Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (24.o.) Kiegészítették XVI. Benedek regensburgi beszédét címmel közli, hogy a Vatikán utólag átírta XVI. Benedek németországi beszédét, mellyel a pápa kiváltotta a muszlim világ haragját. A liberális lap emlékeztet rá: „Az eredeti szövegben a katolikus egyházfő II. Mánuel bizánci császár szavait idézte, aki szerint Mohamed próféta csak gonoszt hozott a világra. A javított, immár hivatalos változatban a pápa hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlannak tartja az uralkodó szavainak gorombaságát.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (9.o.) Újra célkeresztben Dánia címmel közli, hogy Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök és az Iszlám Konferencia Szervezete is elítélte azt a nyilvánosságra került videofelvételt, amelyen dán szélsőjobboldali fiatalok gúnyolják Mohamed prófétát.

Hazai hírek

A Népszavában (7. o.) Buda Péter A jobb talibán és bal apátia címmel megállapítja: „Orbán Viktor tanult az országgyűlési választási kampány kudarcából, és az önkormányzati választások előtt hallgatásra kérte fundamentalista megmondó embereit, különösképpen Semjén Zsoltot és Mikola Istvánt. Az áprilisi fiaskó után mindez nem meglepő, hiszen a két politikus közszereplése akkor kimutatható – sőt: döntő mértékű – negatív hatással volt a jobboldali pártszövetség választási szereplésére.” A cikkíró számára kétségtelen, hogy „az Orbán–Mikola–Semjén-féle politikai ideológia gyökeres politikai paradigmaváltásra irányul. Az emberi létezés totalitását kormányzati struktúrában leképező, tervezett csúcsminisztérium Mikola irányítása alatt az egyén szabadságvágyának korlátozása „érdekében működő nagyon kemény irányítás és nagyon kemény akarat” fundamentalista szellemében került megfogalmazásra. A jobboldal politikai identitásának központi elemét képező, lényegében klerikofasiszta alapvetés hangoztatása riadót fújt mindazok számára, akik az államot az egyén normatív akaratának központi elve, és nem valamiféle megkérdőjelezhetetlen trandszcendensnek tekintett autoritás alapján képzelik el. Az emberek rádöbbentek arra, hogy a jobboldal által képviselt vallási-politikai fundamentalizmus alapjaiban fenyegeti magánszféráikat, és ez segített megértetni velük a baloldali-liberális politika által képviselt lényegi különbséget.” Buda Péter állítja: „A vallási fundamentalista politikai ideológia időleges háttérbe helyezése a helyhatósági választások során a Fidesz részéről egy megfontolt és taktikailag eredményes lépés volt. Az pedig, hogy ezt a baloldali-liberális oldal – alig néhány hónappal Mikola és Semjén szónoklatai után – hagyta, részéről egy teljes mértékben téves megfontolásokon nyugvó magatartás. A tény, hogy az ordas eszmék immár egy falóban rejtve próbálkoznak a felek mögé jutni, nem teszi kevésbé akuttá a velük való küzdelmet. A jobboldal politikai identitásának továbbra is központi eleme a nemzetközi színtéren, így Európában is egyre nagyobb szerepet követelő politikai-vallási fundamentalizmus. A két politikai oldal közötti vita azonban megint teljes mértékben átcsúszott az áttekinthetetlen gazdaság- és pénzügypolitikai területre. Ezzel a balliberális oldal politikája ismét kontúr nélkülivé vált, ami egy komoly megszorításokra készülő kormányzati erő számára egyenesen tragikus állapot. A jobboldali vallási, politikai fundamentalizmus veszélyének tudatosításából és következetes eszmei alapokon álló elutasításából ugyanakkor most is felmérhetetlen és más eszközökkel elérhetetlen erkölcsi-emocionális tőkét és támogatást lehetne gyűjteni. Nem a koalíció, hanem a köztársaság védelmében.”

A Magyar Nemzetben Jubileumi turné Erdélyben (15.o.) Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy az együttes újrajárta huszonöt évvel ezelőtti koncertkörútját. Elmondta: „Számomra különösen szép emléke az idei turnénak a siménfalvi előadás. Ebben a kis faluban tavaly jártam, a székelyföldi árvíz idején. A református templomban, a sárban találtam egy énekeskönyvet, és benne egy éneket, ami éppen olyasmiről szól, hogy a roppant természet műhelyébe megy minden reggel a dolgos nép, este pedig újra hazatér, hogy ide, a szent hajlékba is eljöhessen. Mikor hazajöttünk, rendeztünk két jótékonysági koncertet, a Mátyás-templomban és Veszprémben. Az előadáson levetítettem az ott készült fotóimat és felolvastam ezt a szöveget, ami mindenkit nagyon meghatott. Az utunk egyik szponzora egy székudvarhelyi építőipari vállalat volt. Különös véletlen, hogy kiderült, az árvíz után ez a cég renoválta a falu templomát. Mikor ezt megtudtam, felajánlottam, hogy tartunk ott egy jótékonysági koncertet. Így is lett, és a szépen felújított templomban az előadás után visszaadtam a lelkész asszonynak a már megszáradt énekeskönyvet.” Az interjúból kiderül, hogy a jubileumi erdélyi turnéról a Kaláka vetítéssel egybekötött élménybeszámoló koncertet tart október 16-án este hétkor a Hegyvidéki MOM Művelődési Központban. November 26-án pedig megjelenik az együttes hatodik gyermeklemeze.

Magyar Kurír