Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (8.o.) Sárközy Júlia Musical a pápáról: Ne féljetek! címmel közli, hogy a fenti címmel készült musical II. János Pálról, utalva Karol Wojtyla pápai beiktatásakor mondott és legtöbbet idézett szavaira: „Ne féljetek! Tárjátok szélesre a kapukat Krisztus előtt!” A lap római tudósítója kiemeli: „Olaszországban természetes, hogy atlétatrikós, rövidnadrágos lányok-fiúk éneklik és táncolják el II. János Pál életét.” A szövegkönyvet és a zenét két pap írta, Giuseppe Spedicato és Biagio Mandorino, akik a musicalt legelőször 2007-ben saját plébániájukon, Novoliban adták elő amatőr fiatalokkal. Spedicato elmondta: „A plébániákon működő színtársulatok támaszt adnak a nehéz családi hátterű, munka nélküli fiataloknak.” A témák között II. János Pál élete a leggyakoribb, az Assisi Szent Ferencről és Kalkuttai Boldog Teréz anyáról tartott előadásokkal. A lengyel pápáról szóló musical első része a fiatal Karol életét mutatja be (a Jézus Krisztus szupersztár olasz változatának főszereplőjeként ismert Simone Sibillano alakításában) a nácik megszállta Lengyelországban, színészként, munkásként és papként, később bíborosként, egészen 1978-as pápává választásáig. A második felvonás a világjáró és fiatalokkal találkozó pápa évtizedeit kíséri végig.

Ugyancsak a Népszabadságban (8.o.) Dési András Életmentő vízumok isteni utasításra címmel mutatja be Aristides de Sousa Mendest, aki Portugália bordeaux-i konzulja volt a II. világháború idején. A diplomata nyíltan szembeszegült a Lisszabonból érkezett utasítással, miszerint tilos kiutasított zsidóknak vagy bizonytalan nemzetiségű személyeknek vízumot kiállítani. 1940. június 17-én úgy döntött: csak egy „isteni hatalomnak” engedelmeskedik, amelyik arra utasítja, hogy segítsen minden rászorultnak. A jogász végzettségű konzul egyike azoknak, akik a második világháború alatt útlevelek, menlevelek és vízumok kiadásával több százezer életet mentettek meg. Lelkiismereti lázadásának hetvenedik évfordulóján a világ számos nagyvárosában hálaadó istentiszteletekkel emlékeznek meg róluk.

Hazai hírek

A Népszava (Alkotmánybírósághoz fordul… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Egyházellenes… 4.o.) is közli, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy törvénymódosítás miatt, amelynek nyomán az önkormányzatok könnyebben adhatják át iskolájukat az egyházi fenntartóknak. A PSZ nehezményezi, hogy mivel az egyházi intézmények pedagógusai nem közalkalmazottak, hátrány éri őket a fenntartócsere nyomán. A lapban ketten is reagálnak a hírre. A törvénymódosítás egyik kezdeményezője, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes elmondta: éppenséggel a PSZ által kifogásolt szabályozás szüntette meg azt a Magyar Bálint (SZDSZ) és Hiller István (MSZP) korábbi szakminiszterek nevével fémjelzett diszkriminációt, miszerint ha a helyben élő emberek akaratának megfelelően az önkormányzat átadja az intézményét, öt évig „kvázi büntetést” kell fizetnie. Azok, akik ehhez szeretnének visszatérni, a rossz emlékű szocialista kultúrharcos időket élesztenék, amikor adminisztratív és anyagi büntetéssel sújtották az egyházi iskolákat és akadályozták a jogegyenlőséget, szabad iskolaválasztást. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: „Nem tudom, mi volt a szakszervezet indítéka, hiszen nem sérül senki joga. Az átadás kapcsán természetesen megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusa, hiszen az egyházi iskolák tanárai hazánkban nem számítanak annak. Ám azon pedagógusok túlnyomó többségét, akik át akarnak kerülni az egyházi fenntartású intézménybe, át is veszik, a többiek pedig végkielégítést kapnak. Ami a diákokat illeti: ahol az önkormányzat anélkül ajánlja fel az egyháznak az intézményt, hogy ezt a település családjai, azaz a szülők nem kérik írásban, ott nincs tárgyalás az iskola átvételéről.” A főpásztor emlékeztetett rá: a Szeged-Csanádi Egyházmegyében az utóbbi négy évben hat intézményt vettek át, és csupán két-három gyermek jelezte, hogy nem kíván egyházi iskolában tanulni. Nekik mindig lehetőségük van, hogy a kistérség valamelyik önkormányzati oktatási intézményében folytathassák tovább tanulmányaikat.

A Magyar Hírlapban (Ha… 5.o.) Ternyák Csaba egri érsek nyilatkozik, aki a közelmúltban az árvíz sújtotta településeken járt, hogy az árvízkárosultakért imádkozzon és szentmisét mutasson be a környékbeli híveknek. A lapnak elmondta: „Elképesztő állapotok uralkodnak a környéken, és az árvíz után újabb problémákkal kell szembenézniük a helyieknek. Volt olyan porta, amelynek kertjében már ujjnyi rések keletkeztek az egyre terjedő szárazság miatt, miközben a közelben még állt a víz. Másfelől öröm volt látni, hogy minden nehézség ellenére az emberek nincsenek elkeseredve, rengeteget dolgoznak, és él bennük a remény a közösség és a Jóisten segítségében.” A főpásztor elmondta, hogy az egyházmegye minden lehetséges fórumon kifejezi az árvízkárosultak iránti együttérzését. „Én magam személyesen is biztosítottam a katasztrófa sújtotta vidéken élőket arról, hogy a Karitász továbbra is figyelemmel kíséri sorsukat, és ahogy eddig, úgy továbbra is minden lehető segítséget megad számukra. Ez egyrészről egy gyorssegély formájában öltött testet, mely még a nagyböjt idején gyűjtött természetbeni adományokból állt. Érkezett segítség a Karitász központi szervezetétől, illetve a Kaposvári és Szombathelyi Egyházmegyétől is.” Ternyák Csaba emlékeztetett: az elmúlt években sokszor hallhattuk, morális válságban van az ország, a társadalom individualizálódott, nem fordulnak már egymás felé az emberek. Ám ha nagy baj van, minden megváltozik. „Az együttérzés, minden ellenkező híresztelés ellenére, továbbra is ott él a szívekben. Legutóbb ez akkor vált egyértelművé számomra, amikor a hazánktól igen messze lévő haiti földrengés károsultjai számára a katolikus egyház hétszázezer dollárt tudott összegyűjteni, és elküldeni az érintetteknek. Szóval, ha a helyzet úgy kívánja, igenis össze tudunk fogni, hogy megsegítsük a bajbajutottakat.” Az egri érsek egyébként üdvözölte, hogy a parlament eltörölte a természetbeni adományok áfakötelezettségét. Leszögezte: ez a változtatás éppen azokat támogatja, akik segítenek a bajbajutottakon.

A Heti Válasz (Kollégánk… 7.o.) közli, hogy a lap munkatársát, Szőnyi Szilárdot a Családbarát Médiáért elismeréssel díjazta a Képmás Családmagazin és a Média a Családért Alapítvány. Szőnyi tavaly decemberben a nyaktól lefelé megbénult Telenkó Miklós példáján mutatta be: nincs elrontott élet, hiszen a sárospataki görög katolikus pap – felesége és kisfia szeretetétől övezve – úgy épített templomot és formált közösséget, hogy közben egy pohár vizet sem tud segítség nélkül meginni.

A Népszavában (7.o.) Kertész Ákos Isten ezt nem engedheti címmel rendkívül durva, gyűlölködő hangnemben ír a Vatikánról, a magyar katolikus egyházról, személy szerint is megemlítve XII. Piuszt, Prohászka Ottokárt, Serédi Jusztiniánt, Mindszenty Józsefet, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.

Magyar Kurír