Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetek (11.o.) Börtönből indult a sikertörténet címmel számol be arról, hogy Olaszországban az ügyészség vádat emelt „az egyik legismertebb olasz katolikus személyiség, a kitűnő politikai kapcsolatokkal rendelkező Pierino Gelmini atya ellen. A hatvanas években csalás miatt négy év börtönre ítélt Gelminit ezúttal az általa alapított és vezetett drog-rehabilitációs központban elkövetett szexuális zaklatással gyanúsítják.” A bírósági tárgyalásra 2011 elején kerül majd sor. Gelmini hevesen és határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat. A Comunita Incontro honlapján az Il Giornale című lapban megjelent egyik írásra hivatkozva „üldöztetésnek” nevezi az eljárást. A Hetek megemlíti azt is, hogy Gelmini a Vatikán egyetértésével két évvel ezelőtt megvált papi reverendájától, mondván, hogy így könnyebben tud védekezni.

Hazai hírek

Ugyancsak a Hetekben (Nem akarunk… 6-7.o.) Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásügyi államtitkára nyilatkozik, akinek szavaiból kiderül: az új kormány megerősíti az iskolák hagyományos nevelő és oktatási szerepét, visszaállítja a tanárok tekintélyét, visszaadja a tudás becsületét. Összességében szembemenne az elmúlt évek teljesítmény- és fegyelmezés ellenes szemléletmódjával a gyökeres megújulást hirdető kereszténydemokrata oktatásirányítás. Az államtitkár elmondta: „Világnézeti elvárásokat nem lehet megfogalmazni egy modern demokratikus társadalom oktatáspolitikájában, de értékelvárásokat igen. S az erkölcsi értékeinket kijelöli számunkra a múltunk, Európa közös kincse: az antikvitás és a zsidó-keresztény etika útmutatása. Bár kevés szó esik róla, de nem árt tudni, hogy az ateizmus is világnézet, így azt sem lehet előírni követendő világnézetként. Az értelmezhetetlen ’világnézeti semlegesség’ helyett a világnézeti türelmet találom kívánatos hívószónak. A világnézeti türelem elfogad, tudomásul vesz, és nem kényszerít sem megalkuvásra, sem képmutatásra. Ez a szemlélet szolgálja az ember méltóságát, és ez felel meg a demokratikus normáinknak.” Hoffmann Rózsa elmondta azt is, hogy a tárca tervezi az egyházi iskolák kiegészítő támogatásának idei kompetenciáját, „Igazságot kell végre szolgáltatni ezen a téren is, és teljesíteni a magyar kormány és a Szentszék között kötött, 1997-ben törvénybe iktatott megállapodást, amelynek értelmében azonos finanszírozás illeti meg az egyházi intézményeket. A hiányt az utóbbi években rendre elcsalták, s hiába állapította meg az eltérést az Állami Számvevőszék, nem történt meg a helyrehozatal. Most a törvényesség, az igazságosság és a méltányosság nevében ennek is eljött az ideje.”

A Heti Válaszban (25-27.o.) László Dóra Tékozló fiúk címmel számol be arról, hogy a szegedi Csillag börtön foglyai a közelmúltban előadták Vianney Szent Jánosnak, a papok védőszentjének életéről készült színművüket. „A jó pásztor” című darab két szentéletű, János nevű lelkipásztor sorsát – a jakobinus diktatúra alatt élt arsi gyóntató és a kommunista diktatúra áldozatául esett rábakethelyi káplán, Brenner János életét – kapcsolja össze egy hosszú, mozgalmas felvonásban. A cikkíró kiemeli: „A téma hálás, már csak azért is, mert a sátán – vagy ahogy az arsi plébános nevezte: ’a Fickó” – a legenda szerint nemcsak kísértette a szentet, de 35 éven át minden éjjel rázta is az ágyát, hogy kibillentse lelke nyugalmából. Brenner János brutális kivégzését szerencsére csak szóban idézték fel. Meghajlás után az örömtől ragyogó arcok arról tanúskodtak, hogy a szentek bőrébe bújva a szereplők maguk is győzelmet arattak a ’Fickó’ fölött. Talán nem csak másfél órára.” László Dóra cikke szerint a helyi katolikus kultúrkör rendszeresen gyónó-áldozó magja apostoli létszám, de Juhász Tibor börtönlelkész húsz-huszonöt emberre mindig számíthat. „A rossz nyelvek szerint a pécsi egyházmegyés Juhász atya mellékbüntetését tölti a szegedi rabok között.” A lelkipásztor elmondta: maroknyi nyája hitét komolyan vevő emberekből áll, ezért nem okozott gondot számukra a nehéz, ’papos’ szöveg megtanulása. Előadásukkal is azt akarták megmutatni: történt, ami történt, ők már megtért emberek, akiknek élete nem foglalható egyetlen verdiktbe. Elmondta azt is: a fogvatartottak a szabadidejükből áldoztak a szövegtanulásra és a próbákra, sokszor a fürdésről vagy a fociról mondtak le erről. A riportból kiderül az is, hogy a közönség soraiban helyet foglaló Gyulay Endre, nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök főpapi reverendáját kölcsönözte az előadáshoz, Udvardy György segédpüspök pedig egykori osztálytársának tapsolt. Az intézmény parancsnoka megígérte, hogy enged az elítéltek kérésének, az előadást elvihetik a kalocsai női börtönbe. „A bejelentés hatása fergeteges.” A darab szerzője, Bukros Ferenc elmondta: hozzá nem jött látogató. Abban bízik, készült felvétel, amit majd DVD-n hazavihet. Két éve van még itt hátra, kilencet már letöltött. A váci székesegyház egykori ministránsa állítja: sosem távoldott el egészen a hittől, de most új minőségben éli meg. A kétdiplomás férfinek ez az ötödik vallási tárgyú színdarabja, amit a börtönben írt.

Ugyancsak a Heti Válaszban (62-63.o.) V. Nagy Viktória Nagy fába vágta a fejszét címmel számol be arról, hogy június 20-án fából épített ökumenikus templomot szenteltek fel a 37 lelkes Zala megyei Magyarföldön. A templom felépítésének gondolata Rátóti Zoltán polgármesternek, a Nemzeti Színház színművészének a fejében született meg. A templom adakozásból, önkéntesek munkájából épült meg, Mújdricza Péter tervei alapján. A szentelési avatási szertartást Veres András szombathelyi megyéspüspök, Steinbach József református és Ittzés János evangélikus lelkész végezték. Reményüket fejezték ki, hogy a jövőben sok házasság köttetik, és sok keresztelőt tartanak „a legszebb nevű magyar falu” új templomában. A templomszentelésen megjelent Balog Zoltán, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, aki maga is sokat tett az építkezés sikeréért. Az eredetileg református lelkész Balog Noé bárkájához hasonlította a templomot, hiszen mindkettőt azért építették, hogy összegyűjthessék mindazt az értéket, amit nem szerettek volna, hogy elsodorjon a víz. „Amint aztán a bárkára leszálló, olajfaágat hozó galamb azt jelezte, hogy itt a kirajzás ideje, úgy most Magyarföldön is a falu újbóli benépesítése a legnagyobb feladat” – mondta az államtitkár. Rátóti Zoltán a lapnak elmondta: ősszel újraindul a polgármesteri székért, és ha megválasztják, nekilát a további tervek megvalósításához. Szeretné, ha a templom környéke táborok, lelkigyakorlatok helyszínévé válhatna, ezért felvette a kapcsolatot egyházi iskolákkal.

Magyar Kurír