Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (22–23.o.) Rosdy Pál Másokért élt és halt címmel méltatja a szeptember 17-én vasárnap boldoggá avatandó Salkaházi Sárának, a nyilasok által 1944 decemberében Dunába lőtt szociális testvérnek az életútját. A cikkíró kiemeli, hogy a szerzetesnő tudatosan készült az életszentségre. A szerző emlékeztet rá: a „népi demokrácia” évtizedeiben nem volt mód a boldoggá avatás ügyét kezdeményezni, de tisztelete sosem szűnt meg Magyarországon. 1997-ben azután elkezdődött az eljárás. Rosdy Pál arra is rámutat, hogy Salkaházi Sára naplójából kiviláglik: ő sem született szentnek, hanem azzá nevelte magát. „Tavaly – írja 1930-ban – olyan sokat kínlódtam, mert egyeseket oly nehéz volt elviselni. Akkor csináltam azt, valahányszor találkoztam az illetővel, mindig egy fohászt mondtam érte: Jézus, segítsd meg! Áldd meg!” 1935-ben ezt írja: „Nem voltam egészen hűséges. Rájöttem, hogy milyen szörnyű nehéz a lemondás a kávéról. Reggel betartottam. Délben nem. Jó lesz ezzel kapcsolatban folytonos harcot indítani.” Egy évre rá pedig így fogalmaz: „Szeretni akarom a halált! Már most készülök a halálra. Készülök, hogy mindennap keressek alkalmat önmagamnak a meghalásra. Hogy szívesen fogadjam a bírálatokat, ha megsemmisítők, megalázók is.”

A HVG (Fővárosi hittérkép… 111.o.) a KSH adatait közli, amelyek szerint jelenleg Budapesten a legtöbb, magát vallásosnak tartó polgár a történelmi Várnegyedben és környékén él: a főváros I. kerületében száz helybeli közül 72 tartja magát valamely egyházhoz, felekezethez tartozónak. E szám többszöröse a rendszeresen templomba járóknak – jegyzi meg a hetilap. Az istenhívők aránya Újpesten a legalacsonyabb, száz lakos közül 59 azonban még itt is vallásosnak mondta magát a legutóbbi, 2001-es népszámlálás során. A római katolikus egyház tagjainak száma minden kerületben meghaladja az összes más vallás híveinek a számát. Az összes budapesti megkérdezett 45,6 százaléka vallotta magát római katolikusnak, 12,7 reformátusnak, 2,6 evangélikusnak, 1,4 görög katolikusnak, 0,5 izraelitának, más felekezethez tartozónak 1,5, ismeretlen 1,1, nem tartozik felekezethez 19,5, nem kívánt válaszolni 15,1 százalék. A legnagyobb hazai felekezethez különösen az I. és a XXII. kerületben tartoznak sokan, az össznépesség 52, illetve 51 százaléka. Ugyanez az arány Angyalföldön és Csepelen a legalacsonyabb, 41-41 százalék. A másik nagy történelmi egyház, a reformátusoké Pesterzsébeten (14, százalék), a Ferencvárosban és Pestszentlőrincen (138-13,8) rendelkezik relatíve a legerősebb bázissal, miközben Óbudán, a XII. kerületi Hegyvidéken és a II. kerületben híveinek száma nem éri el a 12 százalékot. Az evangélikus egyház hívei Rákoskeresztúron 4,5, Rákosszentmihályon 4 százaléknyian vannak. Csepelen viszont csak 1,7, Újpesten 1,8 százalékos az arányuk. A főváros 23 kerülete között három olyan is akad – Csepel, Újpest, Soroksár –, ahol a görög katolikusok száma némiképp felülmúlja az evangélikusokét. A főváros népességének alig fél százalékát kitevő izraeliták jellemzően a belső kerületekben élnek: a vallásos zsidók aránya Belváros-Lipótvárosban (1,9 százalék), Erzsébetvárosban (1,7) és a XIII. kerületben (1,5) a legmagasabb, néhány külső kerületben (Kispest, Pesterzsébet, Csepel) viszont alig éri el az egy ezreléket. A vallási szertartások és hitelvek minden formáját Csepel és Újpest lakossága utasítja el a legnagyobb arányban, e két helyen a magukat felekezeten kívülinek nevezők hányada 25 százalékos, miközben a polgárok 14, illetve 16 százaléka nem kívánt válaszolni a hitbéli meggyőződését firtató kérdésekre.

Magyar Kurír