Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Heti Válaszban (60–61.o.) G. Fehér Péter Kereszt és félhold címmel ír arról, hogy XVI. Benedek regensburgi beszédét követően újabb feszültség támadt a pápa, a Vatikán, a kereszténység, illetve a muzulmán világ között. A cikkíró megállapítja: „A pápai beszéd minden jó szándék ellenére balul ütött ki, éppen azért, mert a nemzetközi sajtó csak a Mohamed prófétára vonatkozó egyetlen mondatot közölte, gyakran meg sem említve, hogy egy középkori idézetről van szó, elhallgatva az egész beszéd lényegi mondanivalóját. XVI. Benedek pápa magyarázkodásra és bocsánatkérésre kényszerült, ennek ellenére több szélsőséges iszlám szervezet halálos fenyegetést küldött számára.” G. Fehér rámutat arra is, hogy a napi viták mögött egy alapvető politikai és társadalmi probléma húzódik meg: milyen legyen Európa és az iszlám világ kapcsolata. A cikkíró szerint a kérdésre a válasz annál is égetőbb, mert ma már legalább 15 millió muzulmán él az unióban, ami a 455 milliós lakosság 3,3 százalékát jelenti, és arányuk évről évre növekszik. A muzulmán bevándorlók viszonya viszont egyáltalán nem felhőtlen a befogadó államokkal szemben. Az EU egyik legutóbbi felmérése szerint a hollandok 81 százaléka vélekedik úgy, hogy a muzulmánok fezsültséget okoznak az országban. A dánok 55 százaléka szerint a muzulmánok bevándorlása negatív következményekkel jár hazájukra nézve. A franciák többsége pedig többek között a muszlim bevándorlás okozta negatív érzései miatt mondott nemet az EU alkotmányára a népszavazáson. Még a britek 39 százaléka is ellenséges érzelmekkel viseltetik az iszlám vallással szemben. Ezek mellett pedig számtalan feszültség terheli az iszlám országok és Európa kapcsolatát.

A Magyar Demokratában (50–51.o.) Sayfo Omar Egyenlő mérce címmel leszögezi: „Az iszlám világ számára a félelem tárgyát nem az képezi, hogy a nyugati kultúra kiszorítja az iszlámot, mert arra nem is volna képes, hanem attól, hogy a modernizációval párhuzamosan náluk is olyan mértékben kiüresedik a szakralitás jelentősége, mint nyugaton. A vatikáni botrány talán egyik legszomorúbb hozadéka, hogy hozzájárult ehhez a kiüresedéshez. A pápa, a világ katolikusai szemében szentnek kijáró tisztelettel övezett személyiség. Tekintélyének nem tesz jót, ha meggondolatlan kijelentéseket tesz, melyekért aztán bocsánatot kell kérnie. Más kérdés persze, hogy miért ne kérhetne bocsánatot Benedek pápa a muszlimoktól, amikor elődje például bocsánatot kért a zsidóktól az évezredek alatt elszenvedett üldöztetésekért. Így hát örvendezzünk. A Vatikánban érvényesült az egyenlő mérce elve.”

Hazai hírek

A Népszava (1., 3. o.) Katolikus püspök politikai állásfoglalása címmel számol be arról az általunk már szeptember 27-én közölt hírről, hogy Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök kedden Székesfehérvárott tüntetők előtt úgy fogalmazott, az MSZP és a miniszterelnök megfontoltan hazudott, Gyurcsány Ferenc pedig gyalázta az országot, amelynek szolgálatára felesküdött. A megszorító csomag annak bizonyítéka, hogy a kabinet négy évig nem kormányzott, ezért a főpásztor arra kérte a kormányfőt, hogy teljesítse a nép akaratát és mondjon le. Spányi Antal Szűz Mária oltalmába ajánlotta Székesfehérvárt, a helyieket és az országot. A lap szemtanúkra hivatkozva azt állítja, hogy a megyéspüspök a múlt héten is részt vett a fehérvári tüntetéseken. Szerdahelyi Csongor, a püspöki kar szóvivője elmondta: Spányi Antal nem a püspöki kar, hanem egyszemélyes véleményét mondta el a tüntetők előtt. A testület álláspontja ismert, azt a múlt héten közleményben fogalmazták meg. A katolikus egyház nem tiltja papjainak a politikai megnyilvánulásokat, ha ezt tenné, az a magyar alkotmányba ütközne. Buda Béla egyházpolitikai szakértő közvetlen és nyílt pártpolitizálásnak tartja Spányi Antal beszédét. A politizálás joga azonban nem vitatható el a püspöktől. Buda kifejtette: nemzetközileg is megfigyelhető a tendencia, a keresztény és muszlim fundamentalizmus erősödése, az, hogy az egyházak nyíltan beleszólnak az egyes országok dolgaiba. Buda csodálkozását fejezte ki, hogy Spányi Antall miért áll ki a tüntetők követelései mellett, hiszen azokat Sólyom László államfő is alkotmányellenesnek nevezte. Szerinte a megyéspüspöknek illett volna elhatárolódnia az – elsősorban Budapesten elhangzó – antiszemita, illetve az MTV ostromában résztvevőknek amnesztiát követelő nyilatkozatoktól. A püspöki kar álláspontjára hivatkozva Buda közölte: az erkölcsi megújuláshoz az elhatárolódás is hozzátartozna.

A Magyar Nemzet (5.o.) A keresztény pedagógusok is tüntetnek címmel ad hírt arról, hogy a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete (KPSZ) és a Keresztény Pedagógus Társaság (KPT) is csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) október 13-ára meghirdetett demonstrációjához. Sümeg László, a Szent Margit Gimnázium igazgatója a lapnak elmondta: havonta átlagosan tízezer forinttól esik el egy tanár a heti két óra ingyenmunka elrendelése miatt, ami évente több mint egyhavi fizetés.

Magyar Kurír