Napi sajtószemle

Külföld

A Népszava (2.o.) Ami már a Vatikánnak is sok címmel számol be arról, hogy a Vatikán „határozottabb fellépésre szólította fel a lengyel püspöki kart a lengyel püspökök által is gyakran bírált, sokat vitatott Radio Maryja lengyel katolikus rádióval szemben; az adó elleni fellépést sürgette Marek Edelman, a varsói gettófelkelés utolsó életben lévő parancsnoka is. A Szentszék levelét Józef Kowalczyk lengyelországi pápai nuncius adta át csütörtökön a lengyel püspöki konferencia elnökének.” A nuncius a lengyel püspökökhöz is intézett egy saját levelet, amelyben ezt írta: „A Szentszék állhatatosan kéri a lengyel püspököket arra, hogy együttesen lépjenek fel azoknak a nehézségeknek a leküzdése érdekében, amelyeket a Radio Maryja okoz egyes műsoraival és politikai állásfoglalásaival.” A baloldali napilap megjegyzi: a Vatikán januárban „egyszer már szigorúan megrótta az ultrakatolikus médiabirodalmat.”

A Magyar Hírlap (11.o.) A lengyel parlament önmaga feloszlatása ellen döntött című, a lengyelországi belpolitikai helyzetet bemutató cikke végén említi meg a Népszava által közölt hírt, megjegyezve: a Radio Maryja nyíltan támogatja a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) politikáját.
Ugyancsak a Magyar Hírlap (11.o.) Silvio Berlusconi a katolikusoknak kampányol a hajrában címmel figyelemre méltónak tartja, hogy „először intézett támadást a baloldali ellenzék ellen a katolikus egyház által védelmezett témában Silvio Berlusconi.” Az április 9-10-ei választások előtt a miniszterelnök kijelentette: „Felhívást intézek a katolikusokhoz: jól gondolják meg, hogy a baloldali ellenzékre adják-e szavazatukat, mert az semmibe veszi a családot, amely számunkra szent, és a férfi és a nő közötti házasságon alapul.” A balliberális lap emlékeztet rá: „Berlusconi már korábban is az egyház kedvében akart járni, legutóbb például azzal, hogy XVI. Benedek pápának megígérte, a választásokig tartózkodik a nemi élettől…. A Forza Italia kormányfőjelöltje most először óvta a katolikus hívőket a baloldaltól és Romano Proditól.” Az orgánum közli azt is, hogy Giuseppe Pisanu belügyminiszter bejelentette: terroristák merényletet készítettek elő a bolognai bazilika és a milánói metró ellen. A terveket sikerült meghiúsítaniuk, hat személyt letartóztattak. A bolognai bazilikában található egy XV. századi freskó, amelyet muszlim csoportok az iszlám megsértéseként értékeltek, mivel Mohamed prófétát ábrázolja a pokolban.

Hazai hírek

A Népszabadságban (15.o.) Balog Zoltán – Mráz Ágoston Sámuel Magánügy vagy személyes közügy? címmel pontatlannak nevezi azt a sokak által vallott nézetet, hogy a vallás magánügy, „mert egy olyan hamis választási lehetőséget kínál fel, amelyik megcsonkítja a vallás lényegét, de megcsonkítja a közéletet is. Ha választanom kell a magánügy vagy közügy között, akkor persze, hogy a magánügyet választom…, mert úgy gondolom, hogy senkinek semmi köze az én vallásos meggyőződésemhez.” A két szerző közül Balog Zoltán Orbán Viktor volt miniszterelnök egyházügyi tanácsadója, a Fidesz egyházpolitikai programjának kidolgozója, és Sasvári Szilárd egykori képviselővel már 1992-ben megfogalmazták, hogy a vallás az egyik legszemélyesebb közügy. Ennek pedig egyik, „s nem is kizárólagos következménye a keresztények és a keresztény közösségek aktív szerepvállalása”. A hívők pedig közügyekben nem maradhatnak szótlanok: „Természetes, hogy erőszakkal nem élhetnek, másokat nem kényszeríthetnek tanaik elfogadására, de ahhoz joguk van, hogy elmondják (vallásos) érveiket. Nem fogadhatják el azok törekvését, akik az istenhívő vallások helyett a szekularizáció vallását szeretnék megalapítani. E szekularizációhívő kör dogmatikus keménységgel követeli, hogy az egyházi vezetők és a hívő emberek tartsák magukat s mindenekelőtt vallásos érveiket távol a közélettől.” A cikkírók rámutatnak: az egyház és az állam elválasztásának alkotmányos elve a XIX. század polgári átalakulásának vívmánya, megkerülhetetlen érték, ugyanakkor az elválasztást „s az államnak az abból levezetett világnézeti semlegességét nem önkényesen, hanem valós értelmének megfelelően kell alkalmazni. Egy jogállamban ez az Alkotmánybíróság értelmezésének követését jelenti.” A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a legfőbb bírói testület, még Sólyom László elnöklete alatt, több iránymutató határozatot is hozott, amelyek ma is rögzítik, hogy „a vallásszabadság alapjogának védelmében a vallásgyakorlás pozitív diszkriminációja is megengedett… az állam támogathatja a vallási közösségek tevékenyégét. Tévedés tehát, hogy ’az állam semlegességének elve kizárja a világnézeti kérdésekhez kötődő állami szerepvállalást és állami támogatást’.”

Magyar Kurír