Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság Hétvégi mellékletében (6.o.) Kis Tibor Ratzinger és a pedofil pap címmel ír arról, hogy teljes visszavonultságban, imában és bűnbánatban lesz kénytelen hátralevő napjait letölteni Marcial Maciel, a Krisztus Légiójának alapítója. A pedofíliáért kimondott pápai döntéssel napjaink egyik nagy egyházi sikertörténete ér lehangoló véget – írja a szerző. A cikkíró szerint Krisztus Légiója kedvenc rendje volt II. János Pálnak, szilárd támaszt látott e kongregációban a gyorsan világiasodó társadalmak újrakatolicizálásához. „A Krisztus Légiója pedig a maga részéről II. János Pált a ’saját pápájának’ tekintette, és a szerzet tagjai csapatostul jártak a nyomában, bármerre is utazott a világban az egyházfő. E kivételezett és bensőséges viszony kitartott Wojtyla haláláig. És sokan most úgy gondolják, hogy a rend éléről közben leköszönő Maciel dezavuálásával a tavaly trónra lépett német pápa éppen e kivételes állapot felmondását üzeni Krisztus Légiójának. Ez persze lehet félreértelmezése is a történteknek – de az mindenesetre tény, hogy a kipattant botrány nemcsak az egykori rendfőnököt vette célba, hanem magára a kongregációra is árnyékot vet. Ugyanígy az sem vitatható, hogy XVI. Benedek többször is személyesen ’belenyúlt’ a Maciel-ügy hosszú folyamatába – egyébként a vatikáni megfigyelők szerint minden esetben az igazság kiderítésének szándékával.” Kis rámutat: a szentatya kritikusai – például José Barba jogászprofesszor – szerint „a pápának a pedofil mexikói papot mindenképpen ki kellett volna átkoznia az egyházból. Az ilyen radikális hangok ellenére az új pápa (és környezete is persze) kifejezetten jól jött ki az ügyből. A Maciel-botrány kezelése végül is Ratzinger hitelét növelte a papi pedofília elleni szigorú fellépést sürgető egyházi áramlatoknál és általában véve a laikusok körében. Ugyanakkor lépésével az új egyházfő azt is bizonyította, hogy korántsem tekinthető elődje valamiféle klónjának. Az eset után nyilván megállapítható, hogy legalább egy ügyben az új pápa már határozottan felülbírálta elődjét. Ha úgy tetszik, a hierarchia érdekeivel is szembement, és a külvilág által elismert gesztust tett. Õ maga ráadásul minden jel szerint úgy gondolja, hogy döntésével Istennek is tetsző dolgot művelt.”

A Magyar Nemzetben (Az élet kódja 23.o.) William B. Collier, az ELTE-n vendégprofesszorként tanító kémikus, az Intelligent Design (ID) egyik hirdetője nyilatkozik, aki elmondta: a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. „Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: ’Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség.’ Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt… Személyes véleményem, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen.” Balavány György interjúkészítő közbevetésére, hogy egyes vélemények szerint az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba, az amerikai professzor így válaszolt: „Talán meg fog lepődni: a középkori értelmiségiek közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta diákjainak: öt különböző módon bizonyítsák be, hogy gömbölyű a Föld. A középkori kristályszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel; ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak Kopernikusz idejére állt össze elegendő bizonyíték ahhoz, hogy széles körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát érelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Éltető hagyomány… 16.o.) Hoppál Mihály sámánkutató nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a közelmúltban jelent meg Hiedelem és hagyomány című könyve. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója elmondta: „… az elmúlt években még Magyarországon is lehetett archaikus hiedelmeket, imákat, balladákat és szokásokat gyűjteni. A huszonnegyedik órában vagyunk, de annak még nem a legvégén. Az emberekben a vásárlási őrület ellenére is van igény a hitre. A világ nagy részén óriási vallási újjáéledés tanúi vagyunk. Gondolok itt a nagy világvallásokra, de az alternatív vallások is széles körben terjednek.”

A Népszava (Új egyházügyi… 3.o.) értesülései szerint Szili Katalin kabinetfőnöke lehet az egyházakkal foglalkozó titkárság vezetője az oktatási és kulturális minisztériumban. Hiller István – még mint miniszterjelölt – a parlament szakbizottságában elmondta, hogy közvetlenül irányítja majd az egyházügyi titkárságát. A vezetésre esélyes Wéber Attila 51 éves jogász, szociológus és politológus. Az elmúlt ciklusban többször járt a Vatikánban, ahol találkozott II. János Pál és XVI. Benedek pápával is. Wéber az Indexnek a közelmúltban azt mondta: valóban hallott arról, hogy neve szóba került a poszttal kapcsolatban, de többet nem kívánt nyilatkozni.

A Magyar Nemzet (A ligetben is lehet 14.o.) a Városligetben ezen a hétvégén megrendezett Bországgyűlésről tudósít, kiemelve, hogy a pannonhalmi főapátság Pannonhalmi Chardonnay 2004 bora az év legjobb fehér bora lett. A beszámoló szerint Várszegi Asztrik püspök, főapát szerdán a Pannon bormustra megnyitóján elmondott köszöntőjében Isten és bor kapcsolatáról beszélt, „mi mást tehetett volna, hiszen a Teremtő adja a szőlőtőke borát, hogy a bor megvidámítsa az ember szívét.”

Határon túli hírek

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (21.,30.o.) Margittai Gábor és Major Anita Görbített vasak címmel készítettek többrészesre tervezett riportsorozatot arról a küzdelemről, amely a Teleki László Alapítvány segítségével zajlik a határainkon túli magyar műemlékek védelméért. A cikkírók így jellemzik a helyzetet: „Megszűnés határán álló, gyülekezetüket vesztett templomok, kalapáccsal ’kezelt’ középkori falfestmények, padláson korhadozó barokk faszobrok: mind-mind a határon túli magyar műemlékvilág jellemző darabjai.” Ám a riport hangvétele mindezek ellenére is optimista: „a reménytelen esetekbe is érdemes erőt, pénzt fektetni…, józan szakszerűséggel, empátiával és eltökéltséggel csodákat lehet művelni.”

Magyar Kurír