Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (24.o.) Helyet kap a vallás az orosz iskolákban címmel közli, hogy kötelező tantárgy lesz az ortodox keresztény hittan több oroszországi régió iskoláiban. A döntés támogatói szerint ez elősegíti majd a hagyományos értékek ápolását, a bírálók viszont azt állítják, hogy ezzel megsértették az egyház és az állam alkotmányban előírt szétválasztását – írja a liberális lap, emlékeztetve rá: a szovjet korszakban szigorúan titkos volt a vallási oktatás az iskolákban.

A Magyar Nemzet (9.o.) Basescu gyóntatná a papságot címmel számol be arról, hogy Teodosie constantai ortodox érsek tegnap elismerte, hogy a nyolcvanas években besúgói nyilatkozatot írt alá a Securitaténak. A magas rangú görögkeleti főpap az után tett beismerő vallomást, hogy Traian Basescu államfő a napokban a romániai egyházfők átvilágítását javasolta a legfelső védelmi tanácsban. Az érsek közölte: a politikai rendőrség nyomására, tanársegédként vállalta az együttműködést. Az átvilágítás hírére Iustin Marchis bukaresti ortodox pap is bevallotta, hogy többször beszámolt a Securitaténak Romániába látogató külföldi állampolgárokról, közöttük diplomatákról. Az ortodoxia továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint ezek egyedi esetek. A polgári napilap közli azt is, hogy Teoctist pátriárka egyháza elleni támadásként minősítette Adrian Iorgulescu kultuszminiszter kijelentését, miszerint számos ortodox lelkész a gyónási titkot megszegve jelentett híveiről. Elemzők szerint azonban Teoctist jobban tenné, ha hallgatna, hiszen köztudomású, hogy évtizedekkel ezelőtt tagja volt a romániai legionárius mozgalomnak, később pedig, egyházfőként nem ellenezte Ceausescu ateista politikáját. A lap megjegyzi azt is, hogy a romániai magyar egyházak többsége nem kifogásolja a klérus átvilágítását. Kivétel a gyulafehérvári római katolikus érsekség, amelynek helynöke, Potyó Ferenc a közelmúltban kijelentette: nem bízik a bukaresti átvilágítóbizottság manipulált vezetőségében. Felidézte: a testület néhány évvel ezelőtt nekilátott Jakubinyi György érsek átvilágításának, majd felszólították az egyházfőt: ha lemond, leállítják a folyamatot. Potyó közölte azt is: római teológus korában Jakubinyit együttműködésre kötelezték, az érsek azonban nem volt közreműködő.

Hazai hírek

A Magyar Narancsban (42.o.) Kun István Nagy zsákmány címmel ír a magyar állam és egyház viszonyáról. A szerző idézi Bulányi György pátert, aki a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy fal kell az állam és az egyházak közé. Kun hozzáteszi: „Így igaz. E viszonyban ahány téma, annyi gond. De nem könnyű a változtatás. Horn Gyula kormányfő katasztrofális tévedése és hibája volt az egyezmény aláírása a Vatikánnal. Róma alávetettséget akar, ezért törekszik hasonló konkordátumokra az államokkal vagy épp az Európai Unióval. Pillanatnyilag az alávetettségünk tény, csak nem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Kérdés, mennyi az esély a konkordátum felülvizsgálatára, amit az SZDSZ-es Fodor Gábor és Gusztos Péter javasol. Indítványuk puszta ábrándozás. A szerződések akkor módosíthatók, ha a változtatásban mindkét fél egyetért. Van esély erre? Szerintem szemernyi sincs. Róma még sosem hagyta elveszni a zsákmányát. A zsákmány pedig most a magyar kormány gúzsbakötöttsége. Viszont a nemzetközi szerződéseket egyoldalúan is fel lehet mondani (pár ezerrel megtették a történelem folyamán). Ez az egyetlen kiút, hogy a gúzst szétfeszítsük, s az ország szuverenitását visszanyerjük.”

Magyar Kurír