Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság Hétvége című mellékletében (8.o.) Palugyai István Előkerült Júdás evangéliuma, a Magyar Hírlap (9.o.) pedig Júdás nem volt áruló címmel foglalkozik azzal, hogy tegnaptól egy rövid időre a National Geographic washingtoni múzeumának Felfedezők Csarnokában látható egy papiruszkódex néhány lapja. A mintegy 1700 éves, kopt nyelven írt szöveg a Júdás evangéliuma címet viseli, s benne az áll, hogy Jézus maga kérte Júdást, hogy Isten világmegváltó akaratának megfelelően árulja el őt. A 26 oldalas, bőrkötéses írást az 1970-es években találták az egyiptomi El-Minyában. A Magyar Hírlap megjegyzi: szakértők szerint a lelet nem szenzáció, bár vallástörténeti szempontból érdekes. Ha valóban a Kr.u. III-IV. században keletkezett, akkor feltehetően az egy évszázaddal korábban görögül írt Júdás-evangélium kopt fordítása. A Népszabadság cikkírója, Palugyai István szerint azonban a tudósok is jól tudják, hogy ez a szöveg jóval nagyobb vitát, sőt vihart kavar majd, mint több, korábban előkerült gnosztikus irat, Tamás, vagy Fülöp evangéliuma, melyeknek szerzői azt állítják, hogy akik megértik Krisztus üzenetét, éppolyan istenivé válhatnak, mint maga Krisztus.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (3.o.) „Élhetőbb világot!” címmel ismerteti Veres András püspöknek a budapesti Jézus Szíve-templomban az 500 éve született Xavéri Szent Ferenc, a missziók védőszentje tiszteletére bemutatott szentmiséjén elmondott homíliájának főbb gondolatait. Veres András leszögezte: minden hívő embernek ott kell hirdetnie Krisztus evangéliumát, ahová a Gondviselés állította: sokunknak nem távoli országokban, hanem a munkahelyen, a családban, a társadalom egyéb közösségeiben. A püspök szerint „Nekünk, mai keresztényeknek is úgy kell közvetítenünk az evangéliumot, hogy az érthető, elfogadható legyen. A személyes tanúságtétel nélkülözhetetlen, mert a szavak értéke devalválódott korunkban, türelemre pedig azért van szükség, mert a plurális társadalomban sokféle vallás jelenik meg, és a nem hívők Isten iránti érzéke különösen gyenge ebben az ingerözönnel fertőzött korban”. Veres András idézve Szent Pál apostolt – Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön – kifejtette: a megváltásunkra vonatkozó evangélium, melyen az emberek földi és örök boldogsága egyaránt múlik, mindenkinek szól. Ami a földi boldogságot illeti, a krisztusi tanítás egyrészt megszabadítja az embert a bűn fogságából, másrészt arra készteti, hogy a keresztény értékrendet érvényre juttassa környezetében, annak ellenére, hogy a nem hitalapú értékrend látszólag virulensebb. „Élhetőbb világ csak az, amelyben az igazságosság érvényesül” – mondta a püspök.

A Népszavában (7.o.) Fejtő Ferenc Közügy vagy magánügy? címmel leszögezi: „A katolikus egyháznak senki sem tilthatja meg, hogy egyedül üdvözítő egyháznak tekintse magát. A század eleje óta viszont Magyarországon is személyes, magánügy lett a vallás azáltal, hogy mindenkinek joga van megválasztania, melyik egyházhoz akar tartozni. Sőt joga van még ahhoz is, hogy semmilyen egyházhoz ne tartozzék, jóllehet a közvélemény nagy része ezt még mindig nem fogadja helyesléssel.”

A Magyar Nemzetben (8.o.) Szarka Ágota Nincs mitől féljünk címmel számol be arról, hogy Böjte Csaba ferences atya, a dévai gyerekek megmentője és gondozója másodszorra tartott háromnapos nagyböjti lelkigyakorlatot múlt hét végén a zuglói Páduai Szent Antal plébánián. A cikkíró kiemeli, hogy Böjte atya azt vallja: „Isten szeretete nem fogy el irántunk… Az Ószövetségben fontos tanulság, hogy Illés próféta, meg Jeremiás, Izaiás nem a babiloniakkal foglalkoznak, nem az asszírokat szidják, hanem a saját népük bűnét ostorozzák. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy ne kivetítsük, hanem forduljunk szembe bűneinkkel. Magyarországot nem más veszíti el, mint a magyar ember bűne, hibája, széthúzása, szeretetlensége. Imádkoznunk kell és szeretnünk kell. És ez a szeretet biztos, hogy meg fog menteni…”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Kint és bent 27.o.) Kiss Ulrich jezsuita nyilatkozik, aki menedzserből lett szerzetes. Fáy Zoltán interjúkészítő utal rá, hogy Ulrich atya nagy feltűnést keltett a szabadkőműves mozgalomról készített cikksorozatával, előadásaival. Arra a kérdésre, hogy az egyháznak milyen tanulsággal szolgál a szabadkőművesség azon kívül, hogy XII. Kelemen óta számos pápa tiltotta meg a katolikusok számára a mozgalomban való részvételt, a jezsuita szerzetes azt válaszolta: „Például a modern szekták megértésében segíthet. Ugyanis az összes mai szekta alapítója, Ron Hubbardtól Rudolf Steinerig szabadkőműves volt. Beszereztem a francia, olasz, német, angol szakirodalmat, hogy megismerhessem az összefüggéseket. A legnagyobb nehézséget a szervezet lényegének megértésével kapcsolatban az jelenti, hogy csak a beavatásokon, rítusokon keresztül ismerhetjük meg működésüket. Ez ugyanis egy vallás, ezért csak vallási élményként értelmezhető a páholyokban való részvétel. Azt nem tudom megmondani, hogy egyetlen szándék állna a napjainkban mindenütt fellelhető ezoterikus szekták mögött, ugyanis a szabadkőművesség, hatalmas irodalma ellenére, mégiscsak titkos szervezet. Abban azonban biztos vagyok, hogy – szemben az őket gúnyoló pamfletekkel, amelyek szerint hatalmi céljaik vannak – érdeklődésük fő területe a kultúra. Viszont a kultúra közvetve megjeleníti a hatalmi érdekeket. Erre jó példa napjainkban a Valéry Giscard d’Estaing-féle szekuláris európai konstitúció, amelyik a kereszténységhez képest teljesen új értékrenden alapul, és a szabadkőművesség eszméire vezethető vissza. Ez kizárja a kereszténységet.” Kiss Ulrich szerint azonban van esély arra, hogy Európa valamikor meghaladja ezt a paradigmát: „Szerintem éppen ebben a pillanatban vagyunk, mert miközben Európa besétált ebbe a zsákutcába, szembesülnie kellett a globalizációval. Huntington konfliktusként írta le a kultúrák találkozását, de nem feltétlenül összecsapásról van szó, hanem egyidejűségről. Olyan világban élünk, ahol a konfuciánus, a buddhista, a taoista, a mozlim, az ateista, a szabadkőműves és a keresztény együtt él. A ’világvallás’ többek között saját egoizmusa miatt nem fog soha elterjedni. A katolicizmus viszont egyetemes, sőt a maga módján még az iszlám is az. A szabadkőművesség európai találmány, csak itt, illetve az európaiból kisarjadt keresztény kultúrákban tudott gyökeret verni, nincs üzenete viszont az iszlám vagy a buddhizmus számára. Egy gyökereitől elszakadni képtelen keresztény szekta. Krisztus viszont választ ad minden embernek. Jelenleg a pápa az egyetlen valóban globális értékhordozó, az egyetemes morális erő.”

Magyar Kurír