Napi sajtószemle

A Népszabadság (Kutatás… 6.o.) és a Magyar Hírlap (Felmérés készül… 4.o.) is közli, hogy tegnap először ült össze a vatikáni megállapodás tapasztalatainak értékelésére felállított, a kormány által létrehozott bizottság. Tamás Pál, a testület elnöke közölte: a bizottság munkatervet fogadott el és megállapodott abban, hogy augusztusban 1500 főre kiterjedő közvélemény-kutatás indul az egyház és az állam kapcsolatáról.

A Népszabadság (4.o.) közli, hogy Egyház a pokol kapujában címmel jelent meg Máté-Tóth András katolikus teológusnak, a Szegedi Egyetem vallástudományi tanszéke vezetőjének tanulmánykötete. A professzor elmondta: a cím az ismert evangéliumi szövegre utal: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” Máté-Tóth kifejtette: teológiai értelemben tehát a pokol az egyház születésétől fogva fenyegetést jelent. A katolikus egyház puszta létezése ugyanakkor annak bizonyítéka, hogy Isten kitart mellette. Még akkor is, ha a katolikus vezetők és a hívek a történelem során sokat tettek azért, hogy az egyház érdemtelenné váljon Isten szeretetére. Az egyház által elkövetett bűnök között legtöbbször az inkvizíciót, az eretneküldözést, a holokausztban való hallgatólagos részvételt emlegetik, vagy azt, hogy a főpapok gyakran nem álltak ki a szegények és az üldözöttek védelmében. A vádak olykor túlzóak és nem a teljes igazságot tartalmazzák, de az biztos, hogy az egyház nagyon nehéz köveket cipel a hátizsákjában – mondta a katolikus teológus, aki szerint a katolikus egyház paradox helyzetben van. „Egyfelől részesévé kell válnia a vérrel és mocsokkal szennyezett világnak, másfelől Isten szentségét kell megjelenítenie. Ahhoz, hogy az egyház képes legyen eleget tenni az ellentétes elvárásoknak, nagyobb teret kell engedni azoknak a mozgalmaknak, amelyek az egyház megtisztulását szeretnék elérni. Az egyházban évszázadokon keresztül a kereszténységen belül vélték felfedezni a pokol erőit, a XIX. századtól kezdve aztán egyre inkább a kívülről jövő eszmei és politikai irányzatokban – a marxizmusban, az ateizmusban, a liberalizmusban – találták meg az ellenséget. II. János Pál próbált szakítani ezzel a leegyszerűsített világképpel, de a törekvést csak mérsékelt siker koronázta” – mondta a tanszékvezető tanár. Máté-Tóth András úgy látja: a magyarországi katolikusoktól bőségesen hallani a külső veszélyekről, de a belső problémákról alig esik szó. Az egyház iránti szeretet egyik megnyilvánulása a kritikátlanság lett. „Nem elég mindig csak imádkozni, időnként vitatkozni is kell. A vitakultúra egyébként nem csupán a katolikus egyházban alulfejlett, ugyanez elmondható más egyházakról, vagy akár a pártokról és a multinacionális cégekről is” – mondta a könyv szerzője.

A Magyar Hírlap (Elfogták… 6.o.) és a Magyar Nemzet (Megtalálták… 17.o.) is beszámol arról, hogy elfogta a rendőrség azt a 36 éves, helyi férfit, aki az elmúlt egy évben több százmillió forintra becsült kincseket rabolt el a pannonhalmi bencés főapátságból. A férfi javította a főapátságban a fénymásolókat és a számítástechnikai rendszereket. Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi alosztályának vezetője közölte: a főapátságban április közepén észlelték, hogy eltűnt az az 1090 körül kiállított és a levéltárban őrzött David dux oklevél, amelyet Dávid herceg, Szent László király fia állított ki, a király engedélyével földeket és halászhelyeket adományozva a tihanyi monostornak. A király pecsétjével hitelesített irat eszmei értéke felbecsülhetetlen, ugyanis ebből az időszakból ezen kívül csak a tihanyi monostor alapítólevele maradt fenn. A tettes a rendőrségnek elmondta: az első könyveket még tavaly nyáron vitte haza, de miután nem keresték, megtartotta. Ezután amikor csak lehetősége volt rá, mindig magával vitt egy-egy újabb értéket. Az áprilisban eltulajdonított okiratot nem állt szándékában eladni, saját gyűjteményébe szánta, hobbiból lopta el. Hortobágyi T. Cirill, a főapát gazdasági helyettese elmondta: a rendőrség szerint nincs baj a biztonsági rendszerükkel. Azt a helyiséget, ahol a történelmi értékeket őrzik, tűzriasztóval és mozgásérzékelőkkel szerelték fel, amelyek jelzései a huszonnégy órás, fegyveres portaszolgálathoz futnak be. Az erőszakos támadásokat ez kivédi, a szerelőben azonban megbíztak: nem gondolták, hogy meglopja őket.

A Népszavában (Evangéliumok üzenete dalban 6.o.) Bayer Friderika énekesnő nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg legújabb lemeze, Sáron rózsája címmel, amely bibliai karakterű dalok füzére. Elmondta: „Minden dalom üzenetet hordoz, olyat, ami a négy evangéliumból kiderül.” Az énekesnő, akinek teljesen megváltozott a gondolkodásmódja, amikor megtalálta Istent és Jézust, kifejtette: „Az én történetem nem olyan, mint esetleg Pajor Tamásé vagy egypár olyan zenészé, akik talán a zenei stílus, a rockzene miatt is eléggé züllött életet éltek. Az én példám azt mutatja, hogy nem kell annyira elhasználnia az ember életét ahhoz, hogy felfedezze: az élet csodálatos, és akitől kapta, az egy természetfölötti személy… Van egy olyan természetfölötti személy, Isten, akiben, ha bízunk, akkor nem kell félnünk a jövőtől, és ez bátorságot ad a továbblépéshez.”

Magyar Kurír