Napi sajtószemle

Június 12-ei, szombati számunkban A megnyesett fa újra kihajtott – magyarországi szerzetesrendek közös megemlékezése és hálaadása címmel számoltunk be arról, hogy a Budai Ciszterci Szent Imre-templomban Erdő Péter bíboros prímás mutatott be szentmisét, emlékezve a szerzetesközösségek szétszóratásának hatvanadik évfordulójára. A Magyar Hírlap (2.o.) A magyarok Nagyasszonya című beszámolója Erdő Péter szentbeszédéből kiemeli: „Az, hogy egy napra esik a Szűz Mária mindenkor szeplőtelen szívére való megemlékezés és a magyar szerzetesrendek szétszóratásának évfordulója, bizonyítja a hazai szerzetesrendek sorsának és küldetésének roppant mélységét… Ahogy Szűz Mária a Szent Családban biztosította a meghitt csöndet az imádságra, úgy biztosítják számunkra manapság a szerzetesrendek. Ezek az imák mint a keresztény ember imái mindig szorosan kötődtek Krisztushoz s az ő szenvedéseihez. E szenvedésekben lehettek társai hatvan éve a magyar szerzetesrendek… A rendszerváltáskor kérdéses volt, hogy a rendek képesek lesznek-e közösségeik újjászervezésére, de szerencsénkre – merthogy ez mindenkinek ajándék – a szerzetesrendek túlnyomó többségének sikerült. Mostantól a mi dolgunk is, hogy megismerjük és óvjuk őket, hogy többé ne kelljen senkinek lemondania arról a békességről, amelyet rendjeink sajátos leli örökségük által közvetítenek számunkra.”

A Vasárnapi Hírek (Emlékezések… 4.o.) beszámolója idézi Kozma Imrét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját és elnökét, irgalmasrendi szerzetest, aki az MTI-nek elmondta: merényletet követtek el az élettel és a társadalommal szemben, amikor 1950-ben a legtöbb szerzetesrendet feloszlatták. A társadalom életébe nyúltak bele a szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelettel, hiszen hatvan éve „azokat a műhelyeket robbantották fel, amelyekben az életek formálódtak”. Kozma Imre leszögezte: a szerzetesek régen megbocsátottak, „ők már túlvannak ezen. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szerzetesség eszméje négy évtizeden keresztül nem tudott példát adni a társadalomnak, s a feloszlatás miatt a rendszerváltás után sokkal nehezebb volt az újrakezdés.”

A Magyar Nemzetben (Új templom és emlékhely… 14.o.) Varga Klára előzetesen hírt ad arról, hogy az alig negyven lelket számláló Magyarföldön június 19-én délután háromkor felavatják a civil kezdeményezésre, adományokból, közösségi munkával épült magyarföldi fatemplomot, amelyet Rátóti Zoltán polgármester felkérésére Mújdricza Péter építész tervezett. Az ötven főt befogadó templomot Veres András szombathelyi megyéspüspök, Ittzés János evangélikus püspök és Steinbach József református püspök szenteli fel. Kondorfán pedig ugyanezen a napon fél kettőkor ünnepélyesen felavatják az Õrségi Kitelepítések Gyűjteményt és Emlékhelyet, és megemlékeznek az Õrséget sújtó hortobágyi kitelepítések első hullámának hatvanadik évfordulójáról. Az avatóünnepségen áldást mondanak a történelmi keresztény egyházak helyi képviselői.

Magyar Kurír