Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) az olasz Il Giornale című napilap egyik cikkét ismerteti, amely beszámol arról, hogy Eric Frattini A pápák és a szex című könyvében egy kivágott, manipulált fényképrészletet közölt Joseph Ratzingeről, mintha náci karlendítéssel köszönne. Ám az 1951. június 29-én Freisingben, hat évvel a náci uralom bukását követően készült eredeti fényképen a jelenlegi pápa, XVI. Benedek és testvére, Georg éppen megáldják a traunsteini Szent Oszvald-plébánia híveit pappá szentelésük másnapján (A témához kapcsolódóan lásd június 15-ei számunkban a Baklövés a „náci” Ratzingert ábrázoló fotó című hírünket – a szerk.)

A Magyar Hírlapban (27.o.) Csókay András A keresztényüldözés a vb-t is elérte címmel a FIFA fennállása óta „talán” legfurcsább döntésének minősíti, hogy a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon betiltotta mindenféle vallási jelkép használatát a játékosoknak és betiltotta minden, vallásra utaló mozgásjel használatát is, például a keresztvetést a meccs kezdetén vagy gólöröm esetén. A cikkíró nyilvánvalónak tartja, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség nem abba akar beavatkozni, hogy valaki milyen vallású, „hanem a tanúságtételt akarja kiiktatni, amely a vallásoknak alapvető közlési formája. Jelen esetben ez a kereszténységet sújtja a legjobban, mivel a legnagyobb nézettséget Dél-Amerika és Európa nemzeti csapatai produkálják, amelyek tudvalevőleg keresztény földrészek.” Az idegsebész szerző jóleső érzéssel idézi fel, amikor a 2002-es vb-döntő után a győztes brazil válogatott tagjai együtt térdeltek le és köszönték meg Isten segítségét. Csókay András megállapítja, hogy a FIFA elnöke, Slepp Blatter és a szövetség vezérkara „… beáll az európai main streambe, amiről sajnos az EU is többször tanúbizonyságot tett, vagyis a kereszténységet valamiféle műemlékként akarják kezelni, amelyet lehet ugyan tisztelni, de hogy alakítsa a mindennapi életünket, azt már nem!”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Segített… 19.o.) beszámol arról, hogy élelmiszer-segélycsomagot osztott szét árvízkárosultaknak a Komárom megyei Tarjánban a Katolikus Karitász, amely négy éve tevékenykedik az Európai Unió (EU) élelmiszersegély-programjában. A lap megemlíti, hogy a segélycsomagok kiosztásában Erdő Péter bíboros prímás is segédkezett (A témához kapcsolódóan lásd tegnapi, június 18-ai számunkban az Erdő Péter folytatja a vizitációt egyházmegyéjében… című hírünket – a szerk.)

Ugyancsak a Magyar Hírlapban („Az ember… 15.o.) Kárpáti Tamás festőművész nyilatkozik, akinek a művészetéről a közelmúltban jelent meg egy gyönyörű album a T-Art Alapítvány gondozásában, július 24-én pedig kiállítása nyílik az esztergomi Keresztény Múzeumban. A keresztény hitét nyíltan megvalló művész elmondta: „Azért is örülök az albumnak, mert én a kortárs szellemiséggel szembemegyek. Ma egyáltalán nem divat a hitről beszélni… A hit nagyon fontos, de van egy csomó más dolog is. Az ember mindig töredékes. Talán majd a túlvilágon abszolút létezésünk lesz, de ezen a földön csak tékozló fiúként lehet létezni… Minden ember tékozló fiú. Senki, semmi sem lehet tisztán pozitív vagy negatív. A fények és árnyékok mindig átjárják egymást. Ölelkeznek. Az embert az is a hit felé tereli, hogy érzi, a léte nem teljes. Mindenből hiányzik valami… Régen szerettem a groteszk képeket, kis kancsal Krisztusokat meg szenteket festettem. Olyanokat, akik a népi ábrázolásokra emlékeztetnek. Ma már nem. Már csak az érdekel, ami közvetlenül a lélekre hat. A szétáradót akarom festeni… ma már kevesebb a technika. Így több hely marad a léleknek. Ez persze nem divat. Azért is a hit pártján vagyok, mert nem divat. Mindenütt kiröhögik. Sose szerettem az istállómeleget…, hogy a világ a hitetlenség felé megy, az megerősít. Hogy a hit felé vágyódás fokozódik bennem, az nyilván azért van, mert a világ hitetlensége fokozódik.” Kárpáti Tamás leszögezte: „Az ember attól több az állatnál, hogy érez. Kapcsolata van a megfoghatatlannal. Ezért a kapcsolatért volt érdemes lejönni a fáról.”

Magyar Kurír