Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Befejeződött… 1.,7.o.) címlapon számol be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnökének romániai és erdélyi látogatásáról, kiemelve, hogy megbeszéléseket folytatott Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, a romániai felekezeti oktatásról, a magyarországi egyházpolitika tervezett változásairól és a keresztény értékek európai képviseletéről. Semjén Zsolt találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés László EP-képviselővel is. A találkozó után Markó elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Egyetem támogatására, és továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem működését.

A Népszava (Rétvári Bence… 4.o.) idézi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén egy középiskolai tanévzáró előtt kijelentette: véget ért az egyházi intézmények nyolcéves böjti időszaka, mostantól az együttműködés a kormány legfőbb szempontja az egyházi iskolákkal, kórházakkal, szociális intézményekkel kapcsolatban és nem a működés megnehezítése. Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt években arra is volt példa, ha egy püspök arról nyilatkozott, hogy átveszi a nehéz helyzetbe került önkormányzatoktól az iskoláikat, akkor törvénymódosítást fogadott el a parlament, amelyben horribilis fizetési kötelezettséget írtak elő az így fenntartót váltó intézményeknek. Ezeket a gátakat az új kormány már az első hetekben lebontotta – utalt Rétvári Bence a közoktatási törvény vonatkozó módosítására. Hozzátette: szintén az elmúlt ciklusok adóssága az a több milliárd forintnyi járandóság az egyházak felé, mely az ÁSZ jelentése alapján az átvállalt közszolgáltatásokért járt volna. Ezt évek alatt tudja csak az új kormány törleszteni, de a szándék egyértelműen megvan rá. Az államtitkár kitért arra is, hogy több mint fél évszázad óta először fordult most elő, hogy Isten neve megjelenjen a törvényekben, mint például a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályban, amely az Isten segítségül hívásával (vocatio Dei) kezdődik, ami a lengyel alkotmányból átvett formula. Rétvári Bence a katasztrofális időjárással kapcsolatban figyelmeztetett: a nyári szünetben sem lehet megfeledkezni arról, hogy a keresztény fiataloknak az árvíz utáni újjáépítéshez fokozottan kell csatlakozni, ezzel téve tanúságot hitükről.

A Magyar Nemzetben (Két feladat közül…1.,5.o.) Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár nyilatkozik. Az éveken át református lelkészként szolgáló fideszes politikus felidézte, hogy gyerekkorában egy kis borsodi településen lelkészfeleség édesanyjától azt látta: „… a nyári szünetekben összegyűjtött egy tucat cigány gyereket. Minden délután leültette őket, fagyit főzött nekik, tanított nekik az Úr Jézusról, énekelt és játszott velük. Ebből komoly bonyodalom lett a faluban, mert voltak, akik azt mondták, a nagytiszteletű asszonynak nem ez a dolga. S akkor ő nagyon szépen megvédte ezt a munkát. Édesapám pedig harminc éven keresztül foglalkozott alkoholistákkal, akiket talán sokan még a cigányoknál is jobban megvetnek. Õ mondta, ha két feladat van, mindig a nehezebbet kell vállalni. Szüleimtől azt tanultam, a keresztyén emberhez az méltó, ha a bajbajutottakat keresi meg, és segíteni próbál.” Balog Zoltán nemzeti ügynek tekinti a cigánykérdés kezelését, amely alapvetően három dolgon múlik: „Az egyik a rend. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy bűnözésből nem lehet megélni, még ott is, ahol ez nagyon nehéz. Választani mindig lehet a jó meg a rossz között. A másik a pénz. Nem a mennyiség növelése a döntő; a fölhasználáson kell leginkább javítani. A harmadik tényező az ember… Istent pedig nem lehet kihagyni, mert ő úgysem engedi, hogy kihagyják. Az emberi tényező említésével arra is utalok, hogy sok keresztyén attitűdből működő közösséget, vezetőt, lelki embert, ha úgy tetszik: misszionáriust tekintünk szövetségesnek. De nemcsak velük, hanem más civilekkel is együtt fogunk működni.”

A Vasárnapi Hírek (Ökumenikus… 4.o.) beszámol arról, hogy ökumenikus szertartás keretében szentelték fel szombaton a 36 lelkes Magyarföld fatemplomát, amelyet több száz önkéntes épített fel és rendezett be, alig több mint egy év alatt. A Zala megyei őrségi településen Rátóti Zoltán polgármester – a Nemzeti Színház színművésze – kezdeményezésére láttak neki az építkezésnek. Mújdricza Péter építész tervei alapján az „alapfát” tavaly május végén rakták le, a famunkák július közepén indultak, és ekkor állították fel az első oszlopokat is. A templom építését a Nemzeti Színház jótékonysági gálaestjén befolyt bevételből, valamint a magánszemélyek, vállalkozások és egyéb személyek adományából fedezték. Az ökumenikus fatemplom felszentelési szertartását Veres András szombathelyi megyéspüspök, Steinbach József református püspök és Ittzés János evangélikus püspök-elnök mutatta be.

Ugyancsak a Vasárnapi Hírek (Gyémántmise… 4.o.) beszámol arról, hogy hatvanesztendős papi jubileuma alkalmából tegnap mutatta be gyémántmiséjét Szombathely ferences templomában Sill Aba szerzetes, aki 1941-ben lépett Assisi Szent Ferenc rendjébe. A csallóközi születésű idős szerzetest a rend szétszóratásának napjaiban, 1950 júniusában szentelték pappá. Tanulmányai végeztével ferencesként már nem működhetett, így a szombathelyi egyházmegye keretében lett lelkipásztor. A rendszerváltozás óta ismét a vasi megyeszékhely ferences rendházának lakója. Az egyházjogász, történész, könyvtáros szerzetes érdeme, hogy egyházi kézben maradt a gyönyörű szombathelyi egyházmegyei könyvtár, amelynek éveken át az igazgatója volt.

Magyar Kurír