Napi sajtószemle

A Napi Ász (2.o.) Magyarországra jöhet a pápa címmel közli, hogy elképzelhető: 2007 pünkösdjén XVI. Benedek pápa Magyarországra látogat. A lap úgy tudja, hogy Sólyom László köztársasági elnök „támogatná őszentsége látogatásának tervét. A főpásztori utazás apropóját az szolgáltathatja, hogy 2007-ben ünneplik a világ katolikusai Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját. Az ötlet eredetileg a sárospataki Szent Erzsébet Társaságtól ered” – tudta meg a bulvárlap a szervezet egyik vezetőjétől.

A Népszabadságban (13.o.) Vankó Zsuzsa A „társadalom szíve” és a Tízparancsolat címmel azt fejtegeti, hogy Magyarországon „sokan még ma sem számolnak azzal, hogy a keresztény vallási fundamentalizmus előretörése, és ennek nyomán a társadalom megosztása távolról sem magyarországi, hanem globális jelenség. Pedig nem kevesebbről van szó, mint egy tényleges társadalmi rendszerváltás eszméjéről, egy merőben új társadalmi modell bevezetésének szándékáról – globális szinten”. A cikkíró ezzel kapcsolatban fontosnak tartja felhívni a figyelmet a május 7-ére meghirdetett Tízparancsolat napjára, mely a vallási fundamentalizmus nagy erődemonstrációjának ígérkezik az Egyesült Államokban. „Evangelikál (az amerikai protestáns egyház radikális szárnyához tartozó) hívők, katolikus és ortodox keresztény, valamint zsidó vallási vezetők összefogásával és közös szponzorálásával akarják megtartani a Tízparancsolat első, évenkénti ünnepnapját. Ellentüntetésként hirdették meg ezt a napot azokkal a bírósági határozatokkal szemben, amelyek a Tízparancsolat és egyéb vallási szimbólumok eltávolítását rendelték el közintézményekből – az állam és az egyház szétválasztása jegyében. A Tízparancsolat napja toborzás és erődemonstráció lesz az amerikai társadalmon belül jó ideje zajló ’keresztes háború’ győzelemre vitele érdekében” – írja Vankó Zsuzsa, megjegyezve: „Az állam és az egyház következetes szétválasztása, a szabad társadalom megvalósítása tette naggyá az amerikai nemzetet, nem pedig a teokratikus modell.” A szerző idéz a Tízparancsolat napját meghirdető egyházak és vallási közösségek felhívásából, s leszögezi: „… a kereszténység alapítója, Jézus nem a ’társadalom szívébe’, hanem az egyes hívők szívébe akarta helyezni a Tízparancsolatot. ’Adom az én törvényemet az ő szívükbe, és az ő elméjükbe írom be’ (Zsid 10,26) Továbbá, Isten törvénye a ’szabadság törvényének’ (Jak 2,12) neveztetik, azaz csakis személyes szabad választás, az elme és a szív azonosulása alapján lehet e törvény hívévé valaki.” Vankó Zsuzsa leszögezi: „Az egész társadalom szívébe csak úgy lehet belehelyezni a Tízparancsolatot – azaz kötelezővé tenni a hozzá való igazodást minden állampolgár számára –, ha az egyének lelkiismereti szabadsága eltiportatik. Ismét időszerűvé válik Pascalnak a XVII. században megfogalmazott figyelmeztetése: ’A mindent szelídséggel intéző Istennek az a módszere, hogy az értelembe észokokkal, a szívbe pedig kegyelme segítségével ülteti el a vallást. De ha erőszakkal és fenyegetéssel akarják beplántálni az értelembe és a szívbe, akkor nem a vallást, hanem a félelmet vetik el benne’.” Vankó szerint „Minden szabadságszerető embernek – akár a humanizmus, akár a biblikus keresztény eszmék alapján ragaszkodik az állam és az egyház szétválasztásához – végig kell ma gondolnia, mekkora tét forog kockán. Tudatosulnia kell annak, hogy igencsak szükséges megerősíteni a védőfalat az alapvető emberi szabadságjogok körül, mindenekelőtt a felvilágosítás erejével.”

A Magyar Nemzet (15.o.) Szabadtéri oltár a Himnusznak címmel közli, hogy Budakeszin, a Szarvas téren május 7-én vasárnap délelőtt 11 órakor avatja fel Jókai Anna Kossuth-díjas író, a szobor fővédnöke V. Majzik Mária szobrászművész Himnusz-emlékművét. A művésznő a lapnak elmondta: a szobor gondolatának 2004-es megszületése óta három ízben is elfogta a csüggedés, de mindhárom alkalommal úgy érezte, isteni sugallat erősítette meg elhatározásában. Az egyik üzenet az volt, hogy V. Majzik Mária elképzelése egy kör alakú szabadtéri oltár volt, s a csüggedés óráiban egyszer csak megtudta, hogy Kölcsey egy kör alapú malomban írta meg nemzeti imánkat. Másodszor az az információ ragadta ki az elbizonytalanodásból, hogy Erkel Ferenc a Himnusz megzenésítése közben a harangszóra gondolt, ő pedig huszonnégy kis harangot helyezett el a kompozíció félköríves falán. A harmadik égi jel, egy régi árkuspapír pedig egy kétszáz éves faoszlopból került elő, amelyre többek között azt írta rá egy ismeretlen: Himnusz. Jókai Anna, a szobor fővédnöke elmondta: az angyali üdvözlet mellett a magyar emberek nagylelkű hozzájárulásainak is köszönhető, hogy a szobor minden hivatalos segítség nélkül elkészült. Az avatásra várják mindazokat a magyar embereket, akik a sajátjuknak érzik nemzeti imánkat. Lendvay Endre, Budakeszi alpolgármestere reméli, hogy az oltár a magyarság szakrális egységének szimbóluma lesz. A cikkből kiderül az is, hogy a dombormű centrumában Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege. (Ezzel a témával foglalkozik a Népszabadságban (14.o.) Falusy Zsigmond Dicsfény és galambok című írása – lásd április 24-ei Sajtószemlénk – a szerk.)

Magyar Kurír