Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (9.o.) Erdő Pétert fogadta XVI. Benedek, a Népszava (2.o.) és a Magyar Hírlap (6.o.) XVI. Benedek fogadta Erdő Pétert címekkel számol be arról az általunk már szombaton közölt hírről, hogy június 24-én délelőtt a Vatikánban XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadta Erdő Péter bíboros-prímást, esztergom-budapesti érseket.

A Népszavában (7.o.) Fekete János Peszah és húsvét üzenete című cikkének kiindulópontja, hogy az új parlamenti ciklusban önálló frakciót alakított kereszténydemokrata képviselők döntésüket azzal indokolták: a magyar politikai életben végre látványosan meg akarják jeleníteni a keresztény értékrendet. A Dunatáj Magyar-izraeli Baráti Kör tagja ezek után úgy érzi, nem halogathatja tovább, hogy „a téma szólamszerű emlegetéséhez” ne tegye hozzá a Biblia üzenetét. A cikkíró meggyőződése, hogy „a krisztusi értékrend alaptételeit maga az Úr véste föl Mózes két kőtáblájára.” Fekete emlékeztet rá, hogy ebben az évben időben is közel került a zsidó peszah és a keresztény húsvét, ezért őszintén reméli, hogy „ezek a piros betűs napok nemcsak a naptárban kerülgetik egymást, de ez is a zsidó-keresztény egyistenhit diadalmaskodásának szellemi igazságát hirdeti, és közösen segítenek véget vetni az utóbbi két évezredet uraló ’keresztény’ antijúdaizmus európai uralmának és sok-sok bűnének, mert ezek bevallása és korrekciója nélkül még csak megközelíteni sem lehet a krisztusi értékrendet.” A cikk írója leszögezi: „… igazi krisztusi ember nem lehet sem antiszemita, sem pedig Izrael-ellenes. (A választott nép iránti szeretet természetesen nem jeleni azt, hogy Izrael politikai lépései bírálhatatlanok, és minden zsidó emberben eleve ’angyalt’ kellene feltételezni.) Az azonban biztos, hogy a peszahot beköszöntő széderestét (a Jézus keresztre feszítését megelőző héten) a Názáreti is megülte tanítványai körében, s ezt az eseményt utolsó vacsoraként tartjuk számon mind a mai napig. Vér szerinti testvéreit, Izrael fiait a Mester földi élete során egy pillanatra sem tagadta meg soha, s visszajövetele szent helyének is Siont (Cion) s a jeruzsálemi Templom-hegyet jelölte meg. A Sátán kísértéseivel is a Mózes által lejegyzetteket, a Tóra szavait idézve szállt szembe diadalmasan, és az Atyával egy akaratban hirdette, hogy a szelíd olajfa bántalmazóinak bűneit az idők végén minden bizonnyal számon fogja kérni. De a próféták azon jövendöléseit sem vonta kétségbe soha, amelyek Izrael helyreállítását ígérték a teremtő Istentől kijelölt ősi földön.” Fekete János arra is figyelmeztet, hogy „mind a tizenkét apostol izraelita férfiú, s az Újtestamentum huszonhét könyve kizárólag zsidó szerzőhöz köthető (elvégre még Lukács is zsidó vallásba tért prozelita volt (Szent Pál apostol Kolosszeiekhez írt levele szerint – 4, 11.,14 – Lukács pogánynak született és megtérése előtt orvos volt – a szerk.), itt az ideje, hogy a magyarországi keresztény/keresztyén felekezetek felelős vezetői is mind hitet tegyenek a választott népre vonatkozó isteni kinyilatkoztatások mellett, és egyértelműen elhatárolják magukat az antiszemitizmus összes nyílt és burkolt formájától.”

A Magyar Hírlap (4.o.) Gyászistentisztelet Veszprémben című beszámolója szerint tegnap Veszprémben gyászinstentisztelettel emlékeztek arra, hogy 1944. júniusában több ezer zsidó embert deportáltak a városból. Az egykori zsinagóga és a gettó helyét jelző emléktáblánál elmondott beszédében Schweitzer József nyugalmazott főrabbi így fogalmazott: „Ez a tábla emlékeztessen bennünket arra a rettentő korszakra, amely ártatlan magyar állampolgárok százezreit vitte a halálba; emlékük előtt hódolunk, de életük tragédiája mellett éltük tanítása is drága, feledhetetlen örökségünk.”

Magyar Kurír