Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) A klérust bírálja a bolíviai elnök, a Magyar Nemzet (8.o.) Morales támadja a katolikus egyházat címmel idézi Evo Morales bolíviai államfőt: „A katolikus egyház azokat az oligarchiákat szolgálja, akik történelmi léptékű károkozásért felelősek Bolíviában… A katolikus egyház néhány tagja úgy viselkedik, mint annak idején az inkvizíció.” Morales szerint kormánya nem a hit, hanem a klérus világi hatalma ellen van. A beszámolók arra is kitérnek, hogy Felix Paz oktatási miniszter csökkenteni akarja a hittanórák számát az iskolákban, és ebben az elnök is támogatja. A Magyar Nemzet úgy fogalmaz, hogy Felix Paz összpontosított támadást indított az egyház ellen. A bolíviai püspöki konferencia válaszul az államfő vádjaira, egymás kölcsönös tiszteletben tartására szólított fel.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) A kabinet felméri, meddig mehet el címmel az előző Gyurcsány-kormány intézkedéseinek ismeretében fölteszi a kérdést. „Vajon nem az egyházak háttérbe szorítását célozza, hogy a kormány bizottságot hívott össze a vatikáni megállapodás tapasztalatainak belső értékelésére, illetve, hogy a Miniszterelnöki Hivatal egy új vallásszociológiai közvélemény-kutatást támogat a Szonda Ipsos közreműködésével?” Tamás Pál, a bizottság elnöke, aki tegnap részt vett a kormányszóvivői tájékoztatón, kijelentette: „A munka nem arra irányul, hogy pénzt tartsanak vissza az egyházaktól. A kérdés az, miként lehet a juttatásokat a legigazságosabban, a közvélemény számára a legmegnyugtatóbban elosztani.” A Szonda által végzett, 1500 fős felmérés pedig azt feszegeti majd, hogy az egyház és az állam, illetve a politikai pártok kapcsolatáról milyen vélekedések élnek. Általában véve a testület azt fogja kutatni, hol vannak feszültségek az egyház és az állam viszonyában. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője, a vatikáni megállapodás hatásait vizsgáló bizottság tagja nem tartja valószínűnek, hogy tíz éven keresztül bizonyítatlanul maradt volna, ha egy ilyen fajsúlyú nemzetközi szerződésnek alkotmányjogi szempontból fogyatékosságai volnának. Szerinte a testület prekoncepció nélkül fogja vizsgálni a VM és az állam más egyházakkal kötött hasonló szerződéseinek hatásait, illetve a Szentszéknek a más posztkommunista országokkal kötött megállapodásait. A professzor lehetségesnek tartja, hogy felmerülnek állami oldalról változtatási igények, de ez nem írhatja felül azt, hogy az egyházi közintézményeket önkormányzati társaikkal azonos támogatás illeti meg. Ráadásul a VM csak közös beleegyezéssel módosulhat. Máté-Tóth cáfolta, hogy a bizottság rejtett feladata az volna, hogy érveket szolgáltasson az egyházak mozgásterének szűkítéséhez. A jövő héten induló közvélemény-kutatás pedig nem tendenciózus, hiszen kérdéssora megegyezik az 1996-os és 2000-es felmérések adatfelvételével, amelyek részben egyházi kezdeményezésűek és finanszírozásúak voltak.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Embergép 30–31.o.) Horváth András fizikus, Lánczi András fiozófus, Tóth G. Péter és Tőkéczki László történészek, Zatykó László teológus, a pasaréti ferences rendház gvardiánja nyilatkoznak a New Age-ről és az ezoterikus mozgalmakról. Horváth András kifejtette: „Az emberi képességek természetfölötti szintre emelésének ígérete valamilyen formában a legtöbb New Age-irányzatban jelen van a sámánhitektől a modern, agykontrollszerű technikákig. Közös ismertetőjegy a mágia, vagyis az a feltételezés, hogy az ember gondolkodása, elméje, tudatalattija különféle technikákkal meghatározza és befolyásolni tudja a külvilág eseményeit.” A fizikus szerint sokan azért járnak ezoterikus tanfolyamokra, mert keresik a spiritualitást, „és az az igazság, hogy a hagyományos keresztény szertartásokon nem találják meg, mert nem könnyű találni valakit, aki segít a felszín alá bepillantani. Az ezeréves keresztény múltról szóló beszéd nem elégséges az embereknek, az viszont érdekli őket, miért élnek, s mi történik velük a haláluk után, mi a szellemi és anyagi világ kapcsolata. A kereszténység már sokszor szembesült hasonló méretű kihívásokkal, mint a mostani ezoterikus áramlat. Ilyenkor egyetlen lehetősége, hogy hitelesen felmutatja a tényleges értékeit. Nemcsak a teológiai vagy szertartásrendi részeket, hanem az eredeti lelkiséget, a személyes istenkapcsolatot, a helyesen értelmezett keresztény misztikát.” Lánczi András leszögezte: „Az egész New Age a nyugati világ, a nyugati tudás válságáról szól, amelynek ellenében másféle igazságot akar felmutatni… A mai nyugati tudás nem tud mit kezdeni az érzelmekkel, sem a szimbólumokkal, amelyeket a régiek a természeti rendből olvastak ki. A New Age azt állítja, nemcsak a racionális megközelítésnek van létjogosultsága, hanem az intuitív tudásnak is… A New Age-nek nem az individualizmus a legjellemzőbb vonása – hiszen az egész modern ismeretelmélet individualista, vagyis azt, ami egyén fölötti, érvénytelennek tekinti. S a New Age térnyerésének még egy fontos eleme, hogy az európai kultúra néhány évszázada elindult a keleti vallások felé, és ez a folyamat az elmúlt évtizedekben sokat erősödött.” Tóth G. Péter szerint „Nehéz meghatározni, mi a New Age, inkább az az érdekes, hogy mi nem az – ugyanis ellenbeszédekben, ellendiskurzusokban és néha ellenidentitásként fogalmazódik meg… Összetett jelenségről van szó, amelyet nem neveznék sem póthitnek, sem pótvallásnak. Bár nagyon sokféle irányzata van, és sokféle forrásból táplálkozik, mégis vannak olyan formái, amelyek zárt és koherens hiedelemrendszert alkotnak. Individuális, de van közösségi meghatározottsága. Kevéssé jellemző, hogy intézményrendszerek, akár egyházak épülnének rá, de a fogyasztói társadalom struktúráihoz idomulva kialakulhatnak egyházjellegű intézményei is.” Tőkéczki László úgy véli, hogy a New Age „… posztkeresztény gondolkodás, mégpedig egyszerre materialista és idealista alapon. E mozgalom abból az évezredek óta létező képzetből indul ki, hogy az emberi életet személytelen külső hatások, például csillagállások befolyásolják – ezért a New Age magát tudományosnak tekinti. Ez szubjektív jellegű pótvallás, olyan, mint amikor bemegy az ember a boltba, kedvére válogat, s a tetszése szerinti elemekből összerakja saját metafizikáját. A New Age-ben nincs olyan belső rend, amely ne engedné egymás mellé az egyébként összeférhetetlen dolgokat is… A New Age régi formája a gnózis, s a kereszténység kanonizált formái és tanításai éppen a gnózissal való vitában alakultak ki. A kettőt összeegyeztetni nem lehet.” A történész szerint az emberek azért járnak ezoterikus tanfolyamra, mert valamilyen hiányt akarnak kipótolni, „de a keresztyénség válságában szerepet játszik az a szellemi-lelki gettóhelyzet is, amely a felvilágosodással kezdődött világszerte, és a kommunizmussal a mi térségünkben felerősödött… Az európai közösségek felbomlottak, s ahol nincs közösség, ott hiába megy el a templomba több ember. A személyes spiritualitás megéléséhez igen fontos a közösség. A keresztyénség legfontosabb feladata a közösségépítés, ezért volna óriási szerepük az iskoláinknak.” Zatykó László emlékeztet rá: „Szent Pál írja: aki nem szereti barátsággal… az Úr Jézus Krisztust, az nem tartozik közénk; itt pedig a görögben az anatéma szó áll. Valami ellen harcol Szent Pál, mégpedig a személytelenség ellen. A kereszténység legfontosabb vonása, hogy személyes. Istennek az ember iránti, önmagát odaadó, kimondhatatlan szeretetéről szól, ami anyagi szempontból abszolút haszontalan. Ezzel szemben az összes pogány vallás haszonelvű. Például: áldozok az isteneknek, hogy termékenyebb legyen a család vagy a jószág. A New Age nem ismer személyes Istent, legfeljebb istenségről beszél.” A ferences szerzetes leszögezte: „Tudomásul kell vennünk, hogy XVI. Benedek első enciklikájában is szerepel, a kereszténységnek semmi köze semmilyen ideológiához. A kereszténység eredetileg találkozás. Találkozás a szerető Istennel, és ennek a szeretetnek a sugárzása a másik ember felé. Jézus azt mondta, a pokol kapui sem vesznek erőt az egyházon, tehát fennmarad a világ végezetéig. De azt nem mondta, hogy Európa, ha nem tér vissza ’az élő vizek forrásához’, nem fog lelkileg elsivatagosodni.”

Magyar Kurír