Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (15-16.o.) Korvin Tibor Spanyolcsizma a pápán címmel értékeli XVI. Benedek pápa múlt heti, spanyolországi apostoli látogatását, amely a cikkíró szerint „Viharosra sikeredett… Az Írország mellett legkatolikusabbnak tartott európai államban heves és többször kifejezetten provokatív tiltakozások fogadták a pápát, aki szintén éles szavakkal bírálta a spanyol társadalmi jelenségeket.”

Ugyancsak a Hetekben (9-10.o.) Molnár László Birodalmi körút főcímmel és Obama példaképe Ázsia és az iszlám alcímmel számol be az amerikai elnök ázsiai körútjáról. A szerző megemlíti, hogy a Pew Közvélemény-kutató Központ felméréséből kiderül: egyre több amerikai gondolja úgy, hogy a muzulmán apjától kapott középső nevét nem használó Barack Husszein Obama valójában muzulmán világnézetű. Ezt a képet erősítette az, hogy az elnök támogatta a New York-i Ground Zero mellé tervezett, és az amerikaiak többsége, valamint számos muzulmán vezető által is bírált mecset felépítését. A cikkíró emlékeztet rá: bár Obama számos alkalommal megerősítette, hogy kereszténynek vallja magát, a Fox News szerint indonéziai gyerekkora során időnként eljárt Korán-tanulmányozásra, és látogatta a helyi mecsetet is. Mostani, Indonéziában tartott beszédében pedig kijelentette: „Az iszlám egy csodálatos világvallás,” és egy helyi muzulmán vezetőt idézett, aki szerint a „keresztények és mohamedánok mind ugyanazt az Istent követik.” Az összeállítás részeként a Hetek ismerteti egy Gallup-kutatás eredményét, amely szerint bár a muzulmánok túlnyomó többsége mérsékelt, az 1,3 milliárdnak legalább a 7 százaléka, azaz 90 millió muszlim olyan radikálisnak tekinthető, aki támogatja az Amerika-ellenes és Nyugat-ellenes terrorizmust. A muzulmán válaszadók 7 százaléka teljesen jogosnak tartja a 2001. szeptember 11-ei támadásokat, és sokan támogatják akár a civil célpontok elleni merényleteket is. Egy, a Pew Közvélemény-kutató Központ által 2007-ben végzett felmérés szerint pedig az egyiptomi muzulmánok 28 százaléka mondta azt, hogy a civil célpontok elleni öngyilkos merényletek időnként vagy gyakran jogosak lehetnek. Ezzel az állítással a törökországi muzulmánok 17 százaléka ért egyet, míg az indonéziai muszlimok 10, a pakisztániak 14, a jordániaiak 29 és a nigériai muzulmánok 46 százaléka.

A Népszabadság (6.o.) Akasztás a Próféta káromlásáért című beszámolója szerint az elmúlt napokban hatvannál több keresztényt öltek meg Irakban. „A vallásháborúnak ők a legvédtelenebb áldozatai. A keresztények elleni terror és üldöztetés azonban nem korlátozódik erre az arab országra” – írja a napilap. A Népszabadság emlékeztet rá, hogy a Közel-Kelet legnagyobb keresztény közössége az egyiptomi koptoké. „Nekik az utóbbi időben azért kell állandó terrorfenyegetéssel szembenézniük, mert szélsőséges muzulmánok azt terjesztik, hogy három iszlámra áttért nőt tartanak kolostorokban fogságban. Az egyiptomi kormány megerősítette a keresztény templomok védelmét, de az atrocitások mindennaposak. Az iszlám jog alapján halálbüntetéssel sújthatnak mindenkit, aki elhagyja Mohamed hitét. Ilyen ítéletek gyakran születnek az arab országokban, de még gyakoribb, hogy a feldühödött tömeg lincseli meg a kitérteket. Legutóbb négyen haltak így meg Szomáliában. Az arab országokban, ahol az első keresztény közösségek keletkeztek, radikálisan csökkent a keresztények aránya: Szíriából és Libanonból, a Palesztin Autonómia és Izrael területéről tömegesen vándorolnak ki a nyugati országokba. Szaúd-Arábiában pedig egyenesen tilos a keresztény vallás gyakorlása, nincs egyetlen hivatalos imahely sem.” A lap azt is megemlíti, hogy bár Törökország hivatalosan világi állam, államvallás nincs, de ott is korlátozzák a kisebbségi vallások gyakorlását, amit az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is felrótt. A legbrutálisabb összeütközésekről a nagy vallások határvidékeiről érkezik hír, Etiópiában és Nigériában állandósultak a muzulmánok keresztényellenes pogromjai.

A Magyar Nemzet (5.o.) A Szűzanya banneux-i jelenései címmel ír arról, hogy a franciaországi Lourdes és a portugáliai Fatima mellett a belgiumi Banneux lett a harmadik kegyhely a keresztény világ számára, mindenekelőtt a Szűzanya jelenései által. A lap emlékeztet rá: a Szűzanya 1932. november 29-én Beauraing-ban megjelent egy vasutascsalád három gyermekének, Voisin Gilberte-nek, Ferdinándnak és Albert-nak. Majd ismét belga földön, 1933. január 15-én, egy szegény család kicsi leányának, Beco Mariette-nek egy kis faluban, Banneux-ban. Az orgánum tényként állapítja meg, hogy „… a Szűzanya jelenései a XX. században megsokszorozódtak. A hívő közösség számára vigasz, remény, erő és biztonság, hiszen a boldogságos Szűz mennybemenetele után sem szűnik meg betölteni üdvösséges feladatát. Szüntelen közbenjár nekünk az üdvösség kegyelméért.” Az egyház hivatalosan 1949-ben ismerte el a jelenések valódiságát. Felépült a Szent Szűz által kért kápolna, amely a jelenések kápolnája nevet kapta.

Hazai és határon túli, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzetben („Mindenese vagyok a magyaroknak” 5.o.) Dobai Sándor, a Benelux államok magyar főlelkésze nyilatkozik. A 84 esztendős atyát 1944. december 31-én hurcolták el többedmagával szülőfalujából, a Győr-Sopron megyei Kóny községből, azóta él külföldön. Elmondta: öt egyházmegyében szolgál, ez többmilliós gyülekezetet jelent. „Jelenleg kilenc helyen tartok magyar misét. Sokszor azonban a szertartásokat például francia, flamand vagy vallon nyelven is meg kell tartani. Több olyan eset is van, hogy több nyelven tartom a szertartásokat, mert így kérik. Belgiumban egyébként nem olyan magyar misét tartunk, mint például otthon, Magyarországon. Itt előtte és utána egyaránt beszélgettünk, ami sok esetben kulturális rendezvénnyel gazdagodik… A híveknek valóban tetszik a misézési stílusom. A paptársak között is vannak olyanok, akiknek tetszik, de van, aki fanyalog tőle. Ez természetes, hiszen nem vagyunk egyformák. Az elszakított magyar nemzetrészeken mindenhol kedvesen fogadtak, örömmel tartottam szentmisét ezeken a vidékeken.” A főtisztelendő atya felidézte, hogy 1974. márciusában Bécsben négyszemközt beszélgetett Mindszenty József bíboros hercegprímással: „Nagyon megható és megindító volt ez a találkozás. A komoly hangvételű tárgyalást vigadalom, nótázás követte. E találkozás alkalmával meg is kérdeztem Mindszenty bíboros urat, hogy mi a kedven nótája. Azt mondta: Füstös csárda, két oldalán ajtó… Senki nem tudta, csak én. Elénekeltem neki, nagyon boldog volt, s így rendkívül kellemes hangulatú este alakult ki.” Dobai Sándor azt is felidézte, hogy a hetvenes évek legelején több ezren voltak azon a találkozón, ahol Mindszenty bíboros Szent Mónikáról, Szent Ágoston édesanyjáról tartott elmélkedéseket, amelyben hangsúlyozta, hogy milyen imádkozó asszony volt, s mennyit küzdött azért, hogy a fia, Szent Ágoston megtérjen, aki végül megtért és püspök lett belőle. „Ezt követően a Jelenési kápolnához mentünk, ahol a szentmisén szolgáltam Mindszenty érsek úrnak. A misét követően a forráshoz sétáltunk, amelynek vizében ő is megmártotta a kezét. Végül a magyar keresztnél róttuk le kegyeletünket közösen Mindszenty bíboros úrral.”

Magyar Kurír