Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (10.o.) Mennybe juthatnak a tévelygő kisded lelkek című írása valószínűsíti, hogy teológusok, katolikus tudósok azt tanácsolják a pápának, hogy módosítsa a mennyből kizárt bolyongó lelkekről szóló hiedelmet. Ismeretes, hogy a témáról a héten tanácskozik a nemzetközi teológiai bizottság. A liberális lap emlékeztet rá: „A római katolikusok évszázadok óta úgy vélik, hogy mindazok a halva született gyermekek, akik nem részesültek a keresztségben, ki vannak zárva a mennyországból, és lelkük valahol a pokol és a mennyország között lebeg. Ez a hiedelem sohasem képezte részét a hivatalos keresztény tanításoknak, és vatikáni bennfentesek tudni vélik, hogy XVI. Benedek változtatni akar a helyzeten. Idézik a pápa egy korábbi kijelentését, amely szerint a tévelygő lelkekről szóló vélekedés hipotézis csupán. A katolikus egyház emellett meg akarja nyugtatni azokat a szülőket is, akiknek gyermekük halála felett érzett fájdalmát csak mélyíti az a tudat, hogy lelke nem juthat be a mennyországba. Ezt a vélekedést a középkor óta az a teológiai tétel táplálja, hogy minden ember az eredendő bűnben születik, amelytől csak a keresztség szentsége tisztítja meg… A katolikus egyház nem egykönnyen változtat még a hiedelmeken sem, de a pápa, aki bíborosként a katolikus tanok legfőbb őre volt, már korábban is eltökélte: elvarrja a teológia elvarratlan szálait. Egyes vélekedések szerint más oka is van. A fejlődő országokban, ahol magas a gyerekhalandóság, a szülők hajlamosak áttérni a muzulmán hitre, amely szerint a halott gyermek lelke a paradicsomba jut.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (10.o.) Most videón gúnyolják Mohamed prófétát Dániában címmel ad hírt arról, hogy újabb Mohamed-botrány készülődik Dániában, ahol nyilvánosságra került egy, az iszlám vallás prófétáját gúnyoló videó. A dán TV2 közszolgálati csatorna tegnap mutatott be részleteket a felvételből, amelyen a bevándorlásellenes populista Dán Néppárt (PPD) fiatal aktivistái Mohamed prófétát gúnyoló versenyt rendeztek augusztusban egy nyári táborban. A videón az egyik „versenyző” például a prófétát megszemélyesítő, sört vedelő tevének maszkírozta magát, egy másik pedig egy részeg terroristának, aki pokolgépes merényletet hajt végre Koppenhágában. A produkciójukat közönség előtt, gúnyos szövegű dalra bemutató fiatalok fején turbán van, derekukra pedig robbanótöltetekkel megrakott övet kötöttek. A dán sajtó szerint a videó sokkal megalázóbb, mint az a szintén a prófétát gúnyoló tizenkét karikatúra, amelyet először egy évvel ezelőtt a Jyllands-Posten című dán lap, majd a világ számos más médiuma bemutatott. Ismeretes hogy a rajzok hatalmas botrányt és erőszakos tüntetéseket váltottak ki a világ muzulmán országaiban, a Nyugat, s ezen belül főleg Dánia ellen.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Készenlét 35.o.) Bakonyi István, négygyermekes irodalomtudós nyilatkozik, aki feleségével együtt gondozza Pétert, huszonöt éves magatehetetlen fiukat. A professzor Várszegi Asztrik főapátot idézi, aki egyszer azt mondta, hogy a véletlen „Isten inkognitóban.” Bakonyi István többek között beszél József Attiláról is. Tanárként úgy tapasztalta, hogy diákjai közelebb érezték magukhoz a költő istenes verseit, mint azokat, amelyek a Döntsd a tőkét világát idézik. „Jelenits István hívta föl a figyelmemet arra, hogy negyven-ötven olyan istenes verse van a költőnek, amelyik már-már imádság. Ez azért érdekes, mert József Attila szinte minden korabeli szellemi irányzatban megmártózott. Tagja volt az illegális kommunista pártnak, hitt a pszichoanalízisben, a tudatalattiban, aztán Istenhez tért.” Az irodalomtudós saját élettapasztalata alapján úgy látja: „A nehéz helyzetek mégis sokszor hajtanak Isten felé. A feleségem megtérésében és a sajátomban is közrejátszott a fiam betegsége. Péter az egyéves korában kapott agyhártyagyulladás következtében magatehetetlen lett. Amikor a szülőket ilyen trauma éri, először lebénulnak. Én sem tudtam, mit jelent egy beteg ember a családban. Harmincéves voltam. Peti most huszonöt éves, és a betegsége óta mindennap a feleségem vagy én etetjük, tisztába tesszük, állandó készenlétben élünk. De ma már nem látom tragédiának a helyzetünket. Peti által, úgy érzem, teljesebb ember lettem, megtanultam, mit jelent odaadással és nem kelletlenül szolgálni. Söréden nyaranta a katolikus szeretetszolgálat táboroztat családban élő fogyatékos gyerekeket több mint húsz éve. Főiskolások és egyetemisták vállalják az ápolásukat. Ezek a fiatalok a tábor végén mindig megköszönik gondozottjaiknak, hogy velük lehettek. Azt mondják, sokkal többet kapnak, mint amennyit adnak. Söréden szeretet van még a levegőben is. Úgy látom, ő és a hozzá hasonlók ezért jönnek a világra.”

A Népszava (24.o.) Vendégváró Magyarpolány címmel mutatja be a Bakony egyik gyöngyszemét, a száz műemlék házat számláló, nemzeti örökséghez tartozó, Európa Nostra-díjas Magyarpolányt. A piciny községben az öt kápolnából álló kálvária előtt évről évre megrendezik a Polányi Passiót, 1933 óta, és az Európai passiók találkozását is tartották már Magyarpolányon. A passiójátékot a község apraja-nagyja közösen állítja színre.

Magyar Kurír