Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (9.o.) Vatikáni invesztitúraharc Kínával címmel számol be arról, hogy három nap alatt két új püspököt helyezett hivatalba a Kínai Népköztársaság szakadár egyháza, a kínai hazafias katolikusok egyesülete. Korábban Ma Yinglint nevezték ki a délnyugat-kínai Yunnan tartományban lévő Kunming püspökévé. Szerdán pedig Liu Xinhong lett a kelet-kínai Anhui tartományban Wuhu püspöke. XVI. Benedek egyik kinevezéshez sem járult hozzá, a ceremóniák mégis megtörténtek. Az újság szerint a mostani kinevezéseket a Vatikán azért ellenzi, mert úgy tartja, a „hazafias püspökök” inkább állami tisztviselők, mint lelkipásztorok. Joseph Zen bíboros, Hongkong érseke most azt követelte, hogy ezek után szakítsák meg a Peking és Vatikán közötti háttértárgyalásokat. A Vatikán a korábban a kelet-európai országok egy részével kialakított gyakorlatot javasolja. E szerint több jelöltet terjesztenének a kínai államhoz, amely választana közülük. Peking viszont maga akarja kinevezni a katolikus püspököket, a pápa csupán megerősíthetné a tényt. A lap szerint „Az európai középkorra emlékeztető konfliktusba keveredett a pápaság. Most nem a császársággal, hanem Kína kommunista mandarinjaival.”

A Blikk (11.o.) A Da Vinci-kód után Biblia-DVD című írása szerint a Vatikánban hatalmas felháborodással fogadták a Da Vinci-kód megfilmesítését, és „a felső vezetés úgy döntött, valamit tenni kell a mozi sikere ellen.” A bulvárlap idézi Angelo Amato érseket: „Ez a film támadás a keresztény hit ellen.” Ezért a Szentszék a lap szerint úgy döntött, hogy feldolgozzák az egész Újtestamentumot, és kiadják DVD formájában. A tízrészes sorozatot eredeti helyszíneken forgatták, és 26 órás lesz.

Hazai hírek

A Magyar Demokrata (Anyanyelvünk a legfőbb erőnk, 16–17.o.) Nemeskürty István művelődéstörténésszel készített interjút, aki elmondta: „A magyar nyelvet és a múltunk tudatát állandóan ápolnunk kell! Ezekből újra meg újra le kellene vonnunk a fontos tanulságokat… És mint katolikus ember mondom, nem ártana, ha a keresztény vallásnak az erkölcsi tanításait komolyan vennénk. Túl azon, hogy rendbe kellene tenni a pénzügyeinket, bizony vissza kell térni a hagyományos magyar iskolai oktatáshoz! Csak így van esély arra, hogy a felnövekvő generációk komolyan vegyék a magyar nemzet nyelvét és történelmét, amiből igazán okulni lehet. A tanároknak karakán módon kell viselkedniük s oktatniuk! A Rákosi-korszakban is tanítottam már, így jól emlékszem, hogy a felülről érkező parancsokat úgy kezeltük, ahogy illik. Tanár kollégáimmal folyton arra jutottunk, hogy ha belépünk az osztályba, s becsukjuk a tanterem ajtaját, akkor azt tanítunk, amit akarunk. Ma is az iskola lehetne a megmaradásunk záloga, hiszen otthon egyre kevesebb gyerek kap megfelelő nevelést. Ám a pedagógusi pálya már egyáltalán nem vonzó, ami tragédia. De ez sem véletlen. Már Antall Józsefnek is javasoltam, hogy a tanügyi reform során az legyen a legfontosabb teendőjük, hogy rendezzék a béreket. Szerintem az általános iskolai alsó tagozatos tanítóknak kellene a legmagasabb fizetést adni, aztán következnének a felső tagozatos, majd a gimnáziumi tanárok.” Nemeskürty professzor nem tartja bajnak, hogy az ilyen jellegű tanügyi reformra semmi esély nincsen, „a hazánkat így is szerethetjük. Legyen tartásunk, nézzünk egyenesen az ellenfelünk szemébe, és mondjuk ki a véleményünket! Igazi magyar irodalmat a jelen körülmények között is olvashatunk. Fontos, hogy két vagy több gyereket vállaljanak a fiatalok, gondoljanak csak arra, hogy eleink sokszor még ennél is rosszabb körülmények között neveltek fel sok csemetét. És hogy az emberek nagy része a jövőben ne dőljön be a média szándékos torzításainak, gondoljuk meg, milyen iskolába adjuk gyermekeinket! Rendkívül káros, hogy a történelmi egyházaknak nincs elég iskolájuk, és még a meglévőket is hátrányos helyzetbe akarja hozni az úgynevezett liberális oktatáspolitika. A háború előtt ezeket az iskolákat például a katolikus egyház a vagyonából tartotta fent. Napjainkban a történelmi egyházaknak viszont nincs komoly vagyona, és főleg pénze. Mit is tehetnénk? Azért van egy ötletem… Mi, nemzeti érzelmű polgárok rendre adogassuk össze a szükséges pénzt, hogy kellő számú egyházi iskola működjön a megfelelő színvonalon! Sok kicsi sokra megy, de meg kellene szervezni mindezt. Több minden múlik rajtunk, mint hinnénk.”

Magyar Kurír