Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) A lángra lobbant igehirdető címmel emlékszik meg arról, hogy harminc évvel ezelőtt, augusztus 18-án tiltakozva a keletnémet kommunista rendszer ateista politikája ellen, felgyújtotta magát Oskar Brüsewitz evangélikus lelkész. A Zeitz nevű kisváros templomának falán elhelyezett emléktábla a lelkészre mint az „igazságtalanság elleni küzdelem harcosára” emlékeztet. A cikkből kiderül, hogy a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi állandóan figyeltette Oskar Brüsewitzet, aki kezdetben tanult cipész volt. Apró üzletének a kirakatában bibliai idézeteket helyezett el, és fiatalokat oktatott a keresztény vallásra. Az erfurti prédikátoriskola elvégzése után a vidéki Rippicha templomában kezdte meg munkáját, amelyre az igehirdetés mellett az állami előírások elleni küzdelem nyomta rá bélyegét. A templomtoronyra elhelyezett, messzi távolba világító neonkereszt eltávolítására felszólítva így válaszolt: „Ameddig a szovjet vörös csillag mindenütt világít, addig az én keresztem is marad.” Játszóteret épített a gyerekeknek, focizott velük, minden alkalmat megragadott, hogy kritizálja a kommunista ifjúsági szervezet működését. Amikor a helyi iskola elé kiakasztották a táblát, amely szerint 25 éves az NDK, Brüsewitz válasza az volt: „Jézus Krisztus egyháza 2000 éves.” Kelet-Berlin egyre nagyobb nyomást gyakorolt az evangélikus egyházra: „vessen véget a szemtelenkedő pap aktivitásainak, és nyilvánítsa őt olyan személynek, aki nem ura szellemi képességeinek.” A Brüsewitzet mindaddig támogatók tábora rohamosan csökkent, a megijedt egyházi vezetők az államhatalmat kihívó agresszort láttak benne. A Stasi kihallgatásra állította elő és öt órán keresztül gyötörte. Oskar Brüsewitz másnap beült kocsijába, a templomhoz hajtott, az autóból előbb transzparenst vett elő, amelyre a következő szöveget írta: „Az egyház vádolja a kommunizmust az iskolák, gyerekek és fiatalok elnyomása miatt.” Ezt követően az evangélikus lelkész elővett egy benzinnel töltött tejeskannát, amelynek tartalmát talárjára öntötte, gyufával meggyújtotta és futni kezdett. A jelenet szemtanúi takarót borítottak rá, de a segítség későn érkezett, és Oskar Brüsewitz négy nap múlva a kórházban belehalt égési sérüléseibe. Tettét Németországban ma úgy emlegetik, mint az NDK összeomlásához vezető békés forradalom egyik alapkövét.

Hazai hírek

A Népszabadság (3. o.) Stáció a Népszava mellett címmel ad hírt arról, hogy Stáció címmel vallási magazint indított az Editorial Kft. Ez a cég jelenteti meg a Népszavát és a Képes Újságot is, a cég tulajdonosi körében pedig megtalálható a szintén baloldali Vasárnapi Híreket is kiadó VH Kft. A nyitószámban interjú olvasható Szili Katalin szocialista házelnökkel, aki a vallás és a baloldaliság összeegyeztethetőségéről beszélt és egy hosszabb beszélgetés is készült Erdő Péter bíboros prímással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével is. A lap bemutatja az esztergomi bazilikát, foglalkozik a kisegyházakkal, és beharangozza a Zsidó Nyári Fesztivált is. Az Editorial ügyvezető igazgatója, Rajosné Bujnyik Éva szerint van igény egy olyan lapra, amelyik nem egyetlen egyházzal, hanem a vallással foglalkozik, kultúrtörténeti szempontból, és amely egyformán szól hívőknek és nem hívőknek. A megjelenést a nagyobb egyházi ünnepekhez igazítják majd. A Népszavának nincs köze a laphoz, teljesen önálló kiadványról van szó, nem is ugyanaz a stáb készíti. A cikkek jelentős részét Szále László, a Magyar Hírlap munkatársa írta, akinek a Ha Isten nem volna című, tavaly megjelent kötete adta a Stáció kiadásának ötletét is. A szerkesztőbizottságnak tagja Platthy Iván volt egyházügyi államtitkár is.

Magyar Kurír