Külföldi hírek
A Hetek (8-9.o.) „Nem tehettem meg, hogy ne jöjjek el” főcímmel és Auschwitzban járt a katolikus egyházfő alcímmel készített összeállítást XVI. Benedek pápa lengyelországi látogatásáról. Az írás szerint „Bár az egyházfő személye érezhetően kevésbé népszerű a lengyeleknél, mint II. János Pál volt, az egyházfő így is százezres tömegeket vonzott, és sokan történelmi jelentőségűnek tartják, hogy a német származású pápa ellátogatott Auschwitzba is. A pápa szavaiból kiderült: Lengyelországot Spanyolország mellett a katolicizmus erődítményének látja a szekularizálódó Európában. Kínos incidens volt, hogy a zarándokút ideje alatt egy ismeretlen tettes Varsóban az utcán megtámadta az utcán és gázspray-vel lefújta Michael Schurich lengyel főrabbit.” A lap megállapítja: „Bár a pápa mélyen elítélte a holokauszt bűntettét és túlélőkkel is találkozott, néhány angolszász kommentátort még ez sem hatott meg. Többen hiányolták, hogy nem szólt XII. Pius pápának a háború alatt vitatott magatartásáról, és a németek felelősségét is azzal intézte el, hogy országát ’bűnözők egy csoportja’ kerítette hatalmába, az emberek akarata ellenére. Benedek pápa, aki annak idején maga is tagja volt a Hitlerjugendnek, nem beszélt saját tapasztalatairól sem. A kritikusok szerint bocsánatot sem kért népe nevében, és az antiszemitizmus ellen sem emelte fel hangját.”
Ugyancsak a Hetek (14.o.) Dan Brown múzsái című összeállításából kiderül: a Da Vinci-kód szerzője, Dan Brown maga is elismerte, hogy mások segítették a könyv megírásában. Megszólalt az első kiadást gondozó amerikai könyvkiadó egyik volt vezetője, Miriam Abramovitz Saviv is, aki ma a Jerusalem Post kulturális rovatvezetője. Saviv az izraeli napilap május 18-i számában azt állította: Brownt a szerkesztők mentették meg, mivel egyedül nem tudta volna befejezni a művet. A kiadónál nem számítottak arra, hogy A Da Vinci-kód ellen keresztények tiltakoznak majd. „A kézirat első olvasói – a tulajdonos és a szerkesztők – túlnyomórészt zsidók voltak, akik Jézus és Mária Magdolna állítólagos kapcsolatának a történetét érdekes elgondolásnak tartották” – mondta Saviv.
A Magyar Nemzetben (Feltörhető-e a Da Vinci-kód? 5.o.) John Wauck atya, az Opus Dei tagja nyilatkozik. A római Szent Kereszt Pápai Egyetem irodalom- és kommunikáció professzora az újságnak elmondta: Dan Brown regénye megtévesztő, „mivel válogatás nélkül kever össze történelmi tényeket felháborító hazugságokkal a történelemről, a művészetről és a teológiáról, a könyv sok olvasó számára félrevezető lehet, hiszen azt gondolhatják, hogy ezek az elméletek igazak, vagy valamennyire valószínűsíthetők. A regény egy adatfelsorolásos oldallal kezdődik, hogy a történelmi igazság közlésének látszatát keltse, de már az ezen az oldalon szereplő információk is hamisak. Nincs bizonyíték Jézus és Mária Magdolna házasságára vonatkozóan és az egyetlen Sion rend, ami valaha is létezett, egy XX. századi szélhámosság. A Da Vinci-kód két kitalált szereplője felháborítóan nevetséges hazugságok sorozatait hangoztatják, amelyek, ha komolyan vennénk azokat, valóban a kereszténység végét jelentenék, de a regény műfaji meghatározása szerint a fantázia műve, tehát nem tényforrásként olvasandó… ez a regény visszatükrözi a kortárs nyugati társadalom állapotának számos tünetét: a történelemre, a vallásra és a művészetre vonatkozó ismeretek ijesztő hiányosságát: egy történelmietlen, gnosztikus spiritualitást, amely végső soron relativista: a tudatalatti vágyat a jelenlegi kultúránknál gazdagabb lelkiségű, művészibb, történelmibb és jelképekben bővelkedő kultúra iránt. Az első kettő együtthatva nagyon sok kárt okoz. De a harmadik végül is a remény forrása, hiszen a gazdagabb kultúra igazából a keresztény kultúrát jelenti.” Wauck atya szerint a katolikusoknak bátran kell reagálniuk, mert a fantáziára mi tényekkel tudunk válaszolni, és a tények sokkal szebbek és titokzatosabbak, mint a Da Vinci-kód gyenge kitalációi. A leghatékonyabb védekezés a regény megtévesztéseivel szemben az oktatás. Bármelyik hitét jól ismerő keresztény képes azonnal rámutatni a Da Vinci-kód tévedéseire. A könyv által keltett zűrzavar a vallási ismeretek hiányának következménye, amiért nem lehet Dan Brownt hibáztatni. Az Opus Dei kommunikációs irodája követte azt a népszerű amerikai jó tanácsot, miszerint ha kapsz egy citromot, készíts belőle limonádét. Vagyis kihasználja a könyv és a film keltette érdeklődést, hogy a katolikus hitről és az Opus Deiről alaposabban, mélyrehatóbban beszélhessen. Most itt az ideje, hogy beszéljünk Krisztus isteni mivoltáról, a házasság szentségéről, a szent iratok hitelességéről, a női szentek – mint Mária Magdolna és Szűz Mária – iránti tiszteletről, Krisztus vérének valós jelenlétéről az oltáron, a kehelyben a szentmise során. Továbbá meg akarjuk mutatni az embereknek, hogy az Opus Deinek nincs semmi takargatnivalója, inkább egy nagy titkot szeretne megosztani másokkal: az életszentség keresését a mindennapi életben.”
A Színes Bulvár Lap (16.o.) Gibson utálja A Da Vinci-kódot címmel közli: „A vallásosságáról híres színész-rendező nem engedte, hogy lakásába bármilyen Dan Brown-mű kerüljön. Még gyermekei sem nézhették meg A Da Vinci-kódot.”
Hazai hírek
A Magyar Nemzet (2.o.) Szentmise Prohászkáért főcímmel és Spányi Antal püspök a nemzet pusztulása miatt aggódik alcímmel számol be arról, hogy Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök újratemetésére emlékeztek tegnap a város bazilikájában, és a Prohászka-emléktemplomban. Joó István tudósító Spányi Antal püspök szentbeszédéből kiemeli: „Mi nemcsak emlékezni akarunk, hanem tanulni is a nagy püspöktől. Õ Isten embere volt, aki nem kereste emberek tetszését, csak az Istenét. Védte és segítette a kicsiket, a szegényeket, szerette az egyházat és szolgálta a magyarságot. Sok a szegény, s félő, hogy még többen lesznek, akik rászorulnak a mi támogatásunkra. Aggodalommal figyeljük, hogy a nemzet pusztítására, az egyén szabadságának érvényesítésére kap-e szabad utat az önrendelkezés tévesen gondolt joga. Aggodalommal figyeljük, hová vezet az a médiapolitika, amely olyan nagy hatással van mindnyájunkra, holott nem mindegy, hogy nagy eszmékre, vagy önzésre, áldozatvállalásra, vagy csak élvezetek hajszolására ösztönöz. Nekünk katolikus oktatási rendszerre van szükségünk, s a családok támogatására. Papi hivatásokra, s elkötelezett, apostoli életet élő keresztényekre, a hitet nemcsak hirdető, de hiteles módon megélő férfiakra és nőkre.”
A Népszabadság (5.o.) Evangélikus ügynök-jelentés címmel számol be arról, hogy az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága eddig 50 ügynök nevét kutatta föl. Túlnyomó többségüket még nem azonosították, némelyikük kilétére viszont már fény derült. Három volt evangélikus püspökről bizonyítható, hogy hálózati tevékenységet végzett, egyikük esperesi rangban. Váradi Lajos esperes – 1971-ben bekövetkezett haláláig – 1800 oldalnyi jelentést írt az egyházi élet szinte minden területéről. Káldy Zoltán (1919–1987) püspökké választása előtt néhány hónappal, 1958-ban vállalta az ügynöki feladatot. Munkadossziéja négy kötetben tartalmazza jelentéseit. Ezek lelkészekkel folytatott bizalmas beszélgetésekről szólnak, de a dokumentumok között szép számmal találni jellemzéseket, hangulatjelentéseket is. Az 1995-ben elhunyt Ottlyk Ernő 1967-től 1982-ig volt püspök, jelentései 1800 oldalt tesznek ki. Ma is él Nagy Gyula nyugalmazott püspök, aki 1967-től működött együtt a titkosszolgálattal. Ennek eredménye több mint ezeroldalnyi, az evangélikus egyház belügyeivel és külföldi kapcsolataival foglalkozó jelentés.
Magyar Kurír