Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (5.o.) Varga Anna Az egyházmegye Reménysugara a kübekháziaknak címmel készített összeállítást arról, hogy két év kényszerszünet után az egyház és az önkormányzat példaértékű összefogásával újul meg szeptembertől az általános iskola a Szeged melletti Kübekházán. A cikkíró rámutat: a Reménysugár Katolikus Iskola nevében is jelzi, hogy mit is jelent az ott élőknek: a Szeged-Csanádi Egyházmegye valóban reményt hozott a faluba. Kiss-Rigó László megyéspüspök elmondta: „Aki egy olyan folyamatnak a részese lehet, amely jó szándékú összefogással egy jó cél érdekében valamit épít, annak a helyzete nagyon örömteli.” Hozzátette: ennek a folyamatnak nem lesz végállomása, hiszen mindig jobbat és többet akarnak majd nyújtani. Az iskola homlokzatán elhelyezett kereszt kapcsán a főpásztor emlékeztetett: ma ez egy szép és nemes jelkép, de kétezer esztendővel ezelőtt a kereszt a súlyos bűncselekmények büntetéseként kirótt kegyetlen kínszenvedést jelentő kivégzésnek, a kereszthalálnak volt a jelképe. „Ezt a keresztet az értünk szeretetből tudatosan életét áldozó Jézus lelkülete tette a szeretet jelévé, és az ő föltámadása tette a győzelem jelévé. Ezért számunkra ez ma már a szeretet és a győzelem szimbóluma” – mondta a püspök. Egyúttal leszögezte: az egyházmegye minden települést segít. Bárhol, ahol az önkormányzat partner, és lakosság által megfogalmazott igény jelentkezik, ott örömmel együttműködnek egyházi fenntartású közoktatási intézmény alapításában és működtetésében. Bóna Judit, az iskola igazgatója elmondta: az intézményben tanítókat a homlokzaton elhelyezett kereszt arra a szeretetre kell emlékeztesse mindennap, hogy Jézus mindenkit szeret. „Nekünk, nevelőknek az a célunk, hogy minden idejáró gyermek megértse és szeresse ezt a keresztet.” Molnár Róbert polgármester a falu egész lakosságával együtt hiszi, hogy Isten csodálatos kegyelme adja azt, ami Kübekházán zajlik. Felidézte, hogy két évvel ezelőtt már nem tudták fenntartani az iskolát, az állami normatíva folyamatos csökkenése miatt a képviselő-testület bezárta az intézményt. Akkor a kübekiek ezt tudomásul vették, gyertyát gyújtottak az iskola előtt, az annak alapítását jelző márványtábla alá pedig egy szülő felírta: „elhunyt”. A polgármester elismeri: „Akkor nem tudtuk, miért teszi ezt Isten, de mára világosan látszik, az volt a célja, hogy egy szellemiségében megújult intézményt akart kicsiny falunkba. Hisszük, hogy példánk ragadós lesz, és megtelik gyermekkel ez az egyre szépülő épület.” A cikk szerint a felújítás javában zajlik, a munkálatokat 16,3 millió forinttal támogatta a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság, az önkormányzat pedig hatmillió forintot és fizikai munkában szintén ugyanennyit áldoz a rekonstrukcióra.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (5.o.) Sinkovics Ferenc Csak a tudás ad méltóságot az embernek címmel mutatja be a Monoron lévő tabani cigánytelepet. Az itt dolgozó máltai szeretetszolgálatosok jelszava: Kicsi lépések…” A máltaiak roma integrációs programjának bázisa a Hangár, egy fém hullámlemezből készült, félkör metszetű nagy épület. A szeretetszolgálat öt új számítógépet kapott a közelmúltban a cigány gyerekek tanításához. Az itteni óvodát három apáca vezeti, és „hitbéli útravalót is adnak a kicsiknek”. A programot és a monori romákat támogatja az Emberi Méltóság tanácsa is, amelynek elnöke Lomnici Zoltán korábbi legfőbb bíró.

A cikk alatt a Magyar Hírlap köszönti a hetvenéves Kozma Imrét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét. Õ kezdeményezte a monori cigányokat segítő programot is. A lapnak elmondta: a máltai szeretetszolgálat az óvoda és iskola szintjéről indított változtatásokat tartja a legfontosabbnak.

A Magyar Demokratában (24-29.o.) Bencsik András A Korona románca című cikkében úgy véli: „A magyar mítosz a Szent Koronában ölt testet. Ami a magyart kiemelkedően magyarrá teszi, e szentséges tárgyban benne foglaltatik. Minél többet tudunk róla, annál közelebb jutunk önmagunkhoz.” A lap főszerkesztője azon meggyőződésének ad hangot, hogy a korona nem csupán ereklye, hanem önmagában „szent tárgy”, ilyenből pedig még egy létezik, egy bizonyos „Szent Lándzsa”, s a legendakör még egyet ismer, a Szent Grált, melynek mibenlétét azonban homály fedi. Bencsik András azon nézetét fejti ki, miszerint olyan tárgy, „amelynek Istentől eredő s az emberi hatalmat felülmúló uralkodói személyisége van, a Koronán kívül nem létezik… Sehol nincs példa arra, hogy egy ezer éven át (más vélemények szerint hosszabb ideje) rigorózus pontossággal érvényesülő jogrend alkotmányos alapját egy papkirályi szentséggel bíró korona képezze. A magyaron kívül nincs példa arra az emberiség egész történelmében sem, hogy ezer év során kivétel nélkül minden királyt szent koronával avattak föl. Ha ez valamiért nem történt meg, a nép az uralkodót nem tekintette legitimnek, amíg a szabályos felavatás a Szent Koronával is meg nem történt.” Ezután Bencsik András azt fejtegeti, hogy „a Jézus fejét övező glória valójában a magyar Szent Koronát (vagy annak őseredetét) ábrázolja, következesképpen a Korona szentsége valami módon közvetlenül Jézustól ered, a fentiek alapján felvethető…”, és hogy a korona állítólagos „szentsége” valamiféle „elfelejtett őskoronázásból fakad, melynek során Jézust ténylegesen papkirállyá szentelték”.

Magyar Kurír