Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Lelkész… 5. o.) Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának baloldali érzelmű vezetője nyilatkozik, aki szerint a felmérések azt igazolják: még a kifejezetten templomba járókat illetően is alig-alig van különbség a jobboldali pártok, illetve az MSZP szimpatizánsainak aránya között. Az elmúlt másfél évtizedben „a jobboldali pártok sokkal nagyobb figyelemmel fordultak az egyházak felé, nemegyszer politikai eszközként igyekeztek használni az egyházakat. Ez befolyásolta az egyházak vezetőit és a róluk kialakult közvélekedést. E média által is közvetített képpel szemben nehéz kiállni egy vallási közösségben, és azt mondani, szocialista érzelmű vagyok…” Csepregi András szerint a Gyurcsány-csomag hordoz szociális érzékenységet: nem áldoz fel mindent az euro mielőbbi bevezetése érdekében, amint az Szlovákiában történik. Az evangélikus lelkész emlékeztetett rá: „2003-ig az egyházak mindent megkaptak, amit jogosan, méltányosan igényeltek. Az ország azonban 2004-ben olyan helyzetbe került, hogy az új kormánynak fokozottan kellett odafigyelnie a költségvetésre. Összetalálkozott tehát a szűkítések kényszere és az, hogy addig a költségvetés nem mindenütt logikusan, sőt sokszor összefüggéstelenül épült fel. Onnantól fogva alakult ki a szóban forgó – a labirintusban különböző színű egerek kergetik egymást típusú – problematika. Ami igazán hiányzott az utóbbi két évből: hogy a vitatkozó felek nem jutottak el a finanszírozás kérdésének racionális, intellektuális megközelítéséig. A következő néhány hónap tétje, hogy behozzuk a lemaradást, s hogy megszülessék a finanszírozás-kiszámítási metodika kölcsönösen elfogadható és alkalmazandó változata. Szégyen, hogy a politikai közélet ilyen mértékben szóljon arról, hány forint jár, kettő-e vagy három… Sem magánemberként, sem hivatalosan nem tartom elfogadhatónak, hogy az egyházi intézmények kevesebbet kapjanak, mint az önkormányzatiak.” A vatikáni–magyar megállapodással kapcsolatban az egyházügyi államtitkár elmondta: ha bebizonyosodna, hogy a vatikáni megállapodás elzár bizonyos részfinanszírozási lehetőségeket, akkor – természetesen a diplomáciai szabályok mellett, minden érintett szereplő egyetértésével és bevonásával, így az Apostoli Szentszékével is – érdemes volna változtatni a szerződés betűin. Csepregi nem osztja a MeH valláspolitikai tanácsadóinak véleményét, hogy a vatikáni megállapodás alkotmányellenes volna. Leszögezte: „Szó sincs róla. Én csak annyit mondanék: bizonyos jogértelmezés szerint lehet, hogy ennek a nemzetközi szerződésnek nem kellett volna ebben a formában létrejönnie. Ugyanakkor megszületett, érvényben van. Ezért, ha itt változás lesz, azt a résztvevők összehangolt, együttes eljárásának kell megelőznie. A kérdés az: képesek vagyunk-e, mi magyarok, ilyen finom egyeztetésekre. Erre nem sok példa akad a történelemben. De hát éppen ezért kihívás nekem a kormány és az egyházak közötti koordinálás…” Az evangélikus lelkész tényként állapítja meg, hogy 2004 nyarán és második felében „volt egy negatív irányú változása az akkori baloldali egyházpolitikának. Ez volt az az időszak, amikor az MSZP elveszítette az európai parlamenti választást, amikor Medgyessy Péter ment, Gyurcsány Ferenc jött. Evangélikus keresztyénként én magam is úgy éltem meg, hogy az MSZP és az új kormányfő szembefordult az egyházakkal, és mintha bizony kezdett volna rájátszani a szavazók egy részében élő egyházellenes érzelmekre is. Ezt egy nyugodt politikai erő nem tette volna meg, de hát akkor égett a ház… Ma egészen más a helyzet. Mind a miniszterelnök, mind Hiller miniszter folyamatosan és világosan kommunikálja azt a kormányszándékot, hogy kiegyensúlyozott, méltányos viszonyt kívánnak ápolni az egyházakkal. Én bízom abban, hogy az ezzel szembe menő erőket sikerül közömbösíteni, s akkor ez a helyzet javul. Nyilvánvaló, hogy az én jelenlétemnek is akkor van értelme, ha ez így lesz.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Templom és komolyzene címmel közli, hogy negyvenedik alkalommal rendezik meg a nyírbátori zenei napokat, melyre augusztus 20-áig várják a látogatókat. A komolyzenei programsorozat a koncertek mellett művészettörténeti csemegéket is ígér a helyszínen: a helyi református, illetve római katolikus templomban, és Máriapócs, Nyírmihálydi, Csaroda, Mátészalka templomaiban.

Magyar Kurír