Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Orbán: Titkolózó kormány 3.o.) beszámol A nyomor méltatlan az emberhez mottójú, tizedik – és egyben utolsó – országos Barankovics-emlékülésről, amelyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) győri szervezete hívott össze tegnap a város sportcsarnokában. A polgári napilap röviden ismerteti Pápai Lajos győri megyéspüspök beszédét. A püspöki konferencia elnökhelyettese felhívta az arénát zsúfolásig megtöltő hallgatóság figyelmét, hogy sokan eljutnak az élet tiszteletére, elutasítva a halál kultúráját, azok is, akik ma nem keresztény hívők. Vallják a személynek és jogainak megbecsülését, szemben a gazdaság vak törvényeivel, egyetértve Barankovics István, az egykori kereszténydemokrata politikus és gondolkodó mondásával: a nyomor méltatlan az emberhez. Az orgánum beszámolója szerint az emlékülés legviharosabb sikerét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke aratta, kijelentvén: felelősségre kell vonni a kormányt és fejét az utóbbi hónapok hazugságaiért. Feltette a kérdést: „Miért van az, hogy a miniszterelnöknek és kormányának szabad következmények nélkül valótlan számokat, adatokat leírni hivatalos dokumentumokban, miközben minden magyar állampolgárnak valós számokat kell beírni adóbevallásába, valós adatokat minden hivatalos állami papírra?” Orbán Viktor szerint a mai hatalmi garnitúra képtelen igazat mondani, olyan nyilvánvaló kérdésekben hazudnak, amelyekről ők is tudják, hogy hamarosan ki fog derülni az igazság. Gyurcsány Ferencék reformnak nevezik a vizitdíjat, amelyről az emberek már néhány nap múlva megállapítják: betegadót kell fizetni. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kijelentette: Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Veres János felelős a mostani pénzügyi válságért és azért, hogy a csőd szélén tántorog az ország.

A Heti Válaszban (Büntetett komolyság 34–35.o.) Vedres Csaba kántor, az After Crying és a Townscream egykori tagja, a Kairosz zongoraötös zeneszerzője nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg Mi az, hogy könnyűzene? című könyve. Azzal kapcsolatban, hogy kántorként sem ítélkezik a könyv hasábjain az egyház és a zene kapcsolatáról, elmondta: „Liturgikus felkészültségem természetesen van, de komoly dogmatikai és teológiai tudás nélkül ebbe a témába nem szabad belevágni. Nagyon összetett kérdés ez, mondanék is egy példát rá. Ott van az egyházi gitáros ének, amely sokkal több fiatalt vonz a templomokba. Ugyanakkor ott vannak az egyház kétezer éves zenei hagyományai, amelyeket pont akkor nem szabadna sutba dobni, amikor minden hanyatlani látszik. Mind a kettő teljesen védhető álláspont. Talán az lenne a megoldás, ha elkészülne egy olyan énekeskönyv, amely mindenféle liturgikus éneket tartalmaz, mert akármennyire divat ma nem énekelni miséken, a zenének még mindig nagyon fontos szerepe van az egyházi életben.”

Magyar Kurír