Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (9.o.) Hiánycikk a lengyel pap címmel közli, hogy toborzókampányt indított a brit katolikus egyház, mert egyre kevésbé képes megbirkózni a rendszeresen templomba járó lengyel munkavállalók igényeivel. A lap kiemeli: nem ritka látvány, hogy az elsősorban anglikán országban a katolikus templomba már be nem férő lengyel hívek az utcán térdelve hallgatják a misét. A brit katolikus egyház óriásplakátjain és szórólapjain egy bristoli kispap látható felszentelés közben, amint csillogó szemmel készül az Úr szolgálatára. Lengyelországból is próbálnak papokat toborozni, mert úgy vélik, a gyónás intimitása megköveteli, hogy a hívek anyanyelvükön végezhessék. A katolikus egyház egyébként más országokban is paphiánnyal küszködik, s egyre gyakrabban próbálnak papokat elcsábítani Lengyelországból.

Hazai hírek

A Magyar Narancs címlapján Orbán Viktor és Semjén Zsolt látható, a szöveg: „Ki a kereszténydemokratább? – A katolikus egyház nagypolitikai törekvései – Nyugtával dicsérd a papot!” A lapban (12–14. o.) Bányai György Ki a kereszténydemokratább? című írása szerint „Bár nemigen mondja senki, a Magyar Szolidaritás Szövetségében két kereszténydemokrata párt működik. Együtt jár ez a katolikus egyház parlamenti képviseletének erősödésével? S ha igen, vajon a Fideszen vagy a KDNP-n keresztül akar a klérus határozottabb ideológiai, gyakorlati befolyást szerezni?” A lap áttekinti a Fidesz, a KDNP és a katolikus egyház elmúlt 16 éves kapcsolatát, s többek között hozza Balog Zoltán, „Orbán Viktor egyik bizalmasa, legfőbb egyházügyi tanácsadója” nyilatkozatát, aki elmondta: a Fidesz-frakció a kezdet kezdetén sem volt vallástalan, az első ciklus fideszes képviselői közül például Németh Zsolt, Pap János, majd később Varga Mihály világi vezető tisztségeket töltött be egyháznál, Sasvári Szilárd teológiát tanult a Pázmányon. A Fidesz antiklerikális volt, de sosem volt ateista párt. A Fidesz a politika felől közelít a valláshoz, a KDNP a vallás felől a politikához.” A cikkíró kiemeli: „Orbán Viktor kétségkívül nagy súlyt helyez a katolikus egyházzal, benne magasrangú papokkal ápolandó kapcsolatokra. S ezt az egyház különböző módokon el is ismeri: magánlátogatás a pápánál, rangos vatikáni kitüntetés, a pápai Nagy Szent Gergely Rend első fokozata – (a kitüntetésről a lap fotót is közöl) –, amit református ember még sosem kapott meg, pásztorbot Balás Béla megyéspüspöktől. Előbb inkább az idősebbek kedvelték meg, elsők közt Pápai Lajos. Orbán Viktor szívélyes viszonyban van Erdő Péterrel is. Balog Zoltán így fogalmaz: Erdő Péter kitüntetett figyelemmel kíséri Orbán Viktor politikai mozgását. A fiatalabbak – akik egyre nagyobb számban vannak jelen a püspöki karban – szorosabb kapcsolatot ápolnak Semjénnel… Egyelőre az látszik: noha a püspöki karnak alighanem tetszik az önálló KDNP-frakció és Semjén küldetéstudata, legalább annyira bíznak Orbánban is. Az is jelez valamit, hogy létrejött a jobboldali frakciószövetség, természetesen Orbán Viktor vezetésével. A katolikus egyház őt tekinti a hazai kereszténydemokrácia, tágabban a jobboldal vezérének. Ami nem jelenti azt, hogy ne kedvelnék legalább annyira Semjén Zsoltot is, aki magánemberként és politikusként képviseli a katolikus elveket, amiket szívesen átültetne a klérus is az állam hétköznapi gyakorlatába.”

A HVG-ben (68. o.) Buda Péter Horthy evangéliuma címmel kifogásolja, hogy a magyar állam képviselői közül többen részt vettek az idei, augusztus 20-ai ünnepi szentmisén és Szent Jobb-körmeneten. A cikkíró azt is felidézi, hogy a millenniumi ünnepségek idején Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos „már azt kérte, hogy az ünnepi évre függesszük fel (!) állam és egyház elválasztását. A református Orbán Viktor miniszterelnök pedig együtt vett részt a körmenetben a szintén református Tőkés László püspökkel. Nyilván egyiküket sem a református hitvallás mély megélése mozgatta… azonban éppen a Szent István-i egyházi politizálás ideológiájának feltámasztásában voltak érdekeltek.” A cikkíró szerint az idei egyházi ünnepnek „külön súlyt adott, hogy a katolikus püspöki kar által meghirdetetett nemzeti imaév csúcspontjaként került rá sor. Az imaévet meghirdető, letűnt évszázadok egyházi ideológiáját képviselő, ’Szűz Mária országának’ eszméjén nosztalgiázó körlevél mindenki számára egyértelmű aktuál- és parlamenti politikai üzenetet hordozott. Az idei körmenet ünnepi rendezvénye a letűnt évszázadokat idézi, a politikai restaurációs törekvéseket dédelgető, pártpolitikai szinten is megjelenő katolikus egyház ünnepe. Kérdés, mi közünk van nekünk ehhez, magyar állampolgároknak? Mert az mindenkinek szíve joga, hogy egyháztagként, magánemberként effajta ideológia mellett tüntessen részvételével. De milyen alkotmányos alapon vett részt a körmenetben a magyar honvédség magyar államot képviselő díszszázada? Az állami ünnepségek megnyitásán központi szerepet kapó fegyveres testület fellépése az egyházi ünnepen félreérthetetlenül demonstrálta az állami és az egyházi szféra legmesszemenőbb szinteken is megvalósuló összefogásának eszméjét… Sólyom László mint az Alkotmánybíróság elnöke és egyetemi tanár, egyetemi fiatalok előtt élesen kritizálta az akkori köztársasági elnököt és miniszterelnököt, amiért egyházi ünnepen reprezentálnak… Még érthetetlenebb hát, mit keresett a fenti ünnepi struktúrában, az első sorban és vett részt tevékenyen a szentmisén a Magyar Köztársaság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész képviselője, az Állami Számvevőszék elnöke… egyszóval a magyar állam. Mi mást jelképezhetett a fenti méltóságok jelenléte, mint azt a körmenet által sugallni szánt egyházi koncepciót, hogy az államalapítás ünnepének máig szóló mondanivalója az állam és egyház összeölelkezésében keresendő?… A magyar közélet korlátoltságáról tanúskodik, hogy a hazai politikai elit ilyen egyházi restaurációs körmenethez asszisztált, amelynek kitüntetett helyén ráadásul… Horthy kormányzóságát dicsőítő táblát lengettek.”

A Magyar Hírlapban (18.o.) Végh Attila Harang sem kell, nincs keresztelő, se temetés címmel ismerteti Xantus Gábor Népesség Istentől, népesség embertől című dokumentumfilmjét, amely az erdélyi magyar falvakat mutatja be. A cikkíró idézi a mezőháti falvak lelkészét: „A szomszéd völgyben, Némában már a harangot is elvitték. Ott már nem keresztelnek, és nem is temetnek, mert nincs kit. Majd megszólal egy ember, és felemelt mutatóujjával jelzi: egyedül maradt, falujában ő az utolsó magyar… Az elmúlt tíz esztendőben a romániai magyarság lélekszáma kétszázezer fővel csökkent. Majd megszólalnak papok, lelkészek. Szavaikból kiderül, hogy mindegyikük minden évben négyszer-ötször annyi embert temet, mint ahányat keresztel. Mindehhez döbbenetes képeket kapunk: beszakadt tetejű templomok, folyondárral benőtt padsorok, ’megbokrosodott’ oltár. A természet úgy szép, ha emberkéztől érintetlen – mondja valaki a filmben –, de az elhagyott, természet által visszafoglalt emberi tájnál nincs siralmasabb, elkeserítőbb.” Végh Attila szerint nagy erő kell, hogy az ember sírás nélkül nézze végig az alkotást, „Aki ezt a filmet rezzenéstelenül kibírja, az csupán zengő érc és pengő cimbalom.”

A Magyar Nemzet (14.o.) Koncert a sitkei kápolnáért címmel közli, hogy 20 éves a sitkei rockfesztivál. 1986 májusában Kovács Ferenc sitkei fogadós, Kozma Gábor újságíró, Balázs Fecó énekes, a Korál vezetője és Vida Ferenc, a Lord frontembere elhatározták, hogy megmentik a gyönyörű sitkei kápolnát. A ’80-as évek végére sikerült a teljes rekonstrukciót elvégezni a műemlék épületen. A jubileum alkalmából fellép a kápolnában a hazai rockélet nagyságai közül a Beatrice, az Ossián, az Edda, a Kormorán, Deák Bill Gyula, a Korál és a Lord. Az eseményre jelent meg Kozma Gábor és Benkő Sándor Sitke mindhalálig, a Kis magyar Woodstock 1986–2006 című könyve.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) A Biblia világa címmel közli, hogy a Home Galériában (Budapest, II. ker. Csévi út 7.) augusztus 29-én nyílik meg a Biblia világa című kiállítás, amelyen XX. századi művészek, többek között Bortnyik Sándor, Csernus Tibor, Molnár C. Pál, Deim Pál bibliai művei láthatók. A tárlatot, amelyet a szervezők Tácsik János festőművész emlékének szántak, október 14-éig láthatja a közönség.

A Heti Válaszban (Állampolgársága: szlovák 18–19.o.) Kaszás Attila színművész nyilatkozik, aki Lőrinc barátot játssza az Ötvenhat csepp vér című musicalban, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc idejére teszi Rómeó és Júlia történetét. Kaszás szerint „Lőrinc barát nem egy Kapisztrán János, de ettől még ő a világirodalom egyik legnagyobb humanistája, a mindenkori kiegyezés keresésének jelképe. A musical kitelepítettekről, többek közt egy színész gyerekeiről szól, akik falusi bálba mennek, és egy régi színházi ládában kosztümöket találnak. Én leszek Rómeó, én pedig Mercutio, így kezdődik. A pap a helyi tisztelendő, a musical központi figurája, a történet az ő visszaemlékezése… Lőrinc barát az a típusú értelmiségi, aki nem harcol, és nemcsak azért, mert pap, hanem mert igazi pacifista. Megpróbálja úgy irányítani a világot, hogy ne legyenek áldozatok… Tehetetlen azonban egy ilyen világviharban, és azután ostorozza magát, miért nem tudta jó irányba lendíteni az eseményeket. Ez az értelmiség tragédiája, a miért nem voltam ott, miért nem ordítottam kérdése.” A darab végén az oroszok betörnek a templomba, és mindenkit megölnek, csak a pap marad életben. Kaszás Attila, aki az interjúban aggodalommal szólt az értékek devalválódásáról, a pénz mindent átható uralmáról, elmondta: „Lőrinc baráton nem fog a golyó. Magam nem vagyok templomjáró, de keresem a kiutat, és nem látok mást, csak a történelmi egyházak megújulását. Valaminek muszáj történnie, így nem folytatódhat.”

Magyar Kurír