Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (21.o.) Érdekes összefüggés címmel ismerteti a La Stampa című lap cikkét, amely szerint a pápák „szerencsét hoztak az azzuróknak: az olasz csapat a labdarúgó-világbajnokságok elődöntőjében két ízben is győzött annak az országnak a csapata ellen, amely az egyházfőt adta… Olaszország kedden este 2:0-ra legyőzte Németországot – ahonnan Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa származik. A spanyolországi vb-n, 1982-ben az olaszok a lengyel csapatot verték az elődöntőben, majd megszerezték a világbajnoki címet is. Akkor a lengyel Karol Wojty³a – II. János Pál – volt a katolikus egyházfő. A pápa szerencsét hoz” – írja a torinói lap. A La Stampa vatikáni forrásokra hivatkozik, amelyek szerint a pápa a vb kezdete óta beszámoltatja munkatársait a mérkőzések eredményeiről, de egyetlen összecsapást sem nézett meg a televízióban, sem Németország, sem Olaszország találkozóit, bár az előbbi ország szülötte, az utóbbiban pedig már huszonöt éve él.

A Magyar Demokratában (33–35.o.) Hankó Ildikó Isten műve vagy „szent maffia”? címmel mutatja be az Opus Deit (Isten műve), emlékeztetve rá, hogy Dan Brown A Da Vinci-kód című regényében rendkívül negatív színben tüntette fel a katolikus szervezetet. A cikk írója megállapítja: „Az elbizonytalanítás, a tények látszatát keltő ’titok’ megfejtése, megfűszerezve egy kis izgalommal, biztos módja annak, hogy bizonyos kérdésekben járatlan embereket eltántorítsanak addigi meggyőződésüktől, különösen, ha az utóbbi gyenge lábakon áll. Mi sem természetesebb, hogy ezt a módszert a kereszténység ellen is bevetették, miután jól érzékelhető frontális támadás indult ellenük az egész világon. A szélsőséges liberalizmus elérkezettnek látta az időt arra, hogy magát Jézus Krisztust próbálják hitelteleníteni, ezzel végső csapást mérve a kereszténységre és teret nyitni a fogyasztói társadalmak értéktelen világának egyedüli hatalomként való érvényesüléséhez.” Hankó szerint az Opus Deit ért „brutális támadás annak is betudható, hogy a szervezet vatikáni megítélése II. János Pál megválasztása után változott meg igazán. A lengyel pápa a mozgalom 12 személyiségét emelte püspökké, Escrivát páratlan gyorsasággal avatta boldoggá, majd 2002-ben szentté; a mindössze 27 éves ’várakozás’ túl rövidnek tűnt az egyházi és világi közvéleménynek. Az ellenzők attól tartottak, hogy a harcosan ’fundamentalistának’ tartott szervezet egyre nagyobb súlyt kap a katolikus egyházban. Nyilván ennek a ’sikernek’ tudható be az otromba támadás és lejáratás méltatlan kísérlete. Ugyanakkor regényében Dan Brown azt is meglovagolta, hogy az egyházban sem ismerik eléggé ezt a dinamikusan fejlődő szervezetet, tartanak tőle, hogy ’egyház az egyházon belül’. A dolog másik oldala, hogy a kereszténységet ma üldöző szélsőséges liberalizmus csak olyan szervezetekre támad rá, amelyeket nem érez könnyen ’eltaposhatónak’. Ez pedig reményt jelent a jövő generációjának.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (28–30.o.) Sinkovics Ferenc Szent Imre keresztje címmel tér vissza arra, hogy június 10–12. között Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével magyar zarándokcsoport járt a lengyelországi Swiety Krzyzben, magyar nevén Szentkereszthegyen. Nyilatkozik a lapban („Bízzunk Isten titkaiban” 31.o.) Andrzej Dziega sandomierzi püspök, aki az állam és az egyház kapcsolatáról elmondta: „Az egyház álláspontja nem változott, kész az együttműködésre az állammal. Tegyük hozzá, az államnak és az egyháznak is megvannak a maga külön feladatai, de számos területen látható átfedés céljaik és érdekeik között. Például az oktatásban, ahol egy bölcs és okos egyéniségeket nevelő rendszer kiépítése a cél. Van, ahol kiegészítheti egymást állam és egyház. Az állam például szeretné, ha a társadalom tagjai szolidárisak lennének egymással. Az egyház viszont lelki közösséget szeretne teremteni az emberek között. Ha azt tapasztaljuk, hogy az állam fél az egyháztól, akkor az állam vezetői nem értenek valamit ebből a képletből.” A főpásztor úgy véli: az, hogy nem került be az EU alkotmányába a kereszténység fogalma, az éppen ennek a félelemnek a jele. „Akik a kihagyásáról döntöttek, nem értik meg az egyházat, vagy úgy tettek, mintha nem értenék. De mi nem vagyunk nyugtalanok emiatt, a keresztényi értékeknek nem az alkotmányban van a helyük, hanem az emberi szívekben. Fontos lenne, hogy az alkotmányban is rögzítsék őket, de fontosabb, hogy ott legyenek a szívekben.” Dziega püspök emlékeztet rá: „Két szörnyű korszakról beszélhetünk mi, magyarok és lengyelek. Az egyik a kommunizmus kollektivizmusa, a másik korunk szélsőséges individualizmusa. A kettő között kell megtalálni az utat. Jézus kiválasztott tizenkét teljesen individualista embert és közösséggé formálta őket. Erre a bölcsességre tanítja az egyház a világot már kétezer éve… Nekünk az a feladatunk, amiről Benedek pápa beszélt, amikor itt járt Lengyelországban… úgy fejezte ki magát, a lengyelek felelősek egész Európáért. Ez persze a magyarokra, vagy például a szlovákokra is vonatkozott. Újra megtermékenyíteni egész Európát a kereszténység hitével, ezt emberi ésszel és erővel nem lehet megtenni. Engednünk kell, hogy az isteni ész és erő érvényesüljön a mi lelkünkön keresztül. Az Úr akaratának eszközévé kell válnunk, s bíznunk kell az Õ titkaiban. Imre herceg is így tett rövid élete alatt, s mennyi mindent vitt végbe az isteni gondviselés által. Örülök, hogy mi, lengyelek és magyarok újra fölfedezzük Szent Imre küldetését.” Andrzej Dziega szerint általában nem az állam kellemetlenkedik az egyházzal, „hanem egy maréknyi vezető, akik megszállták az államot. Ráadásul az állam nem a miniszterelnök tulajdona, hanem a nemzeté. A magyar hívők pedig szeretik az egyházat, ragaszkodnak hozzá. Ezt tudnia kell a miniszterelnöknek is. Ami engem illet, én higgadt és folyamatos párbeszédet ajánlok. A dolgok belátásához bölcsességre van szükség. Mi tagadás, a jelek szerint még sokáig kell erre a bölcsességre várni.”

Hazai hírek

Valamennyi országos politikai napilap beszámol arról, hogy tegnap a Parlamentben Hiller István kulturális és oktatási miniszter társaságában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. A Népszabadság (4.o.) A kormány összegzi a vatikáni szerződés tapasztalatait, a Népszava (1.,3.o.) Parlamenti bizottság értékeli őszre a vatikáni megállapodást, a Magyar Hírlap (4.o.) Vizsgálják a vatikáni szerződést, a Magyar Nemzet (2.o.) Egyházi találkozó sebtében főcímmel és Gyurcsány Ferenc nem mindenben ért egyet a koalíció pártjaival és a holdudvarral alcímmel tudósít.

A polgári napilap közli azon értesülését, hogy a miniszterelnök a találkozó végén megjegyezte: nem ért egyet minden, a kormánypártok háza táján keletkező egyházpolitikai megnyilvánulással. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány Tamás Pál szociológus vezetésével bizottságot hoz létre, amelynek feladata a vatikáni megállapodás tízéves tapasztalatainak értékelése lesz, idézi a Magyar Nemzet Erdő Péter bíborost: „Ha a nemzetközi jog szerint járnak el a szerződő felek, akkor mindkettejük beleegyezésével lehet a megállapodáson változtatni; de várjuk meg a bizottság munkájának eredményét.” Bölcskei Gusztáv református püspök, egyháza zsinatának lelkészi elnöke közölte: „Mi nem kezdeményezzük a kormánnyal kötött megállapodásunk felülvizsgálatát, mi örülünk annak, ha azt a kormány megtartja.” Ittzés János, az evangélikus egyház új elnök-püspöke kijelentette: ő kész hitelt adni a párbeszéd érdemivé tételéről szóló ígéretnek. A három egyházi vezető nyilatkozatát a Népszabadság is közli. A Népszavában többen válaszolnak arra a kérdésre: Stabilizálódhat-e az egyház és a kormány kapcsolata? Erdő Péter: „Elméletileg igen. Fontos az, hogy a különböző támogatások számításának a módja elég világos legyen és a fogalmak az oktatásfinanszírozás területén évente háromszor ne változzanak. Reméljük, egyfajta stabilizálódás kialakul.” Bölcskei Gusztáv: „Azt remélem, hogy igen. Ehhez szükséges, hogy legyen egy hosszú távú, kiszámítható kapcsolatrendszer, amely megtestesül törvényekben, és ezeket a törvényeket mindenki tiszteletben tartja.” Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke: „A kapcsolat eddig is stabil volt, bár voltak vitás kérdések. A megbeszélésen arról volt szó, hogy szakértői szinten tisztázzuk az iskolákkal, szociális otthonokkal és egyéb kérdésekkel kapcsolatos ügyeket. Így a viták nagy többségét azon a szinten le lehet majd zárni.”

Magyar Kurír