Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa lengyelországi útjának külföldi sajtóvisszhangja

A Népszabadság (8.o.) A lengyelek megszerették a német pápát, a Magyar Hírlap (9.o.) A lengyel-német barátságot hozta el XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (8.o.) „Lengyellé vált” a szentatya címekkel közöl válogatást a nemzetközi és lengyel sajtóban megjelent cikkekből, amelyek szerzői a lengyel–német kiegyezés végső aktusaként értékelik a négynapos pápalátogatást. A kommentárok szerint XVI. Benedeknek sikerült belopnia magát a lengyel hívők szívébe. A lapok a pápalátogatás legmegrendítőbb mozzanataként méltatták látogatását az auschwitzi-birkenaui egykori náci koncentrációs táborban. A konzervatív Rzeczpospolita szerint „Lenyűgöző volt megfigyelni, ahogy napról napra mi is, ő is változtunk, mindinkább megnyíltunk egymás felé. A program előrehaladtával a pápa és a hívek kapcsolata mind szorosabbá, szívélyesebbé vált. Ez szinte szárnyakat adott XVI. Benedeknek, aki talán a hívekkel lezajlott eddigi találkozóinak egyikén sem sugárzott annyira az örömtől és boldogságtól.” A szintén konzervatív Nasz Dziennik című napilap megállapította: a lengyelek úgy fogadták a pápát, „mint apjukat, vezetőjüket, mint olyan tekintélyt, akinek az útmutatása iránt bizalommal kell lenni.” A Zycie Warszawy című fővárosi újság leszögezte: „A német nyelv megszűnt a hajdani megszállók nyelve lenni.” A liberális Gazeta Wyborcza szerint XVI. Benedek programjának legmegrendítőbb része az auschwitzi lágerben tett látogatás volt: „Imájának pillanatában szivárvány tűnt fel a krematórium kéménye fölött. Ez a megújított szövetségkötés jele volt.” A Népszabadság említett beszámolója rámutat: több megfigyelő is úgy véli, hogy Ratzinger pápa folytatta lengyel elődje munkáját, a katolikus-zsidó megbékélés folyamatát. A brit Financial Times és a prágai Pravo viszont megjegyzik: a pápalátogatással egy időben támadta meg Varsóban Michael Schudrichet, a lengyelországi főrabbit egy fiatalember, „Lengyelország a lengyeleké!” felkiáltással.

A Magyar Nemzet szerint az olaszországi zsidó közösség neheztelését és zavarát váltották ki XVI. Benedek pápa auschwitzi szavai, amelyek szerint a náci háborús bűnökért „egy olyan bűnöző csoport felelős, amely erőszakot tett a német népen.” Clauido Morpugno, az olasz zsidó közösség szövetségének elnöke szerint „zavarba ejtőek a pápa szavai, mert a katolikus egyházfő egy kissé enyhíteni próbálta a nácizmus és a soá szörnyűségét. Az olaszországi zsidó vezetők elismerik ugyan a német pápa auschwitzi látogatásának szimbolikus értékét a megbékélés útjának történelmi pillanatában, ám bizonyos kérdésekben csalódottságuknak adtak hangot.” Ezzel szemben Michael Schudrich lengyel főrabbi „nagy pillanatnak” nevezte a katolicizmus és a judaizmus közötti kiengesztelődés folyamatában a pápa vasárnapi látogatását az auschwitzi táborban. Schudrich David Peleggel, Izrael varsói nagykövetével együtt annak a reményének adott hangot, hogy a német pápa ugyanazon az úton fog haladni az antiszemitizmus elleni harcban, mint amelyen elődje, II. János Pál járt.

A Magyar Hírlap megállapítja: Németországban is történelminek nevezték a látogatást, különös tekintettel a pápa múltjára. A Berliner Zeitung emlékeztet rá: „Hat évtizede teljes családokat küldtek a gázkamrákba a modern, szekuláris és szociális Németország nevében, most pedig a Hitlerjugend egy volt tagja pápaként tért vissza ezen elátkozott helyek egyik legborzalmasabbikába.” Az MH azonban megjegyzi: „a zsidó közösségek nem mindenütt voltak ilyen elégedettek. A római főrabbi szerint a katolikus egyházfő kissé enyhíteni próbálta a nácizmus és a holokauszt szörnyűségét. Riccardo Segni szerint XVI. Benedek felkiáltása: (’Istenem, miért engedted meg ezt?’) túlságosan Isten hiányára helyezi a hangsúlyt, s nem az emberek hallgatására és felelősségére. A pápának a német nép felelősségére vonatkozó szavaiból pedig úgy tűnik, mintha a német nép maga is áldozat lett volna, és nem tartozott volna az üldözőkhöz.” Az MH ismerteti a Jediot Ahronot A német pápa morális veresége című cikkét, amely szerint „XVI. Benedek auschwitzi látogatása történelmi, emberi és morális vereség volt. A pápa a legalapvetőbb dolgokat sem tette meg: nem térdelt le a gázkamrák előtt, és nem kért bocsánatot hatmillió ember meggyilkolásáért Németország vagy a német katolikus egyház nevében. Nem mintha a túlélőknek bocsánatkérésre lenne szükségük, hiszen 1953-ban Konrad Adenauer ezt már megtette. Az auschwitzi bocsánatkérés az ismét erősödő antiszemitizmus elleni felszólalás lett volna, illetve a német katolikus egyház vezeklése azért, hogy annak idején hallgatott, ha nem éppen együttműködött a nácikkal.”

Egyéb témák

Több lap (Blikk: Megerősítette az őrezred... 1., 23., Magyar Nemzet: Veszélyben volt… 8., Népszabadság: Nem tud róla… 25., Magyar Hírlap: Merényletterv a pápa ellen… 6. o.) is foglalkozik a Blikk tegnapi hírével, amely szerint 1991-ben, II. János Pál pápa első magyarországi apostoli látogatásakor egy nemzetközi terroristaszervezet tagja merényletet tervezett a szentatya ellen. A mai cikkekből kiderül: az Antall-kormány egyetlen illetékes minisztere – Gálszécsy András és Boross Péter – sem tudott a II. János Pál ellen készülő magyarországi merényletről, sőt Boross Péter, aki 1991-ben a szentatya látogatása idején belügyminiszter volt, határozottan tagadta ennek még a lehetőségét is. Ám a Köztársasági Õrezred parancsnokhelyettese, Kardos Imre dandártábornok megerősítette: a Máriapócson celebrált mise idején valóban kaptak egy esetleges merényletre utaló információt, de ezt később nem erősítették meg. „Arra már nem volt idő, hogy ellenőrizzük a hír valódiságát, ezért a pápa védelmét azonnal a legmagasabb fokozatra emeltük. Utólag sem derült ki, volt-e bármilyen alapja az információnak.” A bulvárlapnak Pásztor Károly helybéli plébános elmondta: „Bizony, én is hallottam, hogy meg akarták ölni a pápát. De bevallom, nem hittem, hogy beváltja bárki is a fenyegetést. Õszentsége látogatása előtt két hónappal biztonsági emberek érkeztek Máriapócsra, letáboroztak a település határában, onnan indultak járőrözni, naponta átfésülték a leendő helyszínt, a szentmise előtt engem is szigorúan átvizsgáltak, és csak a kijelölt szektorban tartózkodhattam”

Magyar Kurír