Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (Kártérítést követelnek… 2.o.) beszámolója szerint az egyházi személyiségek által elkövetett szexuális visszaélések áldozatait képviselő osztrák szervezet a 130 áldozatnak fejenként 130 ezer eurós kártérítést követel. Werner Schostal ügyvéd tíz napon belül vár választ a hat egyházmegyétől.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (6. o.) Fricz Tamás Gondolatok az új alkotmányról című cikkének témája, hogy a második Orbán-kormány elhatározta, új alkotmányt dolgoz ki. A cikkíró azt vizsgálja, milyen tartalmi változtatásokat szükséges, érdemes, fontos elvégezni az alaptörvény szövegén és ezeknek mi a háttere? Többek között kifejti: „Midőn a nemzeti együttműködésről nemrég elfogadott deklarációban, ugyanúgy az alkotmány bevezetőjében is hivatkoznunk kellene alapvető értékeinkre, nemzeti összetartásunkra, a keresztény gyökereinkre, és Istenbe vetett hitünkre, hangsúlyozva viszont, hogy minden hívő és nem hívő állampolgár egyenrangú ebben az országban. Másfelől, a Szent Korona-tanra való hivatkozás is a preambulumban kellene, hogy megjelenjen, mint olyan alkotmányos hagyományunk, amely történeti és ezeréves állami jogfolytonosságunk élő bizonyítéka.”

A Magyar Hírlapban (Meg kell szüntetni… 4.o.) Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) alapítója nyilatkozik, aki Kacsoh Dániel interjúkészítő kérdésére – mi a véleménye arról, hogy ma már törvényben is szerepelhet utalás Istenre –, azt válaszolta: „Bíróként nem tehetek politikai állásfoglalást. Annyit azonban mondhatok, bár korábban is értek emiatt kritikák, sohasem rejtettem véka alá, hogy hívő keresztény vagyok. Úgy gondolom, egyfelől az állam és az egyház szétválasztása tény, másfelől demokráciában alapvető követelmény, hogy mindenki megélhesse a saját hitét. Emlékszem még azokra az időkre, nem is voltak olyan régen, amikor ez nem így volt.” Lomnici Zoltán emlékeztetett arra is, hogy az EMT vezetősége a múlt héten a monori cigánytelepen számítógépek adományozásával segítette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat roma integrációs programját.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (11. o.) Bogár László Egyszeri lekötés címmel a kapitalizmus lényegének nevezi, hogy minden piaci tevékenység „szabaddá” válik, így az is, ami sokkal több kárt tesz a létezésben, mint amennyi hasznot hoz. A cikkíró figyelmeztet: „Ezt a kollektív öngyilkosságot az az aktus rejti el, amely lehetővé teszi, hogy térben és időben máshol halmozódjanak fel a hasznok és a károk (költségek), és a hamis értelmezési ketrecbe zárt alávetettekkel elhitetik, hogy ha „iparkodnak”, nekik is jut a haszonból, és ha mégsem, akkor nyomorúságukat csakis saját maguknak köszönhetik.” Bogár a XV. századot tartja a kritikus elágazási pontnak, amikor már maga a keresztény egyház is bekapcsolódik a deszakralizációs pusztításba, a búcsúcédulával létrehozza a globális „megbocsátásipari művek” üzleti vállalkozását. „Ezzel a folyamattal a pénz is radikálisan átalakul, és a deszakralizáció fegyverévévé válik. Arra szolgál, hogy segítségével a teremtés inverze alakuljon ki. Isten a semmiből teremt valamit, a kapitalizmus globális pénzhatalmi rendszere viszont a valamiből teremt semmit, ezért nevezte II. János Pál a halál kultúrájának.”

Magyar Kurír