Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (9.o.) Sárközy Júlia Távozik a Szentszék „kormányfője” címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy szeptembertől „új miniszterelnöke” lesz a Vatikánnak: Angelo Sodano bíboros helyét Tarcisio Bertone genovai érsek veszi át. „Sodano távozásával a II. János Pál pápasága második felét meghatározó egyházpolitika ér véget” – írja a szerző. Sárközy kifejti: „Ahogyan Casaroli neve a berlini fal leomlása előtti egyházpolitikát fémjelezte, Sodano a délszláv polgárháborúk, az öbölháború, az afganisztáni és az iraki konfliktus alatt kormányozta az egyház hajóját. Miért éri meg az amerikaiaknak felbőszíteni egymilliárd muzulmánt, nem tanultak semmit Vietnamból? – hangzott Sodano egyik emlékezetes kijelentése. Bár nem volt könnyű feladat Wojty³a hátterében dolgozni, az államtitkár haláláig hűséges maradt a pápához. Sőt, az utódlásban is szerepe volt: annyira, hogy őt tartják XVI. Benedek megválasztása egyik rendezőjének. Sodanónak viszont nem sikerült megoldania a problémákat az ortodoxokkal való kapcsolatokban, Kínával és a Vatikán szentföldi politikájában sem ért el haladást. Ez utódjára vár. Attól a gyanútól (sic!) sem tudott megszabadulni, hogy baráti viszonyt tartott fenn a chilei diktátorral, bár neki tulajdonítják, hogy Pinochet végül fejet hajtott az őt leváltó népszavazásra.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (élek-e, vagy csak létezem…) címmel megállapítja: Jézus tanítása szerint Isten szeretetet vár az embertől, de fölteszi a kérdést: „Szüksége van tehát a szeretetemre neki, aki maga a tökéletes szeretet? Aligha. És mégis. Mivel jól tudja, hogy nekem van szükségem mindörökké a szeretetre, hogy éljek. Az ő szeretete csakis az én szeretetemen keresztül nyilvánulhat meg irántam, bár tőlem függetlenül előlegbe adta azt, ami az élet lehetőségét jelenti: a létezést. Nem tekinthetem véletlennek, hogy vagyok… A porszem vágyik a mindenségre. A semmi vágyik a teljességre. Milyen végtelen szeretet az, amely ad erre lehetőséget? Így azt gondolnám, hogy – már csak a hála okán is, az élet révén – könnyű Istent szeretni. De önmagában mégis lehetetlen. Nem is parancs, egyszerű belátás: az ember szeretete nélkül Isten elérhetetlen. Sokszor arra gondolok, hogy szeretet nélkül itt hagy magamra. Éntudatom árván marad, magányosan a vaksötétben. Nem a halál, nem a pokol, ez tölt el félelemmel, hogy az, aki létrehozott, mint méltatlant és szeretettelent, magamra hagy. Nem büntet, csak elfeledkezik rólam, a szeretetnélküliséget tudomásul veszi, s azt örökös állapotként ruházza rám, mivel vagyok. Nem foszt meg semmitől, hiszen a magam ura voltam világi életemben, én vontam meg tőle a szeretetemet, amikor közömbösen vagy rosszallón jártam az emberek között.” Kristóf szerint a világból érkező szomorú és tragikus hírek, „négyezer ember halt meg Indonéziában, egy nyolctagú családból egyszerre hetet megölt a H5N1, Romániából száznál több góca van a madárvésznek… Mind-mind távoli figyelmeztetés és talán felszólítás: építsem fel magamban makacsul és állhatatosan a szeretetet, hogy éljek.”

Határon túli hírek

A múlt heti Magyar Fórum után a mai Magyar Nemzetben (A Napba öltözött leány legendája, 15.o.) is nyilatkozik Koltay Gábor filmrendező abból az alkalomból, hogy a csíksomlyói Ezer Székely Leány Napja idei, 75. rendezvényének csúcspontjaként színpadra viszi testvére, Koltay Gergely és a Kormorán együttes A Napba öltözött leány című zeneművét, amely megidézi azt a legendává vált történelmi eseményt, amikor is a székelység a Tolvajostetőn megütközött János Zsigmond seregével, miközben a kegytemplomban összegyűlt asszonyok, öregek és gyerekek könyörgését meghallgatta a Madonna s ez segítette át a hősiesen harcoló székelyeket a roppant túlerővel szembeni nehézségeken. A rendező elmondta: „Szerettünk volna olyan történetet megálmodni, amelynek üzenete egyértelműen a mának szól, hiszen ma is nagy szükségünk van arra, hogy a Szűzanya oltalmába fogadja nemzetünket, és átsegítsen minket a nehézségeken. Ráadásul azt a világot éljük, amikor sokan, köztük neves politikusok, gyakran a Szűzanya segítségére hivatkoznak, így ebben a szellemei zavarodottságban nehezen ismerjük föl az őszinte szándékot.”

Magyar Kurír