügyi minisztert, aki leszögezte: a Szentszék „síkra száll az élet védelméért, és határozottan ellenzi a kegyes halál aktív és passzív módját egyaránt. Most a vallásos érzelmű honatyákon van a sor, hogy a katolikus gondolattal történő egyetértésüket fejezzék ki a parlamentben.” A Magyar Nemzet kifejti: a Welby-ügy ismét ráirányította a figyelmet az emberi élet méltóságával foglalkozó pápai enciklikák tartalmára is, melyek szerint az élet hivatalosan „a fogantatástól a természetes végig” tart. A lap szerint a Szentszék definíciója felveti a kérdést: milyen értelemben tekinthető „természetesnek” például az a gép, amely mesterségesen lélegeztet, etet, biológiai vegetációt biztosít és késlelteti a halált?

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Szolidaritás Spányi püspök mellett… 4. o.) közli, hogy rendhagyó fáklyás felvonulás lesz ma Székesfehérvárott. A helyi balliberálisok lapjában durván megtámadott püspökökért kívánnak ilyen módon kiállni a katolikus hívek. A Mi újság? című, a helyi szocialisták által támogatott lap azért bírálta hevesen és megengedhetetlen hangnemben Spányi Antalt, mert a székesfehérvári megyéspüspök felszólalt a Gyurcsány Ferenc májusi beszéde miatti városi tüntetésen. A felvonulók fáklyákkal és mécsesekkel este fél hatkor indulnak a Prohászka-emléktemplom elől a polgármesteri hivatal elé, ahol tiltakozó petíciót adnak át Warvasovszky Tihamér MSZP-s városvezetőnek.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Szeged új imaházat és templomot kapott címmel számol be arról az általunk már tegnap közölt hírről, hogy Boldog Kalkuttai Terézről elnevezett római katolikus templomot és közösségi imaházat szenteltek fel szombaton Újszegeden. Arra a kérdésre, hogy miért Teréz anya lett a templom névadója, Kiss Imre püspöki helynök, újszegedi plébános így válaszolt: „Mint ismeretes, 1950 októberében jóváhagyták a szerzetesi társulatot, a Szeretet Misszionáriusait, amely Kalkuttában alakult meg, és onnan terjedt el egész Indiában, majd világszerte. Az alapító Teréz anya azt vallotta magukról, hogy ők mindenekelőtt szerzetes nővérek és nem szociális segítők. Azt mondta, a különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ők nem valamit, hanem valakinek cselekszenek. Jézust szolgálják a szegényekben.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Pannonhalmi emlékezés az embermentőre címmel ad hírt arról, hogy tíz évvel a pannonhalmi főapátságban rendezett embermentés napja után ma ismét összesereglenek a főapátságban a tiszteletadók, hogy részesei legyenek Eduard Benedek Brunschweiler, a második világháború Nemzetközi Vöröskereszt megbízottja emléktáblája felavatásának. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény rendezvényén Várszegi Asztrik püspök, főapát köszönti a résztvevőket, majd Szita Szabolcs, a Holokauszt Közalapítvány vezető történésze idézi fel Brunschweiler embermentő tevékenységét. A megemlékezés után a főapátság vendégei megtekinthetik Siklósi Szilveszter Eduard Benedek Brunschweilerről készült életrajzi filmjét.

Magyar Kurír