Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (17.o.) az osztrák Kleine Zeitungból átvett karikatúrát közöl: XVI. Benedek pápa a Szent Péter-bazilika és egy mecset közé kifeszített kötélen egyensúlyoz.

A Hetekben (7.o.) Rimaszombati Andrea Nem csitul a harag című cikke szerint „Nem csitul a XVI. Benedek regensburgi beszéde körül kialakult felbolydulás az iszlám világban. A pápa ugyan bocsánatot kért a muszlimok szerint elhibázott mondatáért, a muzulmán világ mégsem akarja ezt tudomásul venni.” A cikkíró idézi José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, aki szerint Európának ki kellett volna állnia XVI. Benedek mellett. José María Aznar volt spanyol kormányfő pedig emlékeztetett rá: „Nem hallottam, hogy egyetlen muzulmán is elnézést kért volna Spanyolország 800 éves megszállása miatt.” Az orgánum kitér arra az általunk már szeptember 22-én közölt hírre is, hogy kivégeztek három katolikus férfit a múlt hét végén Posóban, az indonéziai Celebesz fővárosában. A Hetek megjegyzi: a Celebesz szigetén kitört zavargásokban a három kivégzett férfi mellett korábban már néhány muszlimot is elítéltek, akik legfeljebb tizenöt éves börtönbüntetést kaptak.

Ugyancsak a Hetek (12.o.) Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? címmel közli, hogy a The Times szeptember 25-ei számában Sean Kingsley brit régész azt állította: tízéves kutatás után a bibliai kincsgyűjtemény – köztük a tiszta aranyból készült gyertyatartó, a menóra – nyomára bukkant. A jeruzsálemi Templom Kr.u. 70-ben történt kifosztása után a szent tárgyakat Rómába szállították. Kingsley szerint a kincseket Rómából az V. században a vandál hódítók Karthágóba, majd a mai Algéria területére, innen pedig Konstantinápolyba vitték, mielőtt elrejtették volna azokat a júdeai sivatagban, a Betlehem közelében lévő Theodosius kolostor alatt. A régész Hitvalló Theophanes, egy konstantinápolyi keresztény szerzetes írásaiban találta meg a nyomot a kincsek további sorsáról. Theophanes azt jegyezte fel, hogy Gaiseric, a vandálok királya Rómából magával hurcolta a kincseket, és 455-ben a mai Tunézia területén fekvő Karthágóba szállíttatta. A Hetek szerint a brit archeológus állításában az igazi újdonság az, hogy a bizánci fővárostól a Szentföldig követi tovább a kincsek útvonalát. Az erre vonatkozó dokumentumokat Sean Kingsley októberben megjelenő könyvében ígéri. „Amennyiben valóban sikerült a Jézus korabeli Templom kincseinek nyomára bukkanni, a felfedezés történelmi jelentőségű mind a zsidó, mind a keresztény hit szempontjából, és új lendületet adhat a legfontosabb szent tárgyak, a frigyláda és Mózes eredeti menórája utáni kutatásnak” – írja a Hetek.

Magyar Kurír