Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Fórum (12.o.) Benedek képtelensége címmel közli Daniel Jonah Goldhagen cikkét, amelyben bírálta XVI. Benedek pápa Auschwitzban elmondott beszédét. A Magyar Fórum Inkvizíciós történelemértelmezés – Goldhagen, a pápa és az igazság címmel reagál az írásra. Az aláírás nélküli válaszcikk szerzője szerint „Goldhagen zokon veszi a pápától, hogy Auschwitzban azt mondta, amit ő, a pápa mondani akart, és nem azt, amit Goldhagen nézete szerint mondania kellett volna.” A Magyar Fórum rámutat: mindenki, aki Benedek pápa figyelemre méltó beszédét elolvasta, könnyen meggyőződhet arról, hogy nem igazak Goldhagen vádjai, miszerint a Szentatya elhallgatta vagy elferdítette volna az igazságot. „Nem Benedek, hanem Goldhagen magatartása veti fel a kérdést, miért vonul harcba egy olyan ember ellen, aki semmi rosszat nem mondott, nemhogy tett volna.” A lap emlékeztet rá: Goldhagen a közelmúltban élesen megtámadta Peter Longerich Erről semmit sem tudtunk! A németek és a zsidóüldözés 1933-45 című könyvét, amelynek szerzője „szintén rosszul cselekedett, viszont ellenkező irányban, mint a pápa. Ahol Benedek Goldhagen véleménye szerint túl keveset mondott…, ott Longerich túl sokat mondott. Hiszen indítékokat szedett össze valamire, ami Goldhagen számára különben is napnál világosabb: az, hogy valamennyi, kivétel nélkül valamennyi német zsidógyűlölő volt, vagy ma is az… Az effajta bizonyítás ellen nincs orvosság. Nincs sok értelme a vitának olyan emberekkel, akik a bizonyíték és a bizonyíték értékelése között nem tudnak vagy nem akarnak különbséget tenni. Goldhagen mindig mindkettő, vádló és bíró. Úgy tesz, mint az inkvizíciós eljárásban, amely ugye, szintén nem akar különbséget tenni az egyik és a másik funkció között. Az ítélet minden esetben megvolt: ha tagadott a vádlott, az ördög szállta meg, és mihamarabb meg kellett égetni; ha vallott, csakúgy.”

Hazai hírek

Valamennyi országos napilap beszámol arról, hogy tegnap Hiller István oktatási és kulturális miniszter találkozott a történelmi egyházak vezetőivel, az SZDSZ pedig ismét fölvetette a vatikáni-magyar megállapodás szövegének felülvizsgálatát (Népszabadság: Az SZDSZ… 4., Magyar Hírlap: Az SZDSZ… felülvizsgálná… 4., Népszava: Találkozó… 4., Magyar Nemzet: Hiller bárdolatlansága – Fodor: Fizessen, akinek fontos 2.o.).

A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy az egyházakkal történt találkozó után Hiller István úgy tervezte a sajtóprotokollt, hogy egyedül és külön nyilatkozzon. Az egyházi vezetők rövid ideig a folyosón várakoztak, majd „feltehetőleg a méltatlan helyzetre tekintettel idő előtt távoztak. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, akit utólag értünk el, szűkszavúan érzékeltette: tegnap nem volt érdemi tárgyalás” – írja a polgári napilap. Az SZDSZ véleményét a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet részletesen ismerteti, míg a Népszava csak nagyon röviden. Fodor Gábor, a szabad demokraták ügyvivője kijelentette: az egyházi iskolák indokolatlan versenyelőnyben vannak az önkormányzati és alapítványi intézményekkel szemben, mivel több támogatásban részesednek az államtól. „Az egyházakat az esélyegyenlőség jegyében támogassák azok, akik akarják. Ösztönözzék és győzzék meg a felekezetek a híveket, hogy szükség van a pénzügyi támogatásukra. Tekintettel arra, hogy ezt a kérdést is a Vatikánnal, még a Horn-kormány alatt kötött szerződés szabályozza, az SZDSZ a megállapodás felülvizsgálatát kezdeményezi” – mondta Fodor, aki azt sem tartja helyesnek, hogy „az szja egyházaknak felajánlható, egyszázalékos támogatásra vonatkozóan a vatikáni szerződés biztosítékot tartalmaz arra, hogy ha nem gyűlik ebből össze annyi, amennyire számíthattak volna az egyházak, akkor is van egy bizonyos összeg, amit biztosan megkap a katolikus egyház.” Gusztos Péter, az SZDSZ másik ügyvivője közölte: „nem tudtak arról, hogy tegnap az egyház-finanszírozás kérdéséről tárgyal Hiller István az egyházak képviselőivel.” Fodor Gábor azonban megjegyezte: a vatikáni megállapodásról lényegét tekintve hasonlóan gondolkodnak a szocialisták és a szabad demokraták. Idézik a lapok Hiller Istvánt, aki szerint „minden párt szuverén véleményét mondja el. A vatikáni egyezmény egyébként kimondja, hogy áttekintése lehetséges. Érdemes áttekinteni, ahogy az egyházi oktatási intézmények finanszírozását is hosszú távon is működő, áttekinthető alapokra kell helyezni.” (Népszava) A KDNP közleményt adott ki az SZDSZ fölvetésével kapcsolatban: „Már megszoktuk, hogy válságok idején az SZDSZ előveszi az egyházellenes kártyát, s valami ködös esélyegyenlőségre hivatkozva ismét megkurtítanák az egyházi intézmények, elsősorban az iskolák támogatását, és kezdeményezik annak a vatikáni szerződésnek az újratárgyalását, amelyet egyébként 1997-ben éppen az SZDSZ segedelmével létrejött Horn-kormány kötött meg a Szentszékkel.” A KDNP szerint az SZDSZ a társadalom égető kérdéseiről kívánja elterelni a figyelmet, amikor sokadszorra is a homoszexuálisok házasságán, a szegregáció parancsszóval történő megszüntetésén, vagy a vatikáni szerződés felülvizsgálatán lovagol.

A Heti Válaszban (Futballozó megyéspüspök 10.o.) Kiss-Rigó László nyilatkozik, akit XVI. Benedek pápa kinevezett az új szeged-csanádi megyéspüspökké. Elmondta: „… az állami és az egyházi felsőoktatásban szeretném erősíteni jelenlétünket, a közoktatást, benne az egyházi iskolákat, kulcskérdésnek tekintem. Bátorítani szeretném, hogy az egyház tagjai tanúságtevő módon vegyenek részt a társadalom életében.” A közismerten focirajongó püspök a németországi labdarúgó-vébéről elmondta: „… nekem stílusában is, szellemiségében is és emberi hozzáállásában is a latin foci, s azon belül a brazilok játéka tetszik. Ha nem ők lennének a legjobbak, akkor is ezt mondanám.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Isten törvényét sérti a korai sterilizálás címmel ismerteti a református lelkipásztorok ébredési mozgalmát képviselő Biblia Szövetség nyilatkozatát: „Határozottan tiltakozunk a fiatal nők művi meddővé tételének lehetősége ellen, mivel az ebben az életkorban végrehajtott – és etikailag támogatható indok nélküli – művi beavatkozás ellenkezik Isten életvédő törvényeivel, illetve mélyen sérti Isten teremtő, életadó szuverenitását.”

Magyar Kurír