Napi sajtószemle

Reagálások XVI. Benedek pápa iszlámmal kapcsolatos kijelentéseire

A Népszabadság (9.o.) Rómában féltik a pápát címmel ír arról, hogy újabb tiltakozások voltak a muzulmán világban a Szentatya iszlámellenesnek tartott regensburgi kijelentései miatt. Az EU ugyanakkor óv az eltúlzott reakcióktól. A lap idézi Juszuf al-Karavi sejket, az egyik legbefolyásosabb egyházi méltóságot, aki a „békés harag napjának” nyilvánította a következő pénteket, felszólítva híveit, tiltakozzanak XVI. Benedek pápa kijelentései ellen. A sejk tüntetésekre és a hagyományos pénteki ima után a mecsetekben rendezendő ülősztrájkra hívta fel a világ muzulmánjait. Karadavi, aki a muzulmán hittudósok világszövetségének elnökeként tekintéllyel rendelkezik a szunniták körében, megtiltotta követőinek, hogy templomokat támadjanak meg. Az al-Kaida terrorhálózat iraki szárnya viszont internetes üzenetében a dzsihád (szent háború) folytatását ígérte a Nyugat legyőzéséig, válaszul a pápa megjegyzéseire. Az üzenet azt ígéri a muzulmánoknak, hogy „letörik a keresztet”, és meghódítják Rómát. Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök, a legnépesebb iszlám állam vezetője emlékeztetett arra: az indonéz vallási vezetők türelemre intettek, és reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb elcsitulnak az indulatok, miután a pápa maga is bocsánatot kért kijelentéseiért.
A Népszabadság a cikkbe ékelve ismerteti a baloldali párizsi Libération cikkét, amely szerint a pápa „nem oszthat meg. Az iszlám nem tabu, amelyet nem érhet kritika, vagy ne fogadhatná el a vitát. De a vita nem szólhat az iszlám és az erőszak, a muzulmán és a terrorista összekeveréséről. Akarva vagy akaratlanul, sajnálkozásával XVI. Benedek megdöntötte a pápa tévedhetetlenségének mítoszát. Akkora szamárságot csinált, hogy kénytelen volt sajnálkozását kifejezni, ami soha korábban nem történt meg.”

A Magyar Hírlap (8.o.) Brüsszel megvédte XVI. Benedeket címmel kapcsolódik a témához. A liberális orgánum felidézi: a Vatikán, akárcsak az Egyesült Államok, a hidegháború idején a kommunizmussal szemben lehetséges szövetségesként tekintett az iszlámra. „II. János Pál volt az első pápa, aki ellátogatott egy mecsetbe. Benedek viszont akkor lett pápa, amikor az iszlám fundamentalizmus már meghirdette harcát a nyugati keresztény civilizáció ellen. A párbeszéd ezért már nem elég, a Vatikán kölcsönös lépéseket vár. Míg ugyanis a muzulmánok szabadon építhetnek mecseteket és gyakorolhatják hitüket a keresztény világban, az iszlám országokban a keresztényeket gyakran megfosztják ettől a joguktól. XVI. Benedek pedig a szabad vallásgyakorlást is csak az első lépcsőnek tekinti, a cél, hogy a katolikus papok ’szabadon halászhassanak a lelkek után a muzulmán világban’ is.” Az MH is idéz külföldi véleményeket, így a Corrierre della Sera című milánói lapban két karikatúra jelent meg, és tegnap a pápa bocsánatkérése után címlapon az al-Kaida üzenetét: „Meghódítjuk Rómát!” A La Croix című francia újság valószínűnek tartja, hogy XVI. Benedek „nem mérte fel, hogy hallgatósága nem a régi tanárt, hanem a pápát hallgatja, akinek mondandója szeptember 11-e másnapján szimbolikus jelentőséggel bír. Õszinteséget feltételezhetünk a pápáról, amikor sajnálkozását fejezi ki, de akkor is, amikor olyan párbeszédre szólít fel, nem először, amelyben mindenki egyértelműen kifejezi identitását, és elfogadja a másikét.”

A Népszava (2.o.) Félnek a libanoni keresztények címmel kiemeli, hogy Egyiptomban és Libanonban rendőrök vigyáznak a helyi keresztény templomokra. A közel-keleti keresztények bosszúhadjárattól tartanak. Libanonban eddig békében éltek egymás mellett a keresztények és a muzulmánok, ám a helybéliek attól tartanak, hogy az utóbbi években amúgy is feszültebbé vált kapcsolatok tovább rosszabbodnak. A lap beszámol arról is, hogy Kasmir Pakisztán által ellenőrzött részén tegnap százötvenen tüntettek a pápával szemben. Rowan Williams anglikán vallási vezető, Canterbury érseke ugyanakkor védelmébe vette a Szentatyát, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek kijelentéséhez a teljes elhangzott szöveget meg kell vizsgálni.

A Magyar Nemzet (8.o.) Csillapodó mozlim tiltakozások című beszámolója szerint kicsit csitulni látszanak a XVI. Benedek pápa kijelentésével kapcsolatos tiltakozások az iszlám világban. A vasárnapi Úrangyala imádsága előtt tett pápai bocsánatkérést több mozlim szervezet, így a Németországi Muzulmánok Tanácsa is üdvözölte. Ugyanakkor Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah szerint a pápa kijelentései egy Irán elleni keresztes hadjáratra irányuló összeesküvés részét képezik. A teheráni kormány és Jordánia pedig egyértelmű bocsánatkérést vár. A polgári napilap idézi a Die Welt-ből: a mozlim világ köszönettel vette az indítékot: hatására megindult a szokott megfélemlítési kampány. Felháborodott, saját érzékenységük által túlfűtött mozlimok követelték: a pápa kérjen bocsánatot, mert olyan idézetet használt, amely történelmileg ismert tényként bizonyítja, hogy Mohamed próféta vallását karddal is terjesztette.

Magyar Kurír