Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Vandálok… 21.o.) beszámol arról, hogy július 4-én kedden este többször is vandálok hatoltak be a salzburgi Maxglan plébániatemplomba: megrongálták a tabernákulumot, ismeretlen tettesek a templom melletti temetőben kereszteket téptek ki a földből, sírlámpásokat törtek össze, és felcserélték halottak fotóit a sírköveken. Tegnap este még nem lehetett pontosan tudni, hogy hány sírt rongáltak meg a vandálok, akik szerda este újból behatoltak ugyanabba a templomba.

A Reform (10-11.o.) Legyen békesség köztünk! címmel tér vissza arra, hogy a közelmúltban történelminek minősített püspöki találkozót tartott a magyar és a szlovák püspöki konferencia Esztergomban. A lap kiemeli: „Az esemény és a közös szentmise a két nép közötti kiengesztelődés elősegítése jegyében zajlott, a pozsonyi politika baljós árnyaitól kísérve.” Ismeretes, hogy az eseményre XVI. Benedek pápa áldását küldte. A hetilap megjegyzi: „Szükség is lesz a pápa áldására csakúgy, mint az Úr segítségére, hiszen ami Szlovákiában alakul, az nem sok jóval kecsegtet a felvidéki magyar kisebbség, az eddig sem túl rózsás szlovák-magyar viszony, valamint az egész térség szempontjából. A választásokat követően ugyanis létrejött az, amitől leginkább tartottunk: kormányra kerültek a nacionalisták, míg a Magyar Koalíció Pártja ellenzékbe szorult. A leginkább sovinisztának titulálható Ján Slota pártja ráadásul az oktatási tárcát is megszerezte, aminek nyilván tragikusak lesznek a következményei a nemzetiségi oktatást nézve.”

Hazai hírek

A Népszabadság (Vatikáni… 4.o.) és a Magyar Hírlap (Az SZDSZ vizsgálná… 4.o.) is közli, hogy az SZDSZ egyházpolitikai javaslatairól egyeztetne a vatikáni megállapodás tapasztalatait értékelő bizottság leendő elnökével. Fodor Gábor ügyvivő ezt a szándékot levélben jelezte Tamás Pálnak. Fodor bízik abban: Tamás a bizottság elnökeként nyitott és bátor szemléletet fog képviselni.

A Népszavában (7.o.) Gábor György Nem kőtáblára vésve… címmel elengedhetetlennek tartja a megállapodás újragondolását, mert szerinte a szöveg „súlyos jogtechnikai hiányosságai mellett ellentmondani látszik az alkotmány szellemiségének. Hiszen hogyan fordulhat elő, hogy… az állam és az egyház elválasztását, valamint a felekezetek egyenjogúságának alkotmányos elvét garantáló törvénnyel ellentétben a megállapodás egyes egyházaknak többletjogokat biztosít, míg másokat hátrányos helyzetbe hoz? Hogy a katolikus egyházat a többihez képest anyagilag előnyösen pozícionálja, s hogy a megállapodás az állam szuverén jogalkotói jogkörét leszűkíti, és a jogalkotót függő helyzetbe hozza az egyháznak a megállapodásban biztosított beleegyezési joga gyakorlásától? S csak tippelhetünk, vajon milyen okokból maradtak a szövegben olyan mondatok… (’A Magyar Állam, lehetőségei szerint, továbbra is rendkívüli támogatást ad pontosan meghatározott és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jelzett célokra.’), amelyek az éppen regnáló politikai hatalomnak biztosítanak lehetőséget arra, hogy az egyházzal szembeni politikai elégedettségét kifejezésre juttathassa. A megállapodás szövegének és szellemiségének újragondolására megérett az idő. Nem az egyház(ak) ellenében, hanem az alkotmányosság érdekében” – írja a Gyurcsány-kormány egyik egyházpolitikai tanácsadója.

Ugyancsak a Népszavában (11. o.) Ürgebőrbe kötött jelentések a Vatikánnak címmel Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke nyilatkozik, aki nevetséges feltételezésnek tartja, hogy új pozíciójával a vatikáni hírszerzés is befurakodott volna a testületbe: „… talán szerencsésebb lett volna, ha a KDNP a maga politikai hitvallása alapján inkább szociális területet vihetne a bizottságokban, de ezekre más pártok tartottak igényt. Olvastam én is az összeesküvés-elméletet, és tulajdonképpen ideje bevallanom, hogy valóban ürgebőrbe csomagolva, búvárruhában, a Duna felszíne alatt szoktam átadni operatív jelentéseimet a vatikáni hírszerzésnek. Ugyan már, nevetséges feltételezések ezek. Nyugat-Európában számos kereszténydemokrata politikus tölt be fontos pozíciókat, ezen az alapon Angela Merkel német kancellárt is megvádolhatnák vatikáni kémkedéssel. Ezt természetesen senki sem gondolhatja komolyan. Túl azonban a mosolygáson, az is felmerült bennem, hogy szerencsés dolog-e valakit a kereszténydemokrata értékrendje, a hitbéli, vallási elkötelezettsége alapján előítéletekkel kezelni. Ez talán már a vallási, faji megkülönböztetés korlátait is feszegeti, ami kétségkívül nem szerencsés.”

A Színes Bulvár Lap (4.o.) Továbbra sincs helye a megrongált tehénnek címmel ismételten foglalkozik azzal, hogy miután hétfőről keddre virradóra megrongálták a Szent István-bazilika előtt álló, jégkrémet idéző plasztiktehenet, a szervezők irodájának udvarán áll. A szervezők rendbe hozzák a tehenet, s utána szeretnék felvenni a kapcsolatot a plébánossal, vele együtt döntenek majd arról, visszakerülhet-e a mű a bazilika elé. Farkas Attila érseki tanácsos a lapnak elmondta: „Bár szellemesnek tartom ezeket az állatkákat, nem itt, a bazilika előtt. A másikon, amely most is itt áll, a fenekén sziluettben felismerhető Szent Gellért alakja. Nem támogatjuk a tehén visszaállítását, ráadásul azt sem tudom, lett-e valami baja a díszburkolatnak.” Farkas Attila arra is felhívta a figyelmet: augusztus 20-án, Szent István ünnepén több tízezer hívőt várnak a térre, az ő ízlésüket sérthetik a rendhagyó művek.

Magyar Kurír