Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap Drámai vallomás… (17.o.) címmel beszámolva arról, hogy Günter Grass Nobel-díjas író egy interjúban bevallotta, a nácik hírhedt elit alakulatánál, a Waffen-SS-nél szolgált a második világháború végnapjaiban, kiemeli: a 79 éves író ezt is tartalmazó memoárjának másik különös története az, „ahogy a fiatal Grass a hadifogságban barátságot köt egy szintén tizenéves, Joseph nevű fiúval. Bár az interjúban sem mondja ki, nyilvánvaló, hogy az illető Joseph Ratzinger, a mai XVI. Benedek pápa. A lapok történelmi tényként említik, hogy 1945-ben, a náci Németország kapitulációja után Grass és Ratzinger is a Bad Aibling-i amerikai fogolytáborban volt.”

A Népszabadság (10.o.) Günter Grass vallomásának ismertetése mellett Ratzingert bekényszerítették a Hitlerjugendbe címmel idéz Volker Laube német történésznek a müncheni érsekség megbízásából készült könyvéből, amely szerint Joseph Ratzinger nem saját elhatározásából csatlakozott a Hitlerjugendhez, hanem egész korosztályát „kényszerbeléptették.” Laube könyvében kifejti: a náci rezsim vezetői már a kezdetektől bizalmatlanul néztek a katolikus egyház nem eléggé készséges szolgálataira. A traunsteini lelkészt 1934-ben letartóztatták, a paplak előtt még bomba is robbant, nyilván megfélemlítésül. A gimnázium diákjai közül azokat, akik nem csatlakoztak önként a Hitlerjugendhez, megfosztották tandíjkedvezményüktől. A nem túl jómódú Ratzinger család is nehéz helyzetbe került, Joseph mégsem csatlakozott a náci ifjúsági szervezethez. A szeminaristáknak nem tiltották meg a Hitlerjugend-tagságot, 1939-ig egyetlen hallgatójuk sem lépett be. A nácik viszont 1939 márciusában kötelezték az összes 14-18 év közti fiatal fiút a HJ-tagságra, míg a 10-14 éves korosztályt a Deutsches Jungvolk várta. A traunsteini szeminárium igyekezett egy ideig elszabotálni a dolgot. Joseph Ratzinger végül 1941-ben, a 14. születésnapján került a Hitlerjugendbe. A nácik a HJ-felvonulásokat és- gyakorlatokat szándékosan mindig az ima-és a miseidőkre tették. 1941-ben végül tábori kórházzá alakították az internátust, a szeminaristákat szélnek eresztették. Joseph Ratzinger is hazaköltözött, amíg 1943-ban nem rendelték Münchenbe légvédelmi kisegítőnek. A Népszabadság idéz a müncheni Süddeutsche Zeitungból, amely szerint a nácik „új időket” hirdető, erőszakos beavatkozása a katolikusok világába más szempontból is mély hatással volt Ratzingerre: ezzel magyarázható ragaszkodása egy hagyományokon alapuló, erős katolikus egyházhoz.

Ugyancsak a Népszabadság (9.o.) A pápa szerint az egyház nem csak tilt címmel ismerteti XVI. Benedek német televíziónak és Vatikáni Rádiónak adott interjúja főbb gondolatait.

A Magyar Hírlap (8.o.) Számon kérik a pápán az ökumenét címmel röviden ismerteti Wolfgang Huber evangélikus püspöknek a Bild am Sonntag német napilap vasárnapi számában megjelent interjúját. A német evangélikus egyház vezetője szerint XVI. Benedek pápa keveset tett eddig a két nagy keresztény felekezet közötti közeledésért, noha ígéretet tett rá. Wolfgang Huber csalódottságát fejezte ki, és emlékeztetett rá: a bajor pápa egy programnyilatkozatában nyíltan elkötelezte magát az ökumené mellett. A liberális lap figyelemre méltónak tartja, hogy az evangélikus püspök bírálata a pápa közelgő németországi látogatásának küszöbén hangzott el.

Hazai hírek

A Népszabadság (2.o.) Nemzeti kegyhely lett Szentkút, a Népszava (8.o.) Nemzeti kegyhellyé vált Mátraverebély–Szentkút, a Magyar Nemzet (2.o.) Az épülést szolgálva címmel számol be arról, hogy nemzeti kegyhellyé nyilvánította a mátraverebély–szentkúti bazilikát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). A Népszava idézi Erdő Péter bíboros prímásnak a szentmise előtt mondott szavait: „Adja Isten, hogy ez a nemzeti szentély katolikus közösségünk és egész nemzetünk lelki megújulását és épülését szolgálja.”

A Népszabadságban (KDNP… 3.o.) Lukács Tamás, a KDNP szóvivője nyilatkozik, aki elmondta: pártját zavarja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplésére készülve Mindszenty József neve fel sem merül, ezért a kereszténydemokraták az évforduló közeledtével hangsúlyozni szeretnék a forradalom idején kiszabadított hercegprímás szerepét az események menetében.

Határon túli hírek

A Magyar Hírlap Németh Zsolt: Felértékelődnek az egyházak (9.o.) címmel beszámol az V. Magyar Református Világtalálkozó rendezvénysorozatának hétvégi, Nagyváradon tartott gyűléséről, amelyen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke beszédében hangsúlyozta: az egyházaknak most különösen felértékelődik a szerepe, amikor a politika érzéketlen a határon túli magyarok ügye iránt, s amikor a szomszédos országokban a kisebbségpolitika újabb és újabb kihívásokkal néz szembe. Szerinte az egyházak előtt álló legfontosabb kihívás, hogy miként tudnak ellenállni a különféle megosztó törekvéseknek. Az effajta kísérletek három szinten zajlanak napjainkban: megosztani próbálják a különböző felekezeteken belüli irányzatokat (konzervatív, fundamentalista, pietista vagy liberális), de érvényesül az országhatárok általi megosztottság is. Bibliai értelemben csak egyetlen egyház létezik – mondta a Fidesz politikusa, hangsúlyozva a vallási párbeszéd, az ökumené fontosságát.

Magyar Kurír