Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa lengyelországi látogatásáról

Az országos politikai napilapok közül a Magyar Hírlap foglalkozik legrészletesebben a Szentatya apostoli útjával. A balliberális újság (1.,2-3.o.) A pápa erőt merít a lengyelek hitéből címmel A nap témája című rovatában két oldalt szentel a látogatásnak, címoldalon kiemelve: „Díszőrség fogadta XVI. Benedeket. A pápa nem csak elődje, II. János Pál emléke előtt akar tisztelegni négynapos lengyelországi útján. Látogatása utolsó napján Auschwitzba is elmegy: a hírhedt kaput gyalog lépi át, kerüli majd a német beszédet.” A Magyar Hírlap megállapítja: „A Vatikánnak Lengyelország kiemelten fontos Európa vallási térképén. A lengyelek nagy többsége vallásos, több mint felük rendszeresen jár misére, és nem csökken a papok száma. Nem csoda hát, hogy XVI. Benedek második külföldi útja – hazája után – Lengyelországba vezetett.” Az összeállítás egyik alcíme: A Radio Maryja elriaszthatja a mérsékelteket Ebben olvasható: „A lengyel katolikus egyház erős konzervativizmusa és hagyományos nacionalizmusa egyre kevésbé illeszthető össze a modern élettel, a liberálisabb Európába való beilleszkedéssel.” Az MH a modernizációs erők egyik prominensének nevezi Tadeusz Pieronek püspököt, és idéz a Reutersnak adott nyilatkozatából: „A katolicizmus csak akkor őrizheti meg különleges helyét a lengyel társadalomban, ha leveti a nemzeti identitás őrének történelmi szerepét. Az egyháznak az értékek őrévé kell válnia.” A Magyar Hírlap szerint azonban a papság jelentős része „ragaszkodik az egyház eddigi szerepéhez és befolyásához, és ez a politika és az egyház összefonódását is jelenti. E vonal legjellegzetesebb képviselője a Radio Maryját és a Tv Trwamot üzemeltető redemptorista rend és vezetője, Tadeusz Rydzyk atya. A rádió egyértelműen a konzervatív pártokat támogatja, de még azok között is válogat… időnként antiszemita és idegengyűlölő megnyilvánulásai miatt is sok bírálat éri… Az egyház májusban létrehozott ugyan egy felügyelőbizottságot, de a püspökök és papok jó része nemtetszésének adott hangot, mondván, a rádió megrendszabályozása elidegenítheti a konzervatív híveket. Több katolikus lap is e nézetet képviseli. A Czestochowában lengyelül és angolul is megjelenő Sunday című lap még XVI. Benedek látogatásának előestéjén is a rádiót védelmező vezércikket közölt. A modernizáció hívei szerint viszont a Radio Maryja hangja a mérsékelteket, különösen a fiatalokat riaszthatja el, és a felmérések inkább őket igazolják. Rydzyket azonban úgy tűnik, sem ez, sem a pápai intelem nem zavarja, és nem kíván változtatni eddigi műsorpolitikáján. XVI. Benedeket pedig egyenesen azzal vádolta meg, hogy mivel német, és némi világháborús múltja is van, elfogult a zsidókkal szemben.”

Nyilatkozik az összeállításban Katona István, az Egri Főegyházmegye segédpüspöke, aki Seregély István egri érsekkel együtt személyes meghívót kapott a Lengyel Püspöki Konferenciától. Elmondta: ez egyfajta köszönet azért, hogy a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika öt kápolnája közül egyet a magyarok rendeztek be. A püspök „föltétlenül nagy” jelentőségűnek nevezi, hogy XVI. Benedek II. János Pál szülőhazájába látogatott, „Elég, ha csak a történelmet említjük, a lengyel–német megbocsátást, de Benedek pápa végigjárja János Pál életének fontos állomásait is.”

A Népszabadság (1.,8.o.) Lengyel földön a német pápa – Zarándoklat a lengyel pápa nyomában címekkel leszögezi: „A pápalátogatás gyakorlatilag uralja a lengyel mindennapokat is. A városok a pápai és lengyel zászlókkal, a vendég és elődje arcképeivel vannak teli. A televízióból törölték a félreérthető, szexuális vonatkozású reklámokat, sőt az ilyen óriásplakátokat is letakarták az utcákon. Az egyik francia kozmetikai cég narancsbőr elleni szerének hirdetését is elleplezték – a hívők fokozott érzékenységére tekintettel. A média engedékenységét jelzi, a bulvárlapokból a pápalátogatás alatt eltűntek a szokásos meztelen nők. Az alkoholtilalom mellett Wadowicében, Karol Wojty³a szülővárosában krémes- és fagylalttilalmat írtak elő. A közegészségügy szerint a melegben a romlandó fagylalt és a krémes sütemények egészségre veszélyesek lehetnek. A lengyel pápa kedvence – állítják a helyiek – a gesztenyefagylalt volt.”

A Népszava (2.o.) Lengyelországban a pápa főcímmel és Fagylalttilalom Wadowicében alcímmel tudósít. A baloldali lap is hírt ad a Népszabadságban olvasottakról, ugyanakkor azt is megállapítja: „Az egyházfő a hit, a szociális fejlődés és a lengyel–német kapcsolatok további javítása céljával érkezett elődje, II. János Pál szülőhazájába.”

A Magyar Nemzet (1.,8.o.) II. János Pál útján – Üzenet a lengyeleknek címekkel számol be a Szentatya Lengyelországba érkezéséről. A polgári napilap idézi Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érseket: „A Szentatya lengyelországi zarándoklata rendkívüli fontosságú. Most újra láthatjuk, hogy minden pápa a mi pápánk, minden pápa a mi Atyánk, s mi az ő bárányai vagyunk, akiket hitével átvezet a nehézségeken.”

Egyéb témák

A Hetekben (12-13.o.) Morvay Péter Az Opus dei-kód című, kétoldalas összeállítása azt fejtegeti, hogy A Da Vinci-kód „teológiai sarlatánsága hiteltelenné teszi Dan Brown könyvének másik állítását „miszerint a katolikus egyház a történelem során meghamisította a történelmet, és üldözte mindazokat, akik a vallásszabadság és a szabad gondolkodás nevében megkérdőjelezték Róma dogmáit és tetteit. Pedig e téren sok mondanivalója lehet a kutatóknak.” A cikkíró nagy befolyású szervezetként mutatja be az Opus Deit, szinte „Egyház az egyházban”, több kétes ügye is volt, és leszögezi: „A Da Vinci-kód paradox módon a teológiai sületlenségeivel tálcán kínálja most a katolikus egyház és elsősorban az Opus Dei számára, hogy az evangélium elleni támadásnak tüntessék fel az őket ért – meglehet, túlzó és méltánytalan – kritikát. Dan Brown éppen azokat segítette ki, akik el akarják kerülni, hogy a kereszténységen belüli valós problémákról higgadt vita kezdődjön.”

A Színes Bulvár Lap (16.o.) Rúzsa Magdiért szólt az ima Kishegyesen címmel számol be arról, hogy szerdán este a vajdasági Kishegyes katolikus templomában szentmisét mutattak be a Megasztár győztesének, Rúzsa Magdinak a tiszteletére. Az énekesnő meghatottan nyilatkozott: „Egyszerűen fantasztikus volt. A Brasnyó Ferenc tiszteletes által bemutatott mise rendkívül szép és tartalmas volt, egyben óriási megtiszteltetés. A végén megkért, hogy én is szóljak néhány szót, ami nem volt könnyű, hiszen nagyon meghatódtam. Persze azért összeszedtem a gondolataimat, és megköszöntem a rengeteg szeretetet, minden egyes imát, ami értem szólt. Ráadásul a tiszteletes megajándékozott: egy megszentelt rózsafüzért és egy imakönyvet kaptam tőle, amelybe írt néhány kedves sort.”

Magyar Kurír