Napi sajtószemle

A Hetek (12-13.o.) Kire hallgat az elnök? főcímű és Sólyom László a katolikus egyházról és a politikáról alcímű összeállításában az államfő nyilatkozataiból közöl válogatást, kiemelve mély katolikus hitét, valamint elképzelését állam és egyház viszonyáról. Idéz a lap többek között a köztársasági elnöknek a Heti Válaszban 2006. január 26-án megjelent interjújából: „Ha köztársasági elnökként veszek részt egy szentmisén, akkor személyemben az állam van jelen – ami az Alkotmány szerint az egyháztól elválasztva működik. A köztársasági elnök továbbá a nemzet egésze, tehát a hívők és nem hívők egységének megtestesítője. Ezért komolyan meg kell fontolni, mi az az alkalom, amikor az államot képviselve nagy nyilvánosság előtt veszek részt szentmisén vagy más vallási szertartáson.” A Hetek részleteket közöl Sólyom Lászlónak a Századvég 2004. évi első számának adott interjújából, amelyben felidézve, hogy a háború után szülei osztályidegenként csak nagy nehézségek árán, segédmunkát vállalva tudták eltartani a családot, és ebben a kilátástalan helyzetben „a szilárd megtartó közeg a katolicizmus volt. Nagymamám litániára vitt már óvodás koromban, később ministrálni is jártam. Anyám ment a reggel hatos misére, aztán pedig haza ebédet főzni. Apám nem volt különösebben vallásos, viszont a püspöki nagymisére eljárt, s annál makacsabbul, annál gondosabban felöltözve, latin-magyar Missaléjával, minél reménytelenebbül segédmunkáskodott. Engem a közönség – megannyi megkövült ’tartás’ – mindig nyomasztott. Viszont szép volt a régi, még a zsinat előtti szertartás bonyolult rendje is, s mindenekelőtt a zene. Ez kitűnő volt és nagy hagyományú: mindennap a volt püspöki énekiskola mellett vitt el az utam.” A Hetek kitér arra is, hogy Sólyom László életében a legfontosabb szerzők katolikus teológusok – Karl Rahner, Teilhard de Chardin és a bencés egyháztörténész, Ghislain Lafont – voltak. „A rendszerváltás körüli években szintén hívő emberek egyengették útját, többek között Szesztay András református szociológus. Szesztay a zsidó-protestáns-katolikus párbeszéd elszánt szorgalmazója volt. A felesége egyetemi hallgató korában Krakkóban Karol Wojtyla köréhez tartozott. Az egész krakkói liberális katolikus társaságot ismerték.” A cikkből kiderül, hogy Sólyom László is tagja volt a Gaizler Gyula-féle körből 1989-ben létrejött Katolikus Ökumenikus Baráti Társaságnak, amelyhez tartozott Erdő Péter jelenlegi bíboros-prímás és Szebik Imre evangélikus püspök is. A Hetek arra is emlékeztet, hogy bár Sólyom László alkotmánybíróként elvi okokból kerülte, hogy protokoll keretében vegyen részt egyházi eseményeken, mindig is fontosnak tartotta a katolikus egyház megújulását. „Miután államfővé választották, már nem tekinti magára nézve érvényesnek ezt az önként vállalt korlátot, sőt kifejezetten szívesen és gyakran vesz részt katolikus szertartásokon. Alig másfél éves elnöki ténykedése alatt részt vett – Erdő Péter bíboros oldalán – az augusztus 20-ai körmeneteken és szentmisén, az esztergomi bazilika 150 éves fordulóján és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hatvanadik születésnapjára rendezett köszöntésén. Jövő hónapban, november 6-án magánkihallgatáson fogadja majd XVI. Benedek pápa, akit az elnök a hírek szerint szeretne meghívni 2007-ben Magyarországra Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából.”

Magyar Kurír