Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (7.o.) Buda Péter és Gábor György A német pápa morális bukása címmel emlékeztetnek rá, hogy a fenti címmel jelent meg az izraeli Jediot Ahronotban XVI. Benedek pápa auschwitzi látogatását értékelő írás. A két szerző emellett olyan külföldi véleményeket idéz, amelyek szintén bírálják a Szentatyának az auschwitzi haláltáborban elmondott beszédét, kifogásolva többek között, hogy nem említette meg az antiszemitizmus tényét, nem hangzott el, hogy a hatmillió elpusztított lengyelből hárommillió zsidó volt, nem tért ki XII. Pius holokauszttal kapcsolatos hallgatására, valamint megkísérelte relativizálni a németek és a keresztény egyházak felelősségét. A Népszava vallásfilozófus szerzői ugyanakkor figyelemreméltónak tartják, hogy a pápai beszéd „egy immár évek óta jelen lévő elemet is tartalmazott, amelyet egyre többen a Soa ’krisztianizálásának és kisajátításának’ (Sergio Minerbi) vagy ’keresztény annektálásának’ (Le Monde, május 29.) neveznek. Ez a szándék az 1979-es pápalátogatással vette kezdetét, amikor II. János Pál ’mai világunk Golgotájának’ nevezte Auschwitzot, folytatódott a lengyel kármeliták auschwitzi megtelepedésével, s XVI. Benedek mostani beszéde is mintha erről az irányultságról tanúskodott volna.” Buda Péter és Gábor György végül leszögezik: „A tényekkel és bűnökkel való őszinte szembenézés hiányából fakadóan s az egyházi s emberi felelősség eliminálásával a pápai beszéd nélkülözte a valódi morális katarzist. Ez mindenesetre komoly kérdéseket vet föl az egyház – utóbbi időben újra egyre többet hangoztatott – morális szupremációjával kapcsolatban.”

(Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy XVI. Benedek pápa lengyelországi látogatásáról szóló beszámolóinkat összegyűjtve olvashatják honlapunkon. A Szerk.)

Hazai hírek

Ugyancsak a Népszavában (16.o.) Simon Zoltán A nap embere címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy XVI. Benedek pápa Veres Andrást nevezte ki a szombathelyi egyházmegye élére. A cikkíró feltételezi, hogy a püspöki konferencia eddigi titkárának megnyilvánulásait a katolikus egyházban „… nyilván nem találták túlzottan radikálisnak, hiszen nem bukott volna fölfelé: a szombathelyi püspöki székbe. Bár állítólag arról is szó volt, hogy mentora, Seregély István leköszönő egri érsek székébe kerülhet – Joseph Ratzinger hál’ Istennek másképpen gondolta.”

Határon túli hírek

A Magyar Fórumban („Gyopárt a Hargitáról hozzatok…” 22.o.) Koltay Gábor filmrendező nyilatkozik annak kapcsán, hogy tavaly Csíksomlyón az „Ezer Székely Leány Napja” című rendezvényen bemutatták Koltay Gergely és a Kormorán együttes A Megfeszített című rockoperáját, az idei, jubileumi 75. évadban pedig ugyancsak tőlük viszik színre A Napba öltözött leány főcímű és A csíksomlyói Szűzanya tiszteletére alcímű művet. Koltay Gábor elmondta, hogy A Megfeszített-ben „a Mester által képviselt bibliai értékek ellen lázadó Vezér nagyon is aktuális filozófiájával, miszerint pénzen minden megvehető, igenis szembe lehet szállni. Bár lehet ugyan, hogy ideig-óráig a fontos értékek háttérbe szorulnak, de végleg nem lehet legyőzni a szeretetet, a jobbító akaratú szándékot. Mély meggyőződésem, hogy ebben az ellentmondástól terhes térségünkben fontos ezeknek az értékeknek a felmutatása, hirdetése. A darab Jézus szenvedéstörténetének megidézésével különböző gondolati és zenei asszociációk segítségével a magyar megfeszítettségről szól. Megfeszített hiteinkről, megfeszített álmainkról, megfeszített életünkről, a megfeszített világról, a Magyar Golgotáról… Nyilvánvaló, hogy A Megfeszített tavalyi sikere alapozta meg a nagy múltú rendezvény szellemi hátterét biztosító személyiségek és a szervezők bizalmát, valamint a csíkszeredai önkormányzat lapjának adott interjú, amelyben arra a kérdésre, hogy ezt követően mit rendezne meg a csíksomlyói hegyoldalon, a következőket válaszoltam: ha újra bizalmat szavaznak nekem a szervezők, a csíksomlyói kegytemplomban lévő Szűzanya történetének inspirációjából szeretnék kiindulni. Az ősz folyamán megkérdezték, komolyan gondolom-e mindezt, amire természetesen igenlő volt a válaszom. Így kaptuk Jakubinyi György érsek úr egyetértésével Boros Károly főesperes-plébános úrtól, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnökétől, valamint más jeles személyiségektől, köztük Gergely István plébános úrtól ezt a megtisztelő és felelősségteljes felkérést, hiszen ezen a szakrális helyszínen a csíksomlyói Szűzanya történetének, legendájának hatására készítendő új mű valóban rendkívüli művészi, emberi és közéleti kihívás mindannyiunk számára.” A darab szeretné megidézi azt a legendává vált történelmi eseményt, amikor is a székelység a Tolvajostetőn megütközött János Zsigmond seregével, miközben a kegytemplomban összegyűlt asszonyok, öregek és gyerekek könyörgését meghallgatta a Madonna, s ez segítette át a hősiesen harcoló székelyeket a roppant túlerővel szembeni nehézségeken.

Magyar Kurír