Napi sajtószemle

Szent István-ünnepéről

Az országos politikai napilapok közül a Magyar Nemzet (A keresztény szabadság érzése – 1,4 millió imádkozó magyar csatlakozott a Mindszenty Alapítvány felhívásához 3.o.) és a Népszabadság (Katolikus szentmise és körmenet 1.,2.o.) számol be legrészletesebben a tegnapi, budapesti Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmiséről és a Szent Jobb-körmenetről. Mindkét lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek közölte: egymillió négyszázezer imádkozó magyar csatlakozott a Mindszenty Alapítvány felhívásához. A Magyar Nemzet beszámol arról is, hogy Pápai Lajos győri megyéspüspök, a püspöki konferencia elnökhelyettese vasárnap délelőtt, ugyancsak a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét, és homíliájában hangsúlyozta: szembetűnő társadalmi jelenség Jézus Krisztus és egyházának lejáratása, az azzal szembeni kétség és gyanú felkeltése, és az ebből fakadó erkölcsi nihilizmus, a minden mindegy elvtelen állapota. A Szent István-i hitnek ma is az a jellemzője, hogy szembe mer nézni a Nyugat úgynevezett kereszténység utáni újpogányságával, a megbukott kommunista rendszer után itt maradt ateizmussal és erkölcsi romokkal, de azokkal a nézetekkel is, amelyek valamiféle ősi magyar vallás alapjáról támadnák Krisztusba vetett hitünket. A főpásztor figyelmeztetett: az egyház és nemzetünk lelki megújulásáért indított imaév akkor éri el célját, ha ki-ki beismeri a teljes igazságot. Lelki skizofrénia ugyanis, hogy sokan úgy vallják magukat hívőnek, hogy azt már nem hiszik, lehet keresztényként élni: vagyis többek között templomba járni, keresztény módon készülni a házasságra, a gyermekeket is hitben nevelni. A polgári napilap idézi Bölcskei Gusztávot, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét is, aki szombaton a délvidéki testvéregyház ünnepi rendezvényén kifejtette. „Ahogy István királyunkra Isten gondviselésének eszközeként tekintünk, mivel megteremtette feltételeit népünk letelepedésének, úgy tekintünk István fejedelemre, Bocskaira is, aki a nemzeti függetlenséget, és a vallásszabadságot vívta ki 400 éve.”

Egyéb hírek

Külföldi hírek

A Népszabadságban (8.o.) Sárközy Júlia Ki a titokzatos Joseph? címmel idéz a Szentszék Sajtóirodájának nyilatkozatából, amely annak kapcsán, hogy a Nobel-díjas német író, Günter Grass legújabb, Hagymapucolás című könyvében egy Joseph nevű fiúról is ír, közölte: Günter Grass emlékei „a Szentatya személyes életét érintik.” Sárközy állítja: a német sajtó szinte biztosra veszi, hogy a jelenlegi pápáról, Joseph Ratzingerről van szó. A cikkíró felteszi a kérdést: „XVI. Benedek volt-e vagy sem az a fiatal német katona, akivel Grass 1945 tavaszán egy bajorországi fogolytáborban kockázott? Biztos választ sem Grass, sem az érintett Joseph nem adott. Az író hangsúlyozta: csak feltételezi, hogy a későbbi pápa az a fiatalember, aki a táborban egyházi pályafutásról álmodott, és latinul idézett. A valóban kiváló latintudású XVI. Benedek hallgat, de közeli munkatársai azt állítják, hogy sohasem emlékezett meg a honfitársával való találkozóról.” Sárközy Júlia idézi a pápai életrajzok szerkesztéséért felelős Ingrid Stampát, aki a Corriere della Serának elmondta: a ratzingeri biográfiák egyetlen sora sem utal a Grass-szal való ismertségre, és a pápa személyesen sem beszélt erről soha. Az önéletrajzi műveket összehasonlítva a táborélet részletei pontosan egyeznek, kivéve azt, hogy Grass százezer, Ratzinger pedig ötvenezer fogolyról ír. Grass azonban a Waffen SS egyenruháját viselve nem valószínű, hogy az egyszerű katona Ratzingerrel egy szektorba került volna. Sárközy megjegyzi: az egyetlen kapocs az 1971-es Hit és jövő című könyv, amelyben Joseph Ratzinger a „helyi érzéstelenítés” kifejezést használja Grass hasonló című regényére utalva. A cikkíró szerint válasz talán XVI. Benedek szeptemberi, németországi látogatása során születhet. (A témáról lásd még augusztus 14-ei sajtószemlénket – a szerk.)

Ugyancsak a Népszabadság (8.o.) A pap puskázzon, de ne másoljon címmel közli, hogy megjelent az olasz püspöki kar napilapja, a L’ Avvenire újságírójának, Roberto Berretának „Milyen pulpitusról” című könyve, amelyet elismerés fogadott a Vatikánban is. A szerző kiemeli: „A gyakorló hívők nyolcvan százaléka Olaszországban is csak a vasárnapi szentmisén hallgatja a Bibliát: ezt a lehetőséget a papoknak nem szabad kihagyniuk. A felmérések szerint viszont a hívők unatkozva távoznak a templomból, nem értik vagy nem élvezik a papok beszédét. A prédikálók egy része prófétának hiszi magát, és komplikált teológiaórát tart, mások bíráskodnak és az utolsó ítéletet zúdítják a hívőkre. Van, aki a mikrofonba szerelmes, és nem bírja abbahagyni; van, aki tragikusan lát mindent, és még az esküvői beszéddel is rosszkedvet teremt. Van, aki választási kampányt folytat, és van, aki az internetről lopkodja a beszédet.” A könyv ötleteket kínál, elsőként azt, hogy a beszéd soha ne legyen tíz percnél hosszabb. A pap bátran puskázzon, de ne olvassa fel gépiesen a beszédet. Alapvető a Biblia, a világ eseményeinek és a hallgatóság összetételének kiváló ismerete. „Egyik kézben az újság, a másikban a Biblia legyen.” A pap ügyeljen a kezdőmondatra, a hatásos fináléra, és hangpróbát is tartson, ne affektáljon paposan.

Szintén a Népszabadság (17.o.) Madonna keresztje megosztja a hívőket címmel közli, hogy „Összeakasztotta a bajszát a katolikus és az evangélikus egyházzal is Madonna.” Margot Kassmann német evangélikus püspöknő élesen bírálta az amerikai énekesnő tegnap Düsseldorfban kezdődött turnéját. A püspöknő azonnali bojkottot követelt Madonna ellen, aki a műsor egy részében keresztre feszítve és fején töviskoronával énekel. Leszögezte: „Már maga a tény, hogy Jézus helyére helyezi magát, még ha jelképesen is, saját személyének hihetetlen túlbecsülése. Többet vártam volna Madonnától, hiszen maga is katolikus neveltetést kapott, de úgy látszik, egy öregedő sztár már csak azzal hívhatja fel magára a figyelmet, ha megsérti a vallásos emberek érzéseit. A sztárok előbb-utóbb karrierjük végére érnek, de a keresztény hit örök.” A Népszabadság megjegyzi: az énekesnő koncertje már több helyen éles vitát kavart, és megosztja az egyházakat is: vannak, akik nem találnak kifogásolnivalót abban, hogy a keresztet beviszi a fiatalok világába, mások viszont súlyosan sértve érzik magukat. „Ersilio Tonino vatikáni bíboros már Madonna kiközösítését is felvetette. Az énekesnő ezzel szemben az AIDS-felhívás részének tartja a show e részét.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Erdő nem módosítaná a vatikáni szerződést 4. o.) az MTI-re hivatkozva idézi Erdő Péter bíboros-prímást, aki nem lát okot a vatikáni szerződés módosítására. A magyar katolikus egyházfő leszögezte: a nemzetközi gyakorlatban nem szokás szociológiai kutatásokat végezni egy önálló nemzetközi szerződésről. Ismeretes, a kormány júliusban bizottságot hozott létre, hogy értékelje a vatikáni megállapodás tapasztalatait.

A Magyar Nemzet (Zászlóavatás Budakeszin 15. o.) tudósít arról, hogy Budakeszin Majzik Mária Himnusz-szobrával szemben tegnap Makovecz Imre és Mádl Dalma avatták föl a Minden magyarok zászlaját, özv. Antall Józsefné és Gulyás Dénes operaénekes, fideszes képviselő jelenlétében. A felszentelés három egyház szertartási rendje szerint történt: Filó Kristóf katolikus, Merétey Sándor református, Bácskai Károly evangélikus lelkész rézvételével. Az országzászlót Bíró Ildikó, a Fidesz Budakeszin élő képviselőnője Bánhidi László építész szavait idézve jellemezte: az élet belső hármassága a test, a szellem, lélek tagozódásán alapszik. Kozmikus hármasság életünkben a Föld, az élet hordozója, a Nap, az éltető, a Hold, a segítő. A Szentháromság alapja is ez a törvény, ezt a rendet idézi a budakeszi országzászló három eltérő magasságú oszlopa is.

Magyar Kurír