Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (10.o.) Érszegi Márk Békeüzenet az iszlám világnak a Vatikánból címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy egy hónappal a nagy vitát kiváltó regensburgi előadás után XVI. Benedek pápa közzétette saját egykori egyetemén elmondott beszédének végleges változatát. A cikkíró megállapítja: „A szentatya a viták hatására sem vont vissza semmit téziséből, és nem is bocsánatot kért, hanem arra törekedett, hogy megértsék a beszéd igazi szándékát. Nem akarta, hogy az idézet miatti polémia elterelje a figyelmet a lényegről. Pedig a regensburgi beszéd a Deus caritas est enciklikával, illetve a Római Kúria tagjaihoz tavaly decemberben intézett beszéddel együtt XVI. Benedek pápaságának alapszövegei közé számít. Amíg az enciklika a kereszténység központi gondolatát taglalta, a kúriai beszéd a II. Vatikáni zsinat aktuális pápai értelmezését adta. Regensburg üzenete pedig az, hogy újra kell fogalmazni az egyház, a keresztény hit és a nyugati civilizáció viszonyát.”

A Népszabadság (A török Orhan Pamuk kapta… 1.,10.o.) érdekesnek tartja, hogy azzal egy időben, hogy a török Orhan Pamuk kapta az idei irodalmi Nobel-díjat, a francia képviselőház elfogadott egy törvényt, amely bünteti az örmények elleni népirtás tagadását. Orhan Pamuk többször elítélte a törökök örmények elleni 1915-ös népirtását. Ebben a helyzetben érthető várakozás övezi a muzulmán világban sokat támadott XVI. Benedek közelgő látogatását – írja a baloldali lap. A Népszabadság (10.o.) A pápa kockázatos útja címmel kiemeli: nem hozták nyilvánosságra, milyen üzenetet akart átadni XVI. Benedeknek múlt kedden a Tirana–Isztambul repülőgép eltérítője, Hakan Ekinci, akinek akciója vészesen emlékeztet honfitársáéra, Ali Agcáéra. Az orgánum szerint hiába a többszörös vatikáni korrekció a regensburgi beszéd miatt és XVI. Benedek találkozója a muzulmán nagykövetekkel, a török utat feszültség és veszélyérzet előzi meg. A lap azt is megjegyzi, hogy a pápa az EU-ba készülő 71 millió muzulmán és 150 ezer keresztény országába látogat, ahol a keresztényeknek nem lehet papneveldéjük, közterületen nem viselhetnek papi ruhát, és nem dolgozhatnak a közigazgatásban.

Hazai és határon túli magyar hírek

A Magyar Nemzet (10.o.) Mikor imádkozhatnak magyarul a csángók? című beszámolója szerint áttörést remélnek az anyanyelvű misézés terén a csángók képviselői a Vatikánban folytatott közelmúltbeli látogatásuk nyomán. Noha a közösség évek óta igényt tart rá, a Csángóföldön ma sem lehet magyar nyelven misézni, holott ez ügyben a román diszkriminációellenes tanács is elmarasztalta a iasi katolikus püspökséget – írja a polgári napilap. A beszámolóból kiderül: a Vatikánba látogató csángó küldöttség vezetője, Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke ismertette a vatikáni püspökökkel, hogy csángó nyelv nem létezik, mindezt csak azok próbálják beállítani, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését. Sikerült tisztázni azt a tévhitet is, miszerint Pusztinán csak néhányan beszélnek magyarul. A kihallgatáson a vatikáni illetékesek biztató jelnek nevezték ugyan a csángó magyarok helyzetjelentését, ellenben azt is leszögezték, hogy továbbra is a iasi-i püspökség illetékes dönteni a misézésről. Márpedig a Petru Gerghel püspök vezette egyházmegye továbbra is azt hajtogatja: csak abban az esetben engedélyezi a magyar nyelvű misézést, ha a csángók valóban tudnak magyarul. Cornel Cadar püspökségi szóvivő közölte, hogy a magyar nyelvű misézés engedélyezéséről helyszíni tanulmányok alapján döntenek.

A Magyar Nemzet (2.o.) Erdő Péter a társadalmi igazságosságról címmel hosszabban, a Népszabadság (4.o.) A pátriárka is gratulált címmel röviden számol be Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének tegnapi sajtótájékoztatójáról, amelyen a bíboros részletesen beszélt új, nemzetközi tisztségéről. A polgári napilap kiemeli a magyar katolikus egyházfő szavaiból, hogy a volt szocialista országok helyzetének megítéléséhez különleges módszerre van szükség. A testület élén ő a társadalmi igazságosság képviseletét tartja egyik kiemelt feladatának. Erdő Péter szerint a volt szocialista országokban bonyolultabb a reform kérdése, hiszen a térségben a kapitalista élethez való csatlakozás előtt alapvető állampolgári jog volt az ingyenes egészségügyi ellátás. Ezt ellentételezték azzal, hogy a dolgozóknak nem fizették ki munkájuk teljes értékét. A ledolgozott évtizedek ki nem fizetett munkabére, mint szerzett jog az, aminek itt valamiképpen mégiscsak érvényesülnie kell. A Magyar Nemzet idézi Szerdahelyi Csongort, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtóirodájának vezetőjét, aki, elmondta: a magyar bíboros személyes ismertsége a püspökkari vezetők között, sokrétű civil és egyházjogi jártassága, nyelvismerete, sokéves római professzorsága mind hozzájárult ahhoz, hogy külföldi kollégái őt bízták meg a CCEE vezetésével.

A Magyar Nemzet (Visszavonulót fújt… 3.o.) Danks Emese kormányszóvivőt idézi, aki tegnap közölte: a kancellária nem kívánt nyomást gyakorolni a történelmi egyházakra. Bölcskei Gusztáv református püspök viszont a HírTV-ben úgy nyilatkozott: Gyurcsány pr-csapata megpróbálta elérni az október 22-ei, ökumenikus szertartás időpontjának megváltoztatását, hogy a kormányfő részt vehessen azon a budapesti bazilikában. (Az ügy előzményeiről ld. tegnapi sajtószemlénket – a szerk.)

A Népszabadság (Elsöprő belvárosi jobboldal 6.o.) beszámolva az V. kerületi, jobboldali többségű képviselőtestület alakuló üléséről, közli, hogy az ülés előtt az új polgármester, a fideszes Rogán Antal hálaadó szentmisére hívta a testület tagjait. Az SZDSZ belváros–lipótvárosi képviselőcsoportja közleményében adott hangot megütközésének. Kijelentették: „A köztársaság alkotmánya elválasztja az államot az egyháztól, a világnézetüket a polgárok szabad választásaként kezeli, tehát a polgármester tisztségével nem fér össze, hogy istentiszteletet szervezzen, vagy arra a képviselőket meghívja.” A Fidesz frakcióvezetője, Puskás András viszont közölte: nem kötelező, hanem szabadon választott programra invitálták a képviselőket. Az alkotmányban lefektetett véleménynyilvánítás és vallásszabadság elvét pontosan akkor képviselik helyesen, ha lehetőséget biztosítanak annak gyakorlására. Vagyis az esemény szorosan összetartozik a vallásszabadság elvével. A lapnak Rogán Antalt nem sikerült elérnie.

Magyar Kurír