A Népszava (Találkozó… 3.o.), a Magyar Nemzet (Bizonytalanságban… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Erdő… 4. o.) is közli, hogy az MTI kormányzati forrásból származó információi szerint még ebben a hónapban találkozóra kerülhet sor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetőivel. Erre azért lesz szükség, mert a közintézményeket fenntartó felekezetek, amelyek nem voltak elégedettek a kormány finanszírozási gyakorlatával, szeretnék megtudni, mire számíthatnak. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek is bizonytalannak nevezte tegnap a helyzetet. Reméli, hogy még a nyári vakáció előtt lesz alkalom olyan konzultációra, amelyen az egyházi vezetők megismerhetik a kormány egyházakkal kapcsolatos elképzeléseit. A Magyar Katolikus Egyház feje leszögezte: az állami kiadások csökkentése sok szférát érinthet, az egyháznak számos intézménye van az oktatás, a szociális ellátás terén. Az a kérdés, hogy ezek fenntartásából az állam mit tud vállalni és mit nem.
A Népszava (XIV. századi freskó… 16.o.) hírt ad arról, hogy Horvátország legdélibb városában, Dubrovnikban XIV. századi falfestményt találtak a ferences rendiek Mala brace nevű kolostorában. Az óvárosi kolostorok földszintjén mesteremberek falhibát javítottak, amikor váratlanul színek bukkantak elő, kiderült, hogy egy freskórészletet fedeztek fel, amely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.
A Hetekben (11–12.o.) Ruff Tibor A Messiás-kód címmel foglalkozik Dániel próféta könyvének a Messiás eljövetelére vonatkozó jövendölésével, hangsúlyozva: annyira pontos előrejelzéseket tartalmaz a későbbi történelemről, hogy a bibliakritkus tudósok a qumráni felfedezésekig – sőt néhányan még ma is – el sem tudják képzelni, hogy ne jóval később íródott volna, mint amit maga az irat állít önmagáról. A cikkíró emlékeztet rá: „Az 1948-ban a Holt-tenger melletti Qumránban megtalált iratok igazi szenzációját az jelentette, hogy az addig ismert legrégebbi kéziratoknál több mint ezer évvel korábban leírt ószövetségi tekercsek lényegében megegyeznek a ma ismert szövegekkel. Most, amikor a kereszténység keletkezését Jézus kora után száz-kétszáz évvel keletkezett iratokból próbálják újraértelmezni, különösen érdekes lehet megnézni, mit tartalmaz egy minden vitán felül jóval a kereszténység megjelenése előtt élt zsidó szerző műve a Messiás eljöveteléről.”
Magyar Kurír