Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Kínzó honvágy gyötri a pápát címmel idézi Piero Marini érseket, a Szentatya ceremóniamesterét, aki szerint komoly honvágy gyötri XVI. Benedek pápát. Nemsokára azonban szülőhazájába látogathat a német származású katolikus egyházfő, hiszen szeptember 9-től 14-ig Bajorország vendége lesz. Marini érsek annak kapcsán nyilatkozott Joseph Ratzinger útjáról, hogy ceremóniamesterként végigjárta a pápa programjában szereplő összes helyszínt.

A Blikk (2.o.) Édes pápai dallamok címmel közöl kétsoros, fényképes beszámolót arról, hogy „Az Észak-Olaszországban pihenő XVI. Benedek zongorajátékkal múlatja az időt. Ám nemcsak Mozart dallamait, hanem a Mozart-kugelt is kedveli.”

Hazai hírek

Közlik a lapok (Magyar Nemzet: Új egyházi titkárságvezető 2., Népszava: Lelkész az egyházi kapcsolatok felelőse 4., Magyar Hírlap: Csepregi András vezeti az egyházi titkárságot 4., Népszabadság: Újra vannak egyházi kapcsolatok 3.o.), hogy Csepregi András evangélikus lelkész lett az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője. A lelkész kreatív kihívásnak tekinti a megbízást, Hiller István miniszter pedig azt várja tőle, hogy folyamatos és tartalmi kapcsolatot alakítson ki az egyházakkal. Átlátható és kiegyensúlyozott viszonyra törekszünk – jegyezte meg a miniszter. A Népszabadság beszámolója kiemeli: a tájékoztatón nem derült ki egyértelműen, hogy milyen politikai és szakmai mozgástérrel rendelkezik majd az egyházügyi titkárság. A 44 éves Csepregi András Svájcban és Nagy-Britanniában is folytatott tanulmányokat, több mint tíz évig lelkészként szolgált, tavaly az evangélikus egyetem nyíregyházi hittanárképző tagozatának docensévé nevezték ki. Tagja annak a bizottságnak, amely az evangélikus egyház közelmúltjának feltárására alakult. Csepregi kérdésre válaszolva elmondta: az elmúlt négy év egyházpolitikája lehetett volna sokkal jobb, szerinte mindkét oldalon, tehát a kormány és az egyházak részéről is sok volt a fölösleges feszültség. A Népszabadság szerint akár bátor tettnek is minősíthető Csepregi András kinevezése, eddigi megnyilvánulásai alapján a lelkész olyan szuverén személyiségnek látszik, aki, ha indokoltnak látja, saját egyházát éppúgy hajlandó bírálni, mint a jobb-, vagy a baloldali pártokat. Tanúsítja ezt az a tanulmánya, amelyet az evangélikus egyház ügynökmúltjáról írt. Egyik megállapítása szerint a múlt feltárásának elmaradása máig konzerválja a múltat: nemcsak a kezeletlen sebek fájdalmában, hanem abban is, hogy azok, akik egykor titkos érdekszövetségben álltak egymással, ma is szorosra zárt érdekkapcsolatban élnek.

A Színes Bulvár Lap (12. o.) Módosítja a kormány a vatikáni szerződést? címmel néhány sorban közli: a kormány fontolgatja, hogy hozzányúl a vatikáni szerződéshez, amely az SZDSZ szerint túl nagy előnyöket biztosít a katolikus egyház számára.

A Napi Ászban (Horn nem akar ütközni… 2. o.) Horn Gyula volt miniszterelnök nyilatkozik, aki az SZDSZ véleményével és azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban létrejött egy bizottság, amely a vatikáni szerződés eredményeit vizsgálja, így fogalmazott: „Nem örülök annak, miért is örülnék, hogy felülvizsgálják, bár a megállapodás lehetővé teszi ezt. Ezzel kapcsolatban tíz évvel ezelőtt konszenzus volt, a szerződéshez fűződően mindenben megállapodtunk, kivételes partnerség alakult ki akkor a parlamenti pártok között. Az egyházakhoz fűződő viszony és anyagi támogatás nemcsak politikai, hanem igen erőteljesen lelkiismereti kérdés is. Semmiféle konfliktusnak nem lennék híve, ami jelenleg ütközést jelentene az egyházzal.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (mi erősebb a gyűlöletnél…) címmel idézi fel, hogy kezdeményezésére évente egyszer hal- és borünnepre jönnek össze a konzervatív-nemzeti-keresztény értékrendet valló művészek, írók, közéleti személyiségek. A helyszín kezdetben Csopak volt, ma pedig Balatonfüred. A cikkírónak az idei ünnep három napjának legszebb élményét az istentisztelet jelentette, amikor is a Füred határában emelkedő dombon, a Papsoka középkori romtemplom árnyában Füred, Paloznak, Csopak, Tihany katolikus-református-evangélikus papjai százötven ember jelenlétében adtak hálát Istennek ezért az ünnepért. Kristóf a helyről gondolkodva kifejti, „minden szép, nemes, konzervatív érzés és gondolat leghűbb őrzője és támasza a kereszténység, amelynek krisztusi liberalizmusa és szigora hozta létre az európai civilizációt. Egy pillanatra talán az EU-alkotmányra gondoltam, amelyből hiányzik a kereszténységre való utalás, s ezt a gondolatot egy másik követte: vajon hol tartana a világ ma akkor, ha hűségesen követi, keresi, s nem löki el magától Istent. A hálaadáson a keresztény papokon kívül többen is az Ószövetségből idéztek, emlékeztetve arra, amiben az ő hitük is gyökerezik, a zsidóság egyistenhitére.” A cikkíró megemlíti azt is, hogy az ünnep megnyitóján tizenötéves kis zenészgyerekek szerettek volna koncertet adni a Tagore-sétányon, de menedzserük letiltotta szereplésüket azzal, hogy a hal- és borünnep politikai rendezvény, mivel médiatámogatója a Magyar Nemzet. „A srácok arcán szomorúság volt és döbbenet. A megnyitó gyönyörű alkonyán a gyűlölet árnya suhant át. Talán azért is hálát kell adnunk Istennek, hogy a kirekesztők nincsenek mindenhol jelen.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Föld alatti múzeum épül címmel közli, hogy gőzerővel folyik a munka Pécsett, novemberig ugyanis be kell fejezni azt a földalatti múzeumot, amely az ókeresztény sírkamrákat mutatja be. Az uniós pénzből épülő, látványos komplexum 1,5 milliárd forintba kerül.

Beszámol a Magyar Nemzet (Kevés eszközzel a teljességet 14.o.) arról is, hogy a közelmúltban kiállítás nyílt a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában Hager Ritta kárpitjaiból, mini textiljeiből. Méltatva a művésznő munkásságát, amely szerint kevés olyan kortárs magyar művész van, akinél olyan természetesen alkotnak szerves egységet a hit, a művészet és az erkölcs igazságai, mint nála, P. Szabó Ernő kritikus kiemeli: „Sok évszázados kultúra értékeit, a hagyomány egymásra épülő rétegeit fedezzük fel újra az ezredfordulón. Kelet-Közép-Európában újraépülnek a hit és a tudás, a vallás, a művészet és a mindennapi élet közötti hidak. E munka egyik fontos helyszíne a Tihanyi Bencés Apátság s annak galériája, amelybe Korzenszky Richárd perjel rendre olyan alkotókat hív meg kiállítani, akik eszmei közösséget vállalnak az itt élőkkel.”

Magyar Nemzet