Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (2.o.) Rónay Tamás Párbeszéd vagy erőszak? címmel megpróbálja levonni a tanulságokat XVI. Benedek pápa iszlámmal kapcsolatos kijelentéseiből és az azokra felháborodottan reagáló muzulmán megnyilvánulásokból. A cikkíró szerint „Fölmerül a kérdés, a német származású egyházfő a vallási konfliktusok előidézőjeként vonul majd be a történelembe? Elvégre ne feledjük, egyesek például néhány hónapja XVI. Benedek morális válságáról beszéltek, amikor Auschwitzban tett látogatása alkalmával nem tett említést az antiszemitizmusról.” Ugyanakkor Rónay leszögezi: „Az elmúlt hetek történéseit a pápa éppenhogy a saját javára fordíthatja olyannyira, hogy XVI. Benedek akár az egyházak megbékélésének katalizátorává válhat.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy hétfőn, amikor a Szentatya muzulmán diplomatákat és vallási vezetőket fogadott, azok egyöntetű elégedettséggel nyugtázták: „A katolikus egyházfő valóban az egyházak közötti párbeszéd embere, szó sincs arról, hogy feszültséget kívánna gerjeszteni a vallások között.” Rónay szerint a pápa regensburgi kijelentései nem voltak a legdiplomatikusabbak, ám egyenesen következtek még korábbi, egyetemi oktatói módszereiből, amelynek lényege, hogy az igazságot skolasztikus szigorúsággal kell keresni, „a vitában el kell ismerni a másik jogát a hozzászóláshoz, mindenkinek őszintén kell kifejtenie a véleményét, nem törődvén azzal, hogy véleményükkel nem ért egyet a közvélemény nagyobbik része, s természetesen olyan érveket kell felhozni, amelyekkel a másik meggyőzhetővé válik. XVI. Benedek tudta, hogy komoly vitát gerjeszt vitatott mondataival, de a muzulmán szélsőségesek elképesztő fanatizmusával nem számolt. Nem gondolt arra, hogy az iszlám fanatikusok sajnos csak egy igazságot ismernek: az erőszakét, amelyet vallási meggyőződésük köntösébe öltöztetnek. Nem ismerik a párbeszéd fogalmát. Csak agresszióval ’érvelnek’.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Az igazmondás ideálja 4.o.) Karátson Gábor Kossuth-díjas író, festőművész nyilatkozik a miniszterelnök május 26-ai balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően kialakult feszült helyzetről. Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc az MSZP-frakció előtt tartott beszédében elismerte, hogy kormányzása másfél éve alatt ő és kabinetjének tagjai folyamatosan hazudtak, becsapták az embereket. A beszéd szeptember 17-én délután került nyilvánosságra, vagyis aznap, amelynek délelőttjén Erdő Péter bíboros-prímás boldoggá avatta az 1944. decemberében vértanúhalált halt zsidómentő szociális testvért, Salkaházi Sárát. A Kossuth téri tüntetéseken rendszeresen résztvevő Karátson kifejtette: „Ezen a héten valaki azt mondta, hazudtam. Amikor rákérdeznek, azt mondja, nem azt mondtam, hogy én hazudtam, hanem azt, hogy mások hazudtak. Ezzel minden eszmecsere lehetetlenné válik… Minek köszönhető, hogy ez a magyar lakosság, amelyet az ember hajlamos volt már teljesen közönyösnek tartani, egyszer csak megindul, s elemi erővel fejezi ki tiltakozását a hazugságok ellen? S miért alakult úgy minden, hogy teszi ezt éppen egy olyan nap után, amikor délelőtt boldoggá avatnak egy magyar nőt, Salkaházi Sárát, aki az igazságért halt meg, azért, hogy igazolja, van alapja az emberi bizalomnak, s amikor délután kiderül, hogy az ország második embere nemhogy nem akar meghalni az igazságért, de tesz rá? Nem tudom, a tömeg hogyan élte meg ezt, de én úgy éreztem, ez robbant.”

Magyar Kurír