Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Blikk (24.o.) Pedofilokat védett a pápa? címmel számol be arról, hogy a Vatikánra és XVI. Benedek pápára nézve súlyos vádakat tartalmazó dokumentumfilmet mutatott be tegnap a BBC. Eszerint „míg a pápa Ratzinger bíborosként szolgált a Vatikánban, egy titkos rendeletében megtiltotta a pedofil bűnügyek kiszivárogtatását. A vádak nem jöhettek volna rosszabb pillanatban, hiszen a muszlim világ még mindig forrong XVI. Benedek pápa Németországban elhangzott beszéde miatt” – írja a bulvárlap. A cikk szerint a dokumentumfilm egy évekig tartó nyomozás eredményét mutatja be, riportere pedig a BBC egyik munkatársa, Colm O’Gorman, aki azt állítja, hogy 14 éves korában megerőszakolta egy pap. A titkos körlevelet megkapta a világ összes fontos parókiája, amelyben az akkor még Ratzingerként tevékenykedő mostani pápa a Vatikán védelmét nyújtotta a pedofil bűnöket elkövető papoknak. A rendelet megtiltotta, hogy a pedofil rémtetteket a helyi egyházmegyéken belül bírálják el, ugyanakkor elrendelte, hogy minden ilyen kihágást kizárólagos kompetencia címén a Vatikánnak jelentsenek. A kihágást elkövető papokat kötelezték arra, hogy bármilyen eszközzel vegyék rá a hallgatásra az áldozatokat. Colm O’Gorman leszögezte: „Igazamat bizonyítja az a tény is, hogy a pedofil papokat soha nem fosztották meg reverendájuktól, csupán áthelyezték őket egy másik parókiára. Évek óta úgy megy, hogy az érsekek más városokban kinevezik ugyanazokat a papokat, akikről egy másik parókián kitudódott, hogy gyerekeket molesztáltak vagy erőszakoltak meg.”

Hazai hírek

Az Újbuda (A nyelv megőrzése rajtunk múlik, 9.o.) beszámol a legutóbbi, szeptember 21-én a Szent Margit Gimnáziumban tartott Képmás-estről, amelynek vendége Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész és Zlinszky János nyugalmazott egyetemi tanár, volt alkotmánybíró voltak. Nemeskürty István államalapító királyunkról, Szent Istvánról kifejtette: noha István tudott latinul, nem valószínű, hogy a „globus” szót meghallva a mai globalizáció jutott volna eszébe. Az akkori uralkodók úgy szerették volna kormányozni a világot, hogy minden nemzet megtartsa a sajátosságait, ugyanakkor feloldódjon a keresztény szellemiségben. Az irodalomtörténész leszögezte: „A mai Európa nemhogy nem keresztény, de kezd olyan nagyszabású részvénytársasággá átalakulni, ahol csak a pénz számít.” Zlinszky János arra emlékeztetett, hogy a magyar állam szervezése még Etelközben, a vérszerződéssel kezdődött el, Szent István „csupán” új elemet vitt e folyamatba, kereszténnyé téve az országot. Mindkét professzor egyetértett abban, hogy a gazdasági hajsza sehová sem vezet, a „termelj többet” elve harminc éven belül tarthatatlanná válik, ugyanis kizsigereli a környezetet. Zlinszky János szerint a termelés korlátlan növelése gyermekeink, unokáink létének felemésztésével egyenlő.

Magyar Kurír