Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) Erdő Péter lengyel zarándokútja, a Népszava (3.o.) Zarándokokat vezetett Erdő Péter címmel néhány sorban számol be arról az általunk már közölt hírről, hogy ünnepélyes magyar zarándoklatot vezetett a hét végén Erdő Péter bíboros a lengyelországi sandomierzi egyházmegyében lévő Szent Kereszt kolostorba.

A Népszabadság (Irán ellen lépne fel… 7.o.) hírt adva arról, hogy a múlt héten a holokausztot túlélő Charlotte Knoblochot választották meg a Németországi Zsidók Tanácsának elnökévé, kiemeli: a 73 éves hölgy egész családja odaveszett a holokausztban, ő pedig a család egy katolikus szolgálólányának köszönhette az életét. „A korábban nagybátyjánál dolgozó Zenzi buzgó katolikus parasztlány azt reméli, hogy jó cselekedetéért cserébe bátyja sértetlenül hazatér a frontról. Nem törődik azzal, hogy a falu a szájára veszi: a kislányt mint házasságon kívüli gyereket viszi haza. Csak a szülei tudják az igazságot, de mellé állnak. Amikor Knobloch megmentőjét később német állami kitüntetésre javasolta, Zenzi határozottan visszautasította: ő már megkapta a jutalmát, amikor a bátyja visszatért a háborúból, mondta” – olvasható a Népszabadságban.

Határon túli hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Épül az új partiumi egyetem címmel közli, hogy Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke részvételével a hét végén elhelyezték a Partiumi Keresztény Egyetem új székhelyének alapkövét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székháza mögött. Az októberben kezdődő építkezésre anyaországi támogatásból és önerőből százezer euró áll rendelkezésre. Tőkés László református püspök leszögezte: a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek demokratikus joga van a saját felsőoktatási intézményhez.

Hazai hírek

A Népszava (Az egyházak és a választások… 3. o.) beszámol a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartott hétvégi, Egyház-politikai agóra című rendezvényről, amelyen a résztvevők többsége helytelenítette, hogy az egyházak politikai hatalmi célok érdekében mozgósították a polgárokat az áprilisi választásokon. Szerintük ezzel kettéosztották a társadalmat, a jó és a gonosz küzdelmének tüntették fel a pártok versengését. A fórumot Iványi Gábor teológus vezette, azon részt vett Bárdos-Féltoronyi Miklós szociológus, Buda Péter történész, Gábor György vallásfilozófus, Karsai László történész, Majsai Tamás teológus, Törzsök Erika szociológus, és Wildmann János közgazdász-teológus. Közülük többen kifejtették, hogy az egyházak politikai közszereplése számos konfliktust gerjesztett a választási küzdelemben. Szerintük ennek az egyházpolitikának a valóságos célja a szekularizált állam bizonyos hatalmi pozícióinak megszerzése. A parlamentbe került KDNP mint az egyház előretolt lándzsája jelenik meg a Tisztelt Házban. Az egyházak az erőteljes jobboldali lobbyzásukkal számos szavazóban bizonytalanságot keltettek, és emiatt sokan eltávolodtak tőlük és a jobboldali pártoktól is. A megjelentek többsége szerint a szocialista-liberális koalíció nem lép fel elég következetesen az egyházak politizálásával szemben. Mások viszont nem vitatták el az egyházaktól a politizálás jogát, ugyanakkor hangsúlyozták: állami támogatás nélkül lényegesen hitelesebb lenne az egyházak szerepe a közéletben

A Magyar Nemzetben (A hit… 14.o.) a 75 éves Czigány György költő, zeneművészeti szakíró, rádiós és televíziós szerkesztő nyilatkozik, aki a Hála című, Szent István Társulatnál megjelent válogatott versgyűjteménye kapcsán elmondta, hogy a cím beszédes: „… összecseng több azonos című költeménnyel. Ezt a vezérmotívumot szolgálja többek között az Istenhez kiáltó hálaadó vers, a Te Deum-töredék, valamint a Győri Te Deum is. Úgy gondolom, hogy a létezésért mindig hálát kell adni a Teremtőnek, hiszen az minden bennünket ért tragédia ellenére gyönyörű dolog. A költemények egyrészt a lét határtalan öröméről, másrészt arról a hálaérzésről szólnak, amit az ember szükségképpen érez a földi élet megszámlálhatatlan ajándékaiért.” Czigány György leszögezte: „A hit az ember számára a legnagyobb feszültséget, izgalmat, reményt, kétségbeesést és mégiscsak valami örömet is jelent. Valljuk be: adomány, amit senki sem tarthat személyes sikernek. Mégis, lehet, hogy furcsán hat majd, de a hithez ugyanúgy tehetség szükségeltetik, mint a költészethez. Vagy legalábbis adottság. Az, aki nem veszti el, sőt megőrzi hitét az élet nehéz pillanatai után is, szerencsés vagy boldog ember lehet. Jómagam közismerten hűséges típus vagyok. Hálás vagyok a szüleimnek, akik gyermekkoromban bevezettek ebbe a csodálatos világba. A hit légkörében nevelkedtem föl. Győrött a bencés gimnáziumba jártam. Túl a második világháború meglehetősen élménygazdag viszontagságain, pesterzsébeti szőnyegbombázások, krisztinavárosi ostromok után a magam szerény módján meg tudtam őrizni a hitemet. Számomra ez az egyik legszükségesebb és legfontosabb dolog a világon, majdnem olyan természetes és egyszerű, mint a levegő. Lélegzem is vele.” Az interjúból az is kiderül, hogy Czigány Györgynek megjelent egy interjúkötetete is, a Jel Kiadónál, „Ahol mindörökre nyár van” címmel, ebben Elmer Istvánnak vall életéről, pályájáról, valamint a Kalitkán is madár című tanulmánykötet, amelyben Németh István Péter elemzi a költő eddig megjelent műveit.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Jelenlét térben és időben címmel számol be Kustán Melinda textilművész és Tolnay Imre festő, grafikus, művészeti író tihanyi apátságban bemutatott közös kiállításáról. A polgári napilap emlékeztet rá: Ami személyes, és ami szent – ezt a címet adta egyik 1998-as alkotásának Kustán Melinda, már a mű címével is érzékeltetve a kortárs művészet egyik nehezen föloldható ellentmondását: hogyan közelíthetők meg, tolmácsolhatók hitelesen a hit kérdései, a szakrális témák az indivualizálódó világban. Az orgánum azt is közli, hogy az apátság galériájában június 17-én szombaton délelőtt nyílik meg a következő kiállítás, Hager Rita Kossuth-és Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes tárlata. Köszöntőt mond Korzenszky Richárd tihanyi perjel, a kiállítást megnyitja Michael Marsch domonkos szerzetes.

Magyar Kurír