Napi sajtószemle

A Népszabadságban (18.o.) Hovanyecz László Félvén se félve címmel emlékszik a ma 110 éve született Márton Áronra. A cikkíró a XX. századi erdélyi magyarság kiemelkedő szellemi vezetőjének nevezi az egykori gyulafehérvári püspököt. Hovanyecz többek között felidézi, hogy 1967-brn Ceausescu nyugatra történő nyitása jegyében Márton Áron is kikerült a házi fogságból, „Ám őt nem lehet lekenyerezni. Amikor 1968-ban a többi román egyházfővel együtt Márton Áront is fogadja a Vezér, mi több, maga mellé ülteti, a gyulafehérvári püspök az egyetlen, aki nem hajlandó neki tapsolni. 1977-ben a népszámlálás alkalmával körlevélben figyelmeztette híveit, hogy a román hatóságok csalásra készülnek. Arra számítottak, hogy az önazonosságukra büszke székelyek nem a magyar rubrikába írják magukat. Márton Áron körlevele nyomán azonban alig akadt, aki székelynek vallotta magát. Pedig a háromszékiek és az udvarhelyszékiek jó része református. Ekkor már az egész erdélyi magyarság őt tekintette első számú vezetőjének. Talán mert nem csupán bátor, de rendkívül toleráns főpap is volt. A kiváló festőművész, az ugyancsak csíki Zsögödi Nagy Imre nem számított valami istenes embernek. Amikor azonban 1976-ban meghalt, Márton Áron nemcsak koszorút küldött a temetésére, hanem egy magas rangú egyházi személyt is, aki a szertartást végezte. A református Kányádi Sándornak a püspök Teilhard de Chardin Az emberi jelenség című könyvét ajándékozta, s abba a költő saját, Félvén se félve című versének utolsó versszakát írta ajánlásul: ’Kiállni verten az élre,/ maradni hadvezérnek,/ és tudni, félvén se félve,/ a végső vereséget’.” Hovanyecz tényként szögezi le, hogy Márton Áront hívei már életében szentként tisztelték.

A Magyar Nemzetben (14.o) Évadkezdés… címmel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője nyilatkozik. Az elmúlt évad egyik kimagasló előadása volt Visky András Tanítványok című drámájának a bemutatója. Tompa Gábor elmondta, hogy a darabot idén év elején mutatták be Chicagóban is. „Azért tartom fontosnak ezt a magyar nyelvterületen tematikájában és megközelítési módjában egyedülálló színdarabot, mert a bibliai téma és a közelmúlt gulág-világában zajló szenvedéstörténet egymásra rímeltetése egyfajta becketti technikával eddig ismeretlen drámairodalmi tájakra vezet. A tizenkét tanítvány megpróbálja töredékekből összerakni, mi is történt a megfeszítés pillanatától fogva, megpróbálják megfejteni saját szerepüket a bibliai történetben, és megfogalmazni viszonyukat a mesterhez. Ezzel összefonódva fut az ötvenes-hatvanas évek romániai kommunista lágereiben sínylődők szenvedéstörténete, melyet az író és édesapja is átélt. A kettő egymásra vetítéséből számomra két konklúzió fontos: egyrészt a tisztánlátásunkat segíti elő, ha ez a két szenvedéstörténet, mondhatni, szinte dramaturgiai játékossággal szembesít bennünket a múltunkkal, megalkuvásainkkal, tévedéseinkkel, bűneinkkel. Másrészt bibliai vonatkozásban kapunk választ létünk legfőbb kérdéseire. Ha nem lenne feltámadás, nem lenne megváltás, a keresztre feszítés önmagában visszatérő történet lenne, folyamatosan egymás életére törnénk, ám így megvan a feltámadás reménye. Ennek a szépsége sejlik át Visky András tragikus drámáján.”

A Népszava (15.o.)  Vizsgálat címmel közli, hogy Szentpéterváron vizsgálatot indítottak, hogy mi okozhatta a Szentháromság-székesegyházban augusztus 25-én pénteken este kitört tűzvészt, amelyben a XIX. században épült műemlék főkupolája és egy kisebb kupola is súlyos károkat szenvedett. A katedrális restaurálását végző cég vezetője szívinfarktust kapott. Az épületben ugyanis 2004. óta rekonstrukció folyt, a tűz az állványzaton tört ki. A tűzoltók 25 tűzoltóautóval vonultak a helyszínre, de létráikkal nem tudták elérni a kupola magasságát. Vízágyúkat vetettek be, felülről pedig helikopterről árasztották el vízzel a kupolát. A katasztrófa a rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint nem követelt áldozatokat. Vera Gyementjeva, a város műemlékvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy a fakupolákat megsemmisítő tűz megrongálta a fémszerkezeteket és a kőboltozatokat is. A műemlékvédelem illetékese szerint az épület helyreállítása másfél-két évbe telhet.

Magyar Kurír