Napi sajtószemle

– 2006. április 6., csütörtök | 9:52

Külföldi hírek

A Színes Bulvár Lap (32.o.) Jézus víz helyett jégen járt? címmel ismerteti Doron Nofnak, a Floridai Állami Egyetem oceanográfus professzorának CNN számára adott interjúját. Ebben elmondta: kutatásai során olyan szokatlan vízfelszíni és légköri körülményeket talált a mai Észak-Izrael területén, amelyek jégképződésekhez vezethettek a Galileai-tenger felületén. A professzor szerint a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete erősen ingadozott, és egy 1500–2600 évvel ezelőtti időszakban – vagyis Jézus életében is – nagyon lehűlt: „A hőmérséklet fagypont alá csökkent a tavon, amelyen vastag jégdarabok keletkeztek. Ezek elbírtak egy embert. A távoli szemlélő számára ez szinte kivehetetlen volt, így csodának tűnhetett, hogy Jézus a víz felszínén sétált, holott a valóságban egy jégdarabon állt – állítja Doron Nof. A bulvárlap megjegyzi: az amerikai professzor tizennégy évvel ezelőtt bebizonyította, hogy Mózes előtt egy vulkánkitörés választotta szét a Vörös-tengert.

Hazai hírek

A Magyar Demokratában (Kéz a kézben, 36–37.o.) Csókay András, a szombathelyi Markusovszky Kórház idegsebészeti osztályának vezetője nyilatkozik, aki vallja: ahol nem tisztelik Istent, ott az embereket sem tisztelik: „… istenszeretet nélkül nem beszélhetünk emberszeretetről, és ez fordítva is igaz. Az istenszeretet nélküli emberszeretet vezet el a rossz értelemben vett humanizmushoz. De gondoljunk csak bele, mi minden született már a kizárólagos emberszeretetből. Pusztán emberszeretetből pártolják egyesek a magzatelhajtást, az abortuszt vagy a kegyes halált, az eutanáziát. Híveik azt vallják, szeretik az embert, és nem akarják, hogy szenvedjen, ezért inkább meg se szülessen az a szegény gyermek erre a világra. Ugyanilyen kizárólagos emberszeretetből mondanak igent egyesek az eutanáziára, azért, hogy szegény öreg ne szenvedjen, segítsük hát át a másvilágra. És ugyanebből a humanizmusból ered az Alkotmánybíróság által nemrég helyben hagyott rendelet, amelyik lehetővé teszi, hogy már a 18. életévüket betöltött lányok is elköttethessék petevezetéküket. Ez nemcsak rettenetes, hanem a tévesen értelmezett szabadság iskolapéldája is. Félig gyermek, félig felnőtt, szerencsétlen kislányok egy rossz döntéssel tönkretehetik egész életüket. Ez nem szabadság, hanem szabadosság, ami abból a kizárólagos emberszeretetből fakad, amely valójában nem is ismeri az emberi személy lényegét. Az emberi személy lényege mindenképpen Isten felé mutat, élete végéig képes fejlődni, ezért mondom, hogy istenszeretet és emberszeretet feltételezi egymást.” A professzor úgy látja: a mindennapi életben nem látszik, hogy a lakosság hetven százaléka hívő, akik ezt valóban komolyan veszik, azok sajnos kevesen vannak, de azért a többség tiszteli Istent. Csókay András drámainak nevezte, hogy egy keresztény pszichológusműhely által végzett felmérésből kiderült: tizennyolc pozitív fogalom közül – szeretet, barátság, becsületesség stb. – az üdvözülés messze leszakadva a többi fogalomtól, az utolsó helyre került, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói között is csak a kilencedik helyre. Az idegsebész professzor egyetért azzal, hogy a magyar nemzet beteg, s mint orvos, a betegség egyik fő okát abban látja, hogy a jelenlegi kormány „magát az emberi személyt nem becsüli kellőképpen… a baj az, hogy a most kormányon lévők többnyire abba a kis hányadba tartoznak, akik nemhogy nem tisztelik Istent, hanem gúnyolják. Mivel nem szeretik Istent, következésképpen nem tudják helyesen szeretni az embert sem, a képmást. Mindez abból fakad, hogy azt vallják, minden az ember műve. Az ebből kibontakozott egyik irány a liberalizmus, amely szerint maga az ember az Isten, tökéletes, és mindent meg tud oldani. A másik irányban a diktatúrák fejlődtek ki, a nácizmus, a szocializmus, a kommunizmus. Ezek szerint az ember eredendően rossz, de van egy pár olyan ember, aki jó, és tudja, mit kell tenni, no az majd megmondja, hogy mi történjen azzal a sok-sok eredendően rossz emberrel. A másik tévút Isten tisztelete az emberi személy tisztelete nélkül, ami ugyanúgy félreviszi az életünket. Ez legalább annyira rossz, mint a diktatúrák rendszere. Ebbe világlik bele a betlehemi születés, ami azt mondja, hogy Isten és ember csak együtt, kézen fogva képes csodálatos dolgokra.” Csókay András szerint nem arról van szó, hogy a legnagyobb ellenzéki pártban, a Fideszben „csupa szent van, hiszen nyilvánvaló, hogy ők is rengeteget hibáznak, de az elmúlt öt-tíz évben viselkedésében a Fidesz által képviselt jobboldal áll a legközelebb az Evangéliumhoz, és ha nem is mindnyájan hiszik, de mindnyájan tisztelik az Evangéliumot, így az emberi személyt, és a többi vallást, istenhitet is. Ez a leglényegesebb, a többi mind csak következmény. Ezért kell rájuk szavazni.” II. János Pál pápa híres – „Ne féljetek!” – üzenetével kapcsolatban a professzor kifejtette: az emberek attól félnek, hogy ha őszintén megnyilatkoznak egy esetlegesen elbukott választás után, bajuk származhat belőle. „Nem szabad hagyni, hogy féljenek, fel kell szabadítani őket. Ezt a csatát csak szeretettel teli dialógussal lehet megnyerni. Szeretettel, de szigorú és őszinte szeretettel, amire a választások előtti utolsó héten nagy szükség van. Csak ez szabadíthatja föl azt a szabad akaratot, amit Istentől kaptunk, amivel bátor, cselekvő emberekké válhatunk. Ráadásul böjti időszakban vagyunk, amikor az imádság és böjt erősítik egymást. Az önmérséklet jó tanácsadó, ráadásul növeli önbizalmunkat, s akinek van önbizalma, az nem fél… Nem tudom hivatalos adatokkal alátámasztani, de kaptam már olyan híreket, hogy több mint egymillióan csatlakoztak a Magyarország felemelkedéséért kezdeményezett imalánchoz. Mindszenty József hercegprímás szerint ha egymillió magyar imádkozik, akkor nem lesz baj. Úgy legyen.”

Magyar Kurír